
Szinte naponta hangzik el és fogalmazódik meg a helybeliek, de a távolban élő zalánpatakiak számára is ez a kérdés. Mert megátalkodottan lokálpatrióták azok, akiknek itt ringatták a bölcsőjét. Az Oltfej falvai - Málnás, Mikóújfalu és Sepsibükszád - önállósultak, s a közel százharminc lakosú Zalánpatakot, akárcsak máskor a történelemben, Málnás községhez csatolták. Jelent-e ez újat az eddigiekhez képest, sejtet-e valami kiutat az egy helyben topogásból? Ezt próbáltuk körüljárni a Baróti-hegység szívébe zárt, ma is nagyon elszigetelt településen.
A legfontosabb teendők
Málnás község új polgármestere, Kasléder József a falu szülötte. S mert a hogyan tovább kérdését céloztuk meg, elsőként őt kerestük fel.
- Az új községi tanács Zalánpatakon is három fontos teendőt tûzött maga elé. Az első az infrastruktúra. Szinte elképzelhetetlen, hogy a XXI. század elején egy falunak ne legyen jó és gyors összeköttetése a megyeszékhellyel. Van egy olyan elképzelésem, hogy a falu irányából a tavaly megkezdett utat ne Málnásfürdőről építsék meg, hanem Málnás község Sepsiszentgyörgy felőli bejáratától. Erre fel lehet használni az ebből a pontból induló malompataki erdőipari utat, melynek végpontja nagyon közel van a Baróti-hegység vízválasztójához. Onnan rövidebb úton, mint ahogyan azt az előbbi tervező elképzelte, be lehet jutni az Iván-patak völgyét követő erdőipari útba. Ez Zalánpatakra vezet. Meghívtam Vajda Lajos megyei alelnök urat és Ion Ursache területrendezési igazgató urat, s bejártuk a leendő útvonalát. Érveimet elfogadták, megértették, hogy itt csak egy 2,5-3 kilométer hosszúságú utat kellene építeni, a többi - nyilván, kevesebb - pénzalap a két erdőipari út javítását szolgálná. Előny, hogy ezt az enyhébben lejtő útszakaszt hamarabb és kevesebb anyagi befektetéssel meg lehetne valósítani. A nevezettektől ígéretet kaptunk, hogy a munkálatot támogatni fogja a megye vezetősége. Egyelőre annyi pénzt helyeztek kilátásba, amiből el lehetne készíttetni a tervet, s ha hosszú, száraz őszünk lesz, a munkálat megkezdését is remélhetjük.
A két erdőipari út használatának kérdését még nem tárgyalta meg az önkormányzat s a megyei vezetés az erdészeti szervekkel, de bíznak abban, hogy ezt a jelentős szociális kérdést megértő jóindulattal kezelik.
Zajos találkozó a faluban
Könnyû dolga volt a riporternek, mert éppen a földek utáni állami támogatást osztották a hivatalosságok a faluban, s csak az nem jött érte, aki nem tudott járni. Így sikerült megszólaltatni a falu két fiatal tanácstagját, az elégedetlenkedőket, a falutudóst, mezőgazdászt és állattenyésztőt, s azokat is, akik a vadkárok miatt panaszkodtak.
Az iskola javítását tartja az önkormányzat a második legfontosabb feladatának. Elvetették a régebbi elképzelést, az épületet nem bontják le, új építésére az alacsony gyereklétszám miatt nem gondolhatnak.
- Olyan egyezségre jutottunk a megyei vezetőkkel, hogy újraépítjük a tetőt, megerősítjük az épület egyik megroggyant sarkát. Padlócsere és vakolás is szükséges, az asztalosmunka sem megfelelő. A felújítást egymilliárd lejből szeretnénk megoldani, amit a 2005-ös költségvetésből kell kiszorítanunk. Hamarosn leteszünk a megye és a tanfelügyelőség asztalára egy konszolidálási kérelmet - tájékoztatott Kasléder József. - Tudtommal a zalánpataki iskola benne van abban a világbanki programban, amely az elszigetelt övezetek iskoláinak rehabilitációját támogatja. Ez a program az épület ivóvíz-ellátását, kanalizálási rendszer, beépített vécé és kézmosók építését kellene hogy finanszírozza.
Györgydeák Zenóbia tanítónő és a fél munkaidős Gál Tünde óvónő hat iskolást és öt kisgyereket oktat az idén. Felkélszülve várták az új tanévet, és elmondták: mivel a költségvetést a gyereklétszám szerint osztják el, ez az úzus, könnyen meglehet, hogy ebben az évben is szûkös keretekből tudnak gazdálkodni.
- Nagyon várjuk, hogy valósággá váljanak az épület felújításával kapcsolatos ígéretek - mondták. - Tûzifánk még nincs, de a polgármester közbenjárt az olaszteleki erdészetnél, hogy az iskolaerdőből, a miénkből vágathassunk fát magunknak s a templom és a kultúrotthon számára is.
- Nem a legnapsugarasabb azoknak az V-VIII. osztályos és középiskolás tanulóknak a helyzete sem, akik Sepsiszentgyörgyön tanulnak - panaszolja Tímár Éva. - Nehéz a hegyen át télben-sárban hétvégeken hazagyalogolniuk a gyermekeknek. Mi, szülők összetanácskoztunk, és szerre szekerekkel elvisszük a diákokat a hegy alá... Onnan mennek tovább gyalog. Hol van ilyen még ebben a megyében? Nem beszélek arról, hogy kevés a jövedelem, és úgy hallottuk, a Mikes-líceumban megdrágul az internátus.
Ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta: tanulmányozni fogják a lehetőséget, hogy a felső ciklusban tanulók a kiváló málnási Tőkés József-iskolába járhassanak, ahogyan az régen is volt. Az iskola vezetőségével közösen megpróbálnak egy olyan iskolabuszt beállítani, mely hétvégeken - arra a bekötőút is készen lesz - hazaszállítja a zalánpataki gyerekeket.
Sok még a baj
Se vége, se hossza a panaszoknak. Magára kell vetnie a faluközösségnek azért, mert jó évszázada nem rendezték a földek-erdők tulajdonjogának véglegesítését. Itt ugyanis nem volt közös gazdaság, de a nagyapák idejétől nincsenek felújítva a telekkönyvek, a kataszteri helyzet. Az önkormányzat figyelmeztette a lakosságot, hogy a közelgő uniós elvárások nagyok, és ha valaki támogatásra szorul, a tulajdonjogot bizonyítania kell. Miből, milyen pénzből, amikor abból van a legkevesebb? - tették fel a kérdést. Az elődök hanyagságáért az utódoknak kell bûnhődniük. Az önkormányzat már tett lépéseket, s a megyei szervek támogatására számíthatnak.
A tulajdonjoggal máshol is baj van. A Megosztatlan Magánerdők Szövetségének mûködésbe lépése is ilyen jellegû akadályokba ütközik. Emiatt nem adott kitermelési engedélyt az erdészet. A megoldás felé vezető utat keresi a málnási önkormányzat. S bár kopogtat az ajtón az ősz, elpanaszolták, hogy nem kis gondot okozott a nyáron a juhok legeltetése. A szomszédos falvak (Szárazajta, Zalán) seregei károkat okoztak a zalánpataki kaszálókon, és kérik, hogy az új önkormányzat a jövő esztendőben tegyen szigorú intézkedéseket.
A közösségi szellemmel nincsen egyébként baj Zalánpatakon, mert ha szükséges, a kisközösség össze tud fogni. Ennek bizonyítéka - mutatta a polgármester - a teljesen felújított és mûködésbe hozott hídmérleg, ami elengedhetetlenül fontos ott, ahol a helyzet megköveteli a cserekereskedelmet.
A falu határának túlnyomó része kaszáló. A széna- és sarjúcsinálás itt a főfoglalkozás. A fölös takarmány értékesítésére a cserepiac kínál lehetőséget. Az állattenyésztés, a tejpénz, az otthon megtermelt élelem itt létkérdés. A jelenlegi hazai nehézségeket, a mai mezőgazdaság buktatóit - ilyen például a traktorok és gépek magas ára - Kádár Csaba magántermelő ecsetelte. ? úgy tartja, hogy keveset és jót, az uniós gondolkodás azt követeli: sokat és jót. Erre a falu lakosságának fel kell készülnie. Az idő halad... Nem a falu lakóinak kell megoldást találniuk arra, hogy miként védhetné ki őszidőben a vadak okozta tetemes károkat. Országos kérdés ez. Zalánpatakon bejár a medve az emberek udvarába, garázdálkodik a kertekben. Aki nem ,,fekszik ki? a föld mellé éjszakánként, kutyákat is magával vive, megmocskolják, kitúrják a krumpliját a vaddisznók! Meddig nézi ezt még el ennek az országnak a vadászati törvénye?
- Kérjük, hogy a megye vezetősége álljon mellénk, segítsen, hogy megépülhessen a bekötőút. Az majd sok minden bajt orvosol. Szerintem hétvégi házak épülnek majd, szó lehet falusi turizmusról is. Ez olyan hely, ahol a kutakban is jó borvíz forr. Lehetőség lesz majd fafeldolgozó vagy másfajta üzemekre, munkahelyeket kell teremteni, hogy ez a kevés fiatalság, aki eddig itthon maradt, vagy most cseperedik fel, ne menjen világgá. Kérjük a Romtelecomot, hogy állítsa vissza a faluba az elbontott köztelefont - tekintett egy keveset előre is a 26 éves községi tanácsi képviselő, Farkas Levente.
Kisboldogasszony segítségével
Hívő katolikusság lakja ezt a falut. Kasléder Albert egyházgondnok 63 családot tart nyilván. Templomuk 1863-ban épült, de kellett itt lennie egy kisebb kápolnának is, hisz egyik harangjukat 1750-ben öntette számukra a gróf Kálnoky család. Egyedmezejének hívták azt a helyet, ahová gróf Kálnoky Sámuel megépítette Erdély legkorábbi üveggyárát. Történetéről a falutudós Karácsony Zoltán mesélhet sokat. ? őrzi a huta helyéről kiásott színes üvegcserepeket, tárgyakat is. Mint elmondta, gyártottak ott üveghegedût és üvegtrombitát is. Egy hegedût nem is olyan rég adtak el a faluból.
Szeptember 8-án ünnepi szentmisét celebráltak, akkor volt Kisboldogasszony, Mária születésének napja, templombúcsú. Szentbeszédet mondott Sepsibükszád új plébánosa, Laczkó Vilmos, koncelebrált a beszolgáló újfalusi plébános, Simó Gábor. Sokan voltak a templomban, sok volt a gyónás, sok volt az áldozó. Györgydeák János, a tanítónő édesapja néhány kézdivásárhelyi árva gyerekkel szépen helyettesítette a katonai szolgálatát töltő kántort. Simó plébános elismerően nyilatkozott a gondnokról és családjáról, akik áldozatos munkát végeznek.
- Mintegy hatmillió lejes munkával javítottuk ki a templom tetőzetét, és a szentélyi részt teljesen újba tettük - mondta a gondnok. - Pályáznunk kellene a harangtorony kijavítására. Bádoggal szeretnénk lefedni, teljesen felújítani. A kis filia erejét ez meghaladja. Nincsen sem erdőnk, sem földterületünk. Nem került elő ilyen irányú papír, bizonyíték.
*
Tudna, tud lépni, akar lépni előre ez a kis faluközösség is. Egyelőre azt kéri, fogja meg a megyevezetés a kezét.
Számos apróbb gondjukra, a mûvelődési életre, testvértelepülési óhajra, hasznosítható természeti-ásványi kincseire és a fejlesztési lehetőségekre még visszatérünk.
Kisgyörgy Zoltán