
Ütő Endre-arckép
Ha emberarcú táj - jellemkép,
Ha tájarcú ember - portré,
Ha mindkettő - riport.
A cím tovább segít egy lépéssel Erdély egyik legszebb területe, szellemi szülőföldje, a háromszéki medence vonzalmát síkban és térben kiváló mûvészként ábrázoló énekes, zenész, festő, grafikus, szobrász, Ütő Endre megismeréséhez. Szülei - édesapja Zaboláról, édesanyja Alsórákosról - az elmúlt század húszas éveiben kerültek Magyarországra, és rajtuk keresztül úgy üzentek őseik, hogy jellemformáló erőként egybeeső fogalommá vált a székelység és öntudat. Amikor legelőbb ,,hazatér?, már zsebében a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Főiskola operaénekesi és énekmûvész-tanári diplomája, s valahol itthon kapott buzdítást a harcra, hogy 1964-től a Magyar Opera szólistája, előadómûvész és 1990-1996-ig az Operaház főigazgatója, majd mindmáig címzetes főigazgatója legyen.
A képzőmûvészetet sem hagyva fel, szürrealista mûveivel országos és külföldi kiállításokat rendez alkotásaiból, állandó képtára, mûgyûjteménye van a Fejér megyei Lovasberényben. A mûvészet lényegét és a valósághoz való viszonyát, a mûvészi alkotás módszerét illetően így vallott: - Kiemelt feladatomnak tekintem megszólaltatni mûveim alaptárgyát, a népmesét, legendát és népballadát; a magyar szellemi alkotások terméseit. Az alkotó tudat tartalomra utaló részét még egy lépéssel tovább segíti az ősi ösztön, hogy ti. ,,az apák dolgát folytatják az utódok? (Kós Károly), értő módon megóvni a színek, hangok, szeszélyek harmóniáját, hogy alkotásainkban kellemesen összeférjen a múlt és jelen; táj és ember. Hogy megcsendüljön a csend.
Ütő Endre esetében joggal mondhatjuk, hogy a székely népballada világába az összehasonlító néprajz tanulmányozása, a társadalmi együttélési formák figyelembevétele és a történelmi problémák követése vezérli, míg a mûfaj kockázati tényezőiben a tartalmi és formai sajátosságot a magyar népi kultúrában, és közelebbről a székelység egyéni egzisztenciális problémáiban találja meg. Székely feszület, Kerekes Izsák, A párjavesztett gerlice, Júlia szép leány vagy A halálra táncoltaott leány székely népballadák figuráiban a népi kultúra külön egyéniségének a megértését, az egyéni fantázia szabadságát leginkább igazoló, azonos stílusjegyekkel úgy eleveníti meg, hogy benne ég a kompozícióban a lélek komolysága, ragyogó poézise. Színes, derûs lelkek elevenednek meg mesterkéletlenül a mester kezében azzal az üzenettel, hogy ami nem módosul, az nem él. Ütő Endre a kecskeméti Naív Mûvészeti Múzeum igazgatója is.
Jó tudni, hogy ,,őrködik a székely sajátosságok fölött, jelenségvizsgálódása során tárgyilagos, illúziósirám helyett a balladaanyag típusrokonsága és típuskülönbsége vonásait követve vallja, hogy minden történeti esemény, társadalmi kényszerûség, kulturális változás, eltérés mellett a jó és rossz harmonikus vegyülésén túl elbeszélő hőseinknek pozitív üzenete van?. Noha - tegyük hozzá magunk is - az összefüggések kimutathatóak, de testet öltött székely népballadáink hőseiről hiába látta örömest a Vischer-féle esztétika annak igazolását, hogy a hegyek közé szorított székelység balladája zord hangú.
Tájarcú ember érkezett az emberarcú tájhoz, aki tudja, hogy ,,mindenik gyökér a föld szívétől húzva visszatér?.
Pásztori Tibor Endre
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.