Szeptember első szombatján Marosvásárhelyen ötvenéves érettségi találkozónkat tartottuk. Ez alkalommal hála istennek szép számban vettünk részt.
Az 1954-es évfolyam egyike volt az utolsó ötven év legsikeresebbjeinek, lévén közöttünk sok híressé vált osztálytárs, akik nagy karriert futottak be minden téren (tudomány, zene, sport), egyesek itthon, de legtöbbjük külföldön. Ilyen alkalommal ugye szóba kerül sok minden, nem utolsósorban a politika és főleg az RMDSZ politikája. Ránk kérdeztek: ,,mit csináltok ti itthon, hogy semmi eredmény nincs, se autonómia, se állami magyar egyetem?? A következtetés szinte egyöntetû volt: a hiba bennünk van, nem tudjuk kikövetelni magunknak jogainkat. Nincs egy bátor, szavahihető, kemény vezetésünk. Akik ott fenn lecövekelték magukat, olyan gyenge, megalkuvó, minden kormánynak lekötelezett társaság, aki a maga érdekeit mindenek fölött tartja.
Nézzük csak, Szlovákiában a négyszázezres magyarság kikövetelte magának az önálló állami magyar egyetemet. Igaz, nekik van egy Bugár Bélájuk, aki nem alkuszik, még egy állami magyar kitüntetést sem vett át, mert nem tetszett az, aki át akarta adni.
A Vajdaság kétszázezres magyarsága elérte, hogy az atrocitások ügye Strasbourgba került. És mi Erdélyben a magunk szinte kétmilliós magyar közösségünkkel mit értünk el? Szinte semmit, amiért meg kellett küzdeni.
Nekünk van egy olyan vezetőségünk, amely ingázik Bukarest, Budapest, Strasbourg és Brüsszel között, mindenhol ott vannak, de szavukat sehol nem lehet hallani. A minap a Kossuth Rádiónak adott interjúban Frunda szenátor a riporter kérdésére az autonómiáról azt mondta: ,,Mi már 1993-ban napirendre tûztük az autonómia kérdését.? Hát kérdezzük mi: mit várhatunk tőlük, ha tizenegy év nem volt elég arra, hogy egy napirendre tûzött égető magyar problémát valahogy megtárgyaljanak, s az állami magyar egyetem kérdését még napirendre sem tûzték? Mikor lesz egyetemünk, ha tizenegy év nem elég egy égető probléma megtárgyalásához?
Menjünk tovább, az a maroknyi ember a csúcsvezetésből kisajátított minden lehetőséget: elnök, alelnök, tag, póttag, kezdve az Illyés Közalapítványtól a Sapientia egyetemig.
Mit ad Isten, most Markó úr jelölteti magát az államelnöki tisztségre. Nem mintha nem lenne jó az ötlet, de nem ő. Kiebrudaltak minden szavahihető, becsületes magyar embert a vezetésből: Tőkés Lászlót, Kincses Elődöt, Torró Tibort, Szász Jenőt.
Most pedig ez a hercehurca a választásokra: ellehetetleníteni minden más szervezetet a megmérettetésre (Magyar Polgári Szövetség, Székely Nemzeti Tanács).
Summa summarum, ez az arrogancia, nagyképûség, ami őket jellemzi, véleményünk szerint előhírnöke egy nagy bukásnak. Nem tudjuk, hogy van-e még idő a helyzet rendezésére, de ha nem változtatnak, és nem engednek minket, a tömeget, hogy válasszunk, akkor szavazni sem fogunk, mert nincs értelme. Hogy mi lesz az ötszázalékos bejutási küszöbbel, azt jól tudják, igaz, lehet, nem is érdekli őket, úgy megalapozták a helyzetüket le- és felmenői ágon, hogy legfennebb az ingyenutazások, juttatások fognak hiányozni.
Hogy mi lesz velünk, a romániai magyar lakossággal? Hát ami volt eddig a 85 év folyamán: fogyunk tovább, és eltûnik majd lassan minden magyar az állami hivatalokból, előbb a vezetésből, majd tovább, lásd rendőrség, csendőrség, prefektúra, mindez egypár felfuvalkodott jóvoltából, aki ragaszkodik jövedelmező kiváltságai megőrzéséhez. Lehet, hogy egy kicsit elragadtattam magam, de az embernek gyermekei, unokái vannak, és az ő sorsuk alakulása nem mindegy. Azt szeretnénk, hogy ők itt maradjanak s érvényesüljenek, mert ez az ő hazájuk 1100 év óta.
Szabó Árpád
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.