Rabolják a sósmezői erdőt — Iochom István

2009. augusztus 5., szerda, Közélet

Az elnök naponta látja, hogy vágják ki az egykori közbirtokossági erdőt, de egymagában tehetetlen, nem tudja megakadályozni az erdőrablást. A birtokában levő névsor szerint a 454 egykori közbirtokossági örökhagyóból sok a magyar nemzetiségű, akiknek negyedrendű örököseik is jogosultak arra, hogy őseik után a sósmezői közbirtokosság tagjai legyenek. Két tanú is elég, hogy bizonyítsák örökösi minőségüket ― hangsúlyozta az elnök.

Egy kis helytörténet

Sósmezőt, a történelmi Háromszék legkeletibb faluját 1956-ban Bákó megyé­hez csatolták, 1968-tól közigazgatásilag Ojtoz községhez tartozik. A település I. Ferenc osztrák császár rendelete nyomán 1823-ban létesült. Az ide telepített berecki huszonnégy, majd százra felszaporított berecki román juhászcsaládnak Bereck jussából 5179 hektár területet, főleg erdőt adtak. Sósmező fölött, a Csernika gerincén húzódott az ezeréves határ.

Katonasírok Sósmezőn

A magyar múlt fokozatosan eltűnt, a falu teljesen elrománosodott, az utolsó magyar lakosa pár évvel ezelőtt hunyt el. A falu fölötti dombon, a Brezája patakán túli régi temető magyar feliratú sírkövei közül sok még áll. A német obeliszk az első világháborúban itt elesett háromszáz német katona tömegsírját jelöli. Sósmező központjában, a Csernika-patak partján teuton keresztes mauzóleum jelöli az osztrák―magyar hadsereg hősi halottainak nyughelyét. Alagsori csonttárában vannak az első világháborúban elesett ezerkilencszáz névtelen katona csontjai. A föléje épített emlékműn román zászlót lobogtat a szél, s a román nyelvű felirat csak a román hősi halottak emlékét őrzi, holott magyar, német, zsidó nevek olvashatók még tizenvalahány kereszten, a többiről az első világháború után lecsiszolták a neveket.

Sósmező mai lakosainak száma háromszáz körüli. A közbirtokosságnak 1932-ben 454 tagja volt, akiktől 1947-ben 4586 hektár erdőt államosítottak. A lakosság addigi megélhetési forrása az erdőkitermelés és az állattartás volt.

Újraalakult a közbirtokosság

2000-ben újraalakult a sósmezői közbirtokosság, de egykori jussukból azóta sem kaptak vissza egy hektárt sem. 2005-ig alig lehet valamit tudni a körbirtokosság tevékenységéről, akkor kezdtek mozgolódni, 2007-ben a körbirtokosság élére Ioan Munteanu nyugalmazott kereskedőt választották. A rendkívül aktív elnök számtalan pert indított a vagyon visszaszerzése érdekében, Brassóban, Bákóban és Onyesten pereskedett, de eddigi törekvése szélmalomharcnak bizonyult, egy szűk érdekcsoport akadályokat gördít elébe, és mindent megtesznek azért, hogy az erdőt tovább lehessen rabolni. Az állami erdészet is igyekszik értékesíteni a zöldaranyat és késleltetni a visszaszolgáltatást. A Bákó megyei földosztó bizottságtól visszakért közel háromezer hektárból csupán ezerhétszázat igazoltak papíron, de egyetlen négyzetmétert sem kaptak vissza. Főleg az ortodox papok gördítenek akadályokat a visszaszolgáltatás elé, akik birtoklevél nélkül, egy magáncégen keresztül termeltetik ki az erdőt, és 362 hektárra tartanak igényt.

A jogosult örökösök jelentkezzenek Sósmezőn

Ioan Munteanu közbirtokossági elnök vaskos iratcsomókat tesz az asztalra. A bizonyító iratokat elsősorban a sepsiszentgyörgyi állami levéltárból szerezte be. Nála jobban senki nem ismeri a közbirtokosság helyzetét. Naponta látja, hogy vágják ki az egykori közbirtokossági erdőt, de egymagában tehetetlen, nem tudja megakadályozni az erdőrablást. A birtokában levő névsor szerint a 454 egykori közbirtokossági örökhagyóból sok a magyar nemzetiségű, akiknek negyedrendű örökösei is jogosultak arra, hogy őseik után a sósmezői közbirtokosság tagjai legyenek. Két tanú is elég, hogy bizonyítsák örökösi minőségüket ― hangsúlyozta az elnök. Ioan Munteanu arra kéri mindazokat, akik bizonyítani tudják, hogy örököseik a névsoron szereplő örökhagyóknak, jelentkezzenek nála Sósmezőn a főúton levő ortodox templommal szemben, a jobb oldalon található utcában a 193. szám alatt, esetleg lépjenek kapcsolatba vele a 0234 337 869-es otthoni vagy a 0722 370 335-ös mobiltelefonon. Kár lenne, ha a közbirtokossági vagyon jogtalan bitorlók kezébe kerülne, vagy véglegesen ott maradna ― mondotta búcsúzásképpen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 764
szavazógép
2009-08-05: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Hírbörze

Csökkenő kamatok
A bankközi piac likviditásainak csökkenése mintegy fél évvel ezelőtt kényszerítette a bankokat, hogy kamatversenybe lépjenek a betétesek megnyerése érdekében.
2009-08-05: Közélet - x:

Piacgazdaság — Kuti János

Nagyszerű dolog ez a piacgazdaság. Szabályozza magát. Ha valamiből kevés van a piacon, akkor az drága. Ha nincs, akkor az élelmesek beszerzik, és még drágább lesz. A hiánycikket nem előállítani kell, hanem — például — ellopni. Ettől a termelés ugyan nem lendül fel, nem lesz több munkahely, de a kereskedelem annál inkább virágzik.