
Az idegen nyelvû és szokású népek tengerében ősi nyelvét Közép-Ázsia és Kaukázus térségéből Kárpát-medencébe dallal hozó magyarság (szavárd-hungar) kilétét mítoszteremtő erővel igazolta Sylvester Lajos a Torja községi, 2003. július 26-i Árpád-szoborállításra írt jegyzetében (Ez hát a hon?). ,,Férfiak! Alkonyodik. Tüzetek most keljen az éjnek / ?zni sötétségét?? - idézve Vörösmartyt, s már hallani véltük a rehabilitált Wass Albert biztatását: ,,Tégy még a tûzre. Jó a láng: régi, szép tüzeket idéz??, akkor a hegy gerincén büszkén álló fejedelemre figyelve, a megkérdőjelezett madár voltunk királyi család eredetén is túlmenően, még az eurázsiai hatalmi érdekkör által kilátásba helyezett csicsergő madárnyelvünk erőszakos leigázását is felülmúlóan röpítette Szabó Csilla sikeres énekmûvész a Honfoglalás betétdalát az összetartozunk eszmei üzenetével. Életünk ősi és örök meghatározója, ázsiai kiterjedt rokonságunkat népzenei kutatásaikkal igazoló Bartók, Kodály és Seprődi a poémáink mellett helyet teremtett a titokzatos világunkhoz tartozó zenének, amely nélkül nincs sem egyéni, sem közösségi lét.
Krónikássá tett a nagyszerû esemény feljegyzésével a budapesti Heim Pál Gyermekkórház lélekápoló énekese a szoboravatás végeztével, mikor ezt mondotta: a tudatosodott összetartozásban még a kisebbségi lét is eredménytöbbletet jelent.
A képes magyar zenetörténet fókuszában majd ezt olvassuk róla: óvónőnek indult a Fóti Gyermekvárosban, ott alakult első együttese. Berlini seregszemle során ismerkedik meg férjével, a világhírû Bojtorján együttes alapítójával, Kemény Győzővel, később a Magyar Értékmegőrzők alapító elnökével. Bojtorján-tagként basszusgitáros, Ady-versek énekelőadója, akinek lemezei jelennek meg, a zenészélet sikereit halmozza. Az egymásra találás ajándéka a ?89-ben született Dani fiuk, és a hazai, külföldi nyilvános szereplésektől, fellépésektől távol maradva a gitár szerelmes, gyönyörû hangú énekese a mindennapi élet harmonizálása rendjén nagyszerû, székely tréfás derût megközelítő jókedvvel mondja, hogy hang a hovátartozásban, dallam a gyengédségben, ritmus az önzetlenség határán és harmónia a megnyilatkozó és mindent egybekapcsoló érzelemben.
Önmegvalósítását a gyengék gyámolításában találta meg. Szabó Csilla saját elhatározásából lépett le a csillogó színpadról, hogy lélekápoló legyen egy kórházban. A Női Képmás családmagazinnak adott nyilatkozatából idézve: - Mégis magasabbról látom a dolgokat, mint a csillogó színpadról. Most is sokszor fellépek különböző rendezvényeken, közelebb sodródtam a politikához, és sokkal tudatosabban figyelem, mi történik körülöttünk?
Hadd idézzem e siralomvölgyből az örökkévalóságba készülő Árpád-házi Szent Erzsébet emlékét, aki kezére ültetett madárkával énekelt magyar nyelven - madárnyelven? -, aztán átadta szép, tiszta lelkét az angyalmadárnak.
Kellemesen csengő Csilla-hangot hallottunk Háromszéken,
,,Mint jöttek ki a nagy Szkítábó Pannóniában,
és mint foglalták magoknak az országot:
és mint bírták azt hercegről hercegre
és királyról királyra,
nagy sok tusakodásokkal és számtalan sok viadaljokkal.?
(Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól)
Pásztori Tibor Endre
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.