A magyarországi rendszerváltást - néhány nagyon fontos reformista MSZMP-vezető mellett - voltaképpen annak a Magyar Demokrata Fórumnak köszönheti az anyaországunk, mely Antall József időnap előtti távozása után, sajnos, meghasonlott. Sem a roppant intelligens Boross Péter, sem akkori minisztertársai nem tudták megakadályozni a Lakitelken teremtett párt súlyos hanyatlását, s Horn Gyula szocialistái úgy nyerték meg ellenükben a rendszerváltozás utáni második választást, hogy ők jószerént ,,labdába sem rúgtak?.
Aztán - nagyon érdekes módon - egy korábbi, akár szertelennek is mondható liberális politikai kezdemény, a Fidesz vállalta át a nemzeti értékekre alapozódó politizálást, s az MDF majdnem a partvonalon kívülre került. Azt viszont soha nem lehetett vitatni, hogy a ,,tudósok kormánya? vitte végbe a rendszerváltoztatást.
Az MDF ellehetetlenülését, jelentőségének teljes elveszítését Dávid Ibolya későbbi koalíciós kormánytag, igazságügyi miniszter asszony állította meg, vitathatatlan érdemeket szerezvén a jobboldali politizálás első pártjának megmentésében. Erről van szó, hiszen köztudott, hogy mind a kisgazdák nagy hagyományú pártja, mind pedig a kereszténydemokratáké önmaga hamvaiba hullt, a dilettáns és önfejû pártvezérek egyszerûen ellehetetlenítették saját pártjaikat.
Az MDF talpon maradt és önálló maradt, s bár a Fidesz választási győzelmekor csupán ,,fiókpártnak? számított, az elnök asszony visszaadta karakterét és önállását, amit a leglátványosabban éppen a minapi EU-s választások bizonyítottak, melyek során az MDF-nek sikerült képviselőt juttatnia a kontinentális parlamentbe.
De hol van a tavalyi - bocsánat, idei! - hó? A kis párt kebelében dúló csatározások most lassan pártszakadáshoz vezetnek. Persze, taktikai és stratégiai indokokat hoznak fel azok, kik e divergenciát táplálják. ,,Lakiteleki munkacsoport? néven egy olyan belső ellenzéket teremtettek, mely egyértelmûen Dávid Ibolya pártelnök és Herényi Károly frakcióvezető szimbolikus fejevételét követeli, mondván, hogy az MDF eltávolodott a polgári értékektől, a nemzeti politizálástól, s a levitézlett szocialisták szekértolója akar lenni. A másik tábor viszont - nem teljesen alaptalanul - azt állítja, hogy némelyek (a ,,lakitelekiekről? van szó) a Fideszbe akarják beolvasztani a pártot. Egyik is, másik is hiba lenne, de nem ez az igazi gond, hanem az inkább, hogy a kölcsönös vádaskodások nem csak az MDF újrarendezett sorait gyöngítik, hanem az egész magyar jobboldalét, melynek 2006-ban illene újra az ország kormányrúdjához állania, s jóvátenni a szocik kétesztendős balfék uralgásának minden kártevését. Ami a nemzeti politizálást illeti. S nem csupán azt!
Ám - úgy látszik - mi, magyarok nem nyugodhatunk bele saját pozícióteremtő erőink érvényesítésébe, föltétlenül el kell fogyatni a lehetőségeket, mielőtt még kamatoztathatnánk azokat.
Nekünk mindenképpen Mohács kell?
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.