MSC-Br?ila HC 16-28 (6-12)
Sepsiszentgyörgy, sportcsarnok, kb. 300 néző, ebből egy autóbusznyi br?ilai. Játékvezetők: Pripas O. (Rm. Vâlcea), Bejinariu Gh. (Pite?ti). MSC: Zerkuláné (Pulugor)-Szávuly 2, Kovács 1, Hendrik 6, Tompos 4, Ganea 2, Tankó, Szabó 1, Szőcs, Lőrincz, Bogdan. Edzők: Farkas Csaba és Kovács Emese. Br?ila: Goldic (Dafionu)-Morobei 3, Asandei 5, Sanda, Radovici 2, Verman 7, Ro?cior 2, Arbunea 1, Bobe, Iurciuc 1, Leordean 4, P?tru 3, Andrei. Büntetőpercek: 8-6. Hétméteresek: 6-10 (értékesítve: 4-8).
Már kezdés előtt győztesnek tûnt a vendégcsapat, a mintegy ötven szurkolója fantasztikus zajával betöltötte a sportcsarnokot. A br?ilai szurkolók hatvan percig fülünkbe kiáltották, tapsolták, dudálták, dobolták, hogy csapatukkal Br?ila városa, Duna Kézilabda Clubja s ők ma győzni jöttek ide, az Olt mentére. És hatvan percen át csengett, zúgott a buzdításuk! Nos, szentgyörgyiek, ezt így kell csinálni.
Jó, hogy a hagyomány - mindig legyőztük a br?ilai együttest, ott, itt, mindig - szerint nekünk állt a mérkőzés, de a jelen, a ma mást sugallt. Amíg mi a kötelező kilenc felnőtt korosztályú játékos összehozásán gépészkedtünk, ők erősítettek (anyagilag, emberileg), előkészületi mérkőzések sorát játszották; míg mi az anyagiakra panaszkodunk - bár a rossz nyelvek szerint havi negyvenmilliót ad a városi tanács, és ehhez jön a klub ,,csekély segélye? -, ők a bajnokságra törnek?
Aztán megkezdődik a mérkőzés. Mi öt percig tudunk egyenlő ellenfelek lenni, aztán eltûnünk a pályán, mint az a bizonyos szamár a ködben, sem erőnlétileg, sem taktikailag, sem technikailag nem tudunk a br?ilaiakkal versenyt tartani. Eltelt a második félidőből jó negyedóra, s mi csak két árva gólt lőttünk? Nincs itt mit szépíteni a tényeket, egyszerûen lesepertek a pályáról. Mi csak az utolsó percekben jutottunk oxigénhez, amikor a vendégek kilazítottak, s belementek az adok-kapok könnyed játékba? Az MSC már szolgáltatott egy-két csúfos vereséget hazai pályán, nos, ez is az volt.
De ugye nem itt és nem most kezdődtek el női felnőtt kézilabdánk végnapjai?! Még meg lehet előzni, még meg lehet menteni!
(áros)
IFJÚSÁGIAK, LEÁNYOK
Kós Károly ISK-Bukaresti CTM 23-36 (10-18)
Nem voltunk egy súlycsoportban a vendégekkel. A mezőny legjobbja a bukaresti R?du?i Mihaela volt 18 dobott góljával. A mieink közül említésre méltó a két Szénási, Szabó és Mezei.
FIÚK
Kós Károly ISK-Fogarasi ISK 34-44 (17-21)
A gólokra esett a hangsúly, kevésbé a játékra. Nos, 78 gólt dobott a két csapat. Sajnos, a többet a vendégek szerezték. Ez pedig újabb vereséget jelentett. Ezzel vált teljessé a fekete hétvégénk.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.