Fényképünk a nemcsak népes, hanem népszerű szentimrei Büdösben készült, ahol a csicsóka (Helianthus tuberosus L.) ezúttal nem haszon-, hanem dísznövény. Sikerült a rajta ,,legelésző" lepkét, a közönséges szerecsenlepkét (Erebia aethiops) is lencsevégre kapni.
A csicsóka a napraforgó ,,édestestvére", ám ettől eltérően nem termésének olajtartalma miatt, hanem föld alatti gumója révén vált alkalmassá takarmányozásra, majd emberi táplálkozásra is. A gumók inulint, levulint, cukrot és viszonylag kevés (1—1,3 százaléknyi) fehérjét tartalmaznak. A csicsóka őshazája Észak-Amerika, de Magyarországon már a XVII. században, még a burgonya előtt termesztik. Újabban a sepsiszentgyörgyi piacon is megjelent.
Különös, kissé édeskés íze megszokható. Takarmánynövényként a gumója sertésnek, szarvasmarhának, lónak hasznos, zöldtömege nyáron kaszálva a gumó kétszeres fehérjeértékét tartalmazza. Lombozata ősszel (némi gumóveszteséggel) szintén felhasználható akár silónak, akár friss takarmánynak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
