OlvasólámpaKultúra: Alakulások

2004. szeptember 18., szombat, Archívum 2003–2007

megjegyzések Kányádi Sándor költészetéről
1. A hetvenöt éves Kányádi Sándornak, az erdélyi magyar irodalom egyik legismertebb és legolvasottabb alkotójának hetvenötödik születésnapjára, az Ünnepi Könyvhétre időzítve, három kötete is megjelent: Válogatott verseinek gyûjteménye a Magyar Napló zsebkönyvsorozatában (válogató: Bertha Zoltán), egy pompás, illusztrált album a Pallas-Akadémiánál (válogató: Kovács András Ferenc) s Zümmögő címmel százegy gyermekverse a Holnap Kiadónál, amely nyomatékosan hívja fel a figyelmet Kányádi lírájának másik, gyermekekhez szóló vonulatára?
2. Ezt megelőzően a Kalligram monográfiasorozatában jelent meg az első nagyobb feldolgozás a költő életmûvéről. A monográfus Pécsi Györgyi, áttekintve Kányádi évtizedek óta alakuló-növekedő líráját, úgy véli, hogy a Magyar Könyvklubnál 1997-ben megjelenő Valaki jár a fák hegyén meghökkentő módon és kihívóan rendezi át ezt a költészetet. Kányádi saját válogatása - szokás szerint kimaradnak pályakezdésének versei, az ötvenes évek két első kötete, a Virágzik a cseresznyefa, a Sirálytánc csak nyomokban van jelen, s a válogatás lényegében az 1964-ben megjelenő harmadik kötettel, a Harmat a csillagon verseivel kezdődik - ,,? lényegesen máshol húzza meg költészetének erővonalát, mint várható volt?. Pécsi Györgyi úgy véli, hogy ,,?a hetvenes, nyolcvanas évek könyvei egyértelmûen az erdélyiségre, a kisebbségi helyzetre, a kiszolgáltatottságra, a félelem zsigeri jelenlétére utaltak, dominánsan belül maradtak a történelmi helyben és időben, emez utolsó azonban hirtelen laza kontúrú transzcendens dimenzióba emeli az egész életmûvet?.
3. Mindez azonban nyomokban, de jól kitapinthatóan addig is jelen volt, ha rejtőzködve is, Kányádi kiteljesedő lírájában, hiszen másképpen miféle varázslatokkal tudta volna válogatott verseiben ezt a sajátosságát kierősíteni?

,,Valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem?

S ha úgy tetszik, ez a transzcendens ,,remény? és metafizikus ,,félelem? dominálja Kányádi sorrendben utolsó verseskönyvét, a Felemás ?szi verseket is (Jelenkor, 2002), amely egyfelől bevált egy régi ígéretet, s a Sörény és koponya címû, eddig csak töredékében ismert versből pompázatos poémát ,,varázsol? a költő, amely egyenrangú eddigi nagy, hosszú verseivel, a Halottak napja Bécsben-nel, a Fekete pirossal, az El-elcsukló énekkel. Egy fájdalmas gyermekkori emlék, egy farkasok által széttépett ló halála dereng fel, dacosan, vonzón, felejthetetlenül és megrendítően, hogy is írta Bunyin, a Nobel-díjas orosz emigráns író? ,,Nem mindegy, kiről beszélünk? Mindenki, aki a világon élt, megérdemli, hogy szóljunk róla??

,,miért takartad el uram szemérmesen
miért takartad el a mûholdak szemét
s a nagy becstelenségek idején
a legnagyobb embertelenségek idején
az egész földgolyó az egész
mindenség miért egyetlen
szemérmesen lehunyt szem??

4. Ez a poéma s az egész - ­kiemelkedő versekkel teli - könyv ­bizonyítja: Kányádi költészete kiteljesedőben.
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-09-18: Archívum 2003–2007 - :

Kultúra: Táj és ember