
A két legmodernebbnek mondható meglátogatott istálló fő alapanyaga a fa. Amint előző lapszámunkban írtuk, az egyik farm két fiatal gazda társulásával épült. A kezdeményezés nem egyedülálló, hiszen utánuk még több tucat hasonló közös gazdaságot létesítettek. Házigazdánk az egyik farmer felesége volt. Az egykor banki alkalmazott asszony otthonosan mozgott a gazdaságban. Elmondása szerint aznap ő és gyermekei látták el a közel nyolcvan tehenet és a növendékeket. A tulajdonosok ugyanis mással voltak elfoglalva, az egyik fuvarozást vállalt, a másik egy építőtelepen dolgozott. Furcsának tûnt, hiszen ki gondolná, hogy ekkora állatállományból nem lehet megélni (igaz, Ausztriában jóval magasabb az életminőség iránti igény).
A gazdasszony szerint nagyon előnyös a társulás, hiszen így minden második hétvégéjük szabad, elmehetnek szabadságra, és a költségek is oszlanak. Emellett közösen könnyebb volt a gépeket és a traktorokat is megvásárolni. Az új istállót a most terjedő, úgynevezett Wolf-rendszerben építették, szinte saját erőből. Az osztrák építőcégek rendelésre és méretre gyártják az összeszerelhető istállók faelemeit, így a gazda is elboldogul velük. A fa oldalfalak csak két méter magasságig tömörek, azon felül hézagosan összerakott lécekből állították össze őket.
Az istálló szabadtartásos, egyéni pihenőbokszokkal, a trágyát az etetőrészről csörlős lapáttal távolítják el, másutt pedig rácsos padozat van, az ürülék az alatta lévő vízpárnára hull. A híg trágyát egy hatalmas tárolómedencében gyûjtik össze, ennek ûrtartalma közel félévi ürülékmennyiség befogadását teszi lehetővé. Szippantós ciszternákkal szórják ki a mezőre. Az állatok egész évben az istállóban tartózkodnak, nyáron a kaszált zöldet az istállóban etetik fel. A tömegtakarmányok (zöld, széna, siló) etetése gépesített, a szállító utánfutóval (Ladewagennel) hozott zöldtömeg és az istálló felett tárolt széna egy marószerkezet segítségével a gumi etetőszőnyegre kerül, amely végighordja a takarmányt az istálló egész hosszán. Az abraktakarmányok etetése is gépesített, sőt, automatizált. Az alapabrakokat egy, a gumiszőnyeg felett található sínen végigszaladó abrakadagoló tartályból szórják ki. Emellett egyéni automata etetőkből pótabrakot kapnak azon egyedek, amelyek a laktáció elején vannak, vagy nagy tejtermelésük miatt erre szükségük van. Az automata etetőkbe az állat besétál, és a napra számított szükségletnek megfelelően megkapja a neki járó többletabrakot. Az automatizálás abból áll, hogy az etető a tehén fülébe rakott érzékelő (mikrochip) alapján felismeri az állatot, és a számítógépes programozásnak megfelelően leengedi a megfelelő mennyiséget.
A tehenek fejése egy külön bejáratú aknás fejőszobában történik, halszálkás fejőstandon, nagyon korszerû fejőgépekkel. A fejőnek csak a tőgy tisztításáról és a fejőkelyhek felrakásáról kell gondoskodnia, a fejőgépen található érzékelő a tejfolyás megszûnése után, tehát a fejés befejezésekor megszünteti a vákuumot, és lehúzza a kelyheket a tőgyről. A fejési eredményeket a fejőszobához csatolt számítógép automatikusan regisztrálja. Az állatok tisztításáról a két hatalmas, függőlegesen és vízszintesen forgó kefe gondoskodik, amelyek az állatok érintésére beindulnak, és az állat saját magát megtisztítja.
A farmon csak fûből készült silót készítenek és etetnek, így jobb árat kapnak a tejért: 32 eurocentet (13 000 lejnek felel meg) literenként. Nagyon elterjedt a fûből készült körbálák fóliában történő erjesztése, ugyanis ebben a becsomagolt körbálában a legkönnyebben megteremthető a jó siló készítéséhez szükséges levegőtlen környezet. A levágott zöld nem hal el rögtön a kaszálás után, még egy ideig lélegzik, így a siló tömegében levő levegő rövid időn belül elhasználódik. A körbálakészítő és fóliázógépek túlságosan drágák, az osztrák gazdák általában nem engedhetik meg maguknak, ezért a munkálatra a gépköröktől bérelik a gépeket. Ma már olyan gépeket is használnak, amelyek a bálázást és a fóliázást is elvégzik.
A házigazda elmondása szerint a farmnak évi 300 000 liter tejkvótája van, ami tehenenként 4000 liter leadott tejet jelent. Ezt nehéz betartani, minden évben túlteljesítenek, és ezért meg kell fizetniük az uniónak az elég magas büntetést.
A másik meglátogatott korszerû tehénfarm 45 fejősnek és a növendékeknek ad kötetlen férőhelyet. Ugyancsak Wolf-rendszerben épült, fő jellemzője, hogy egyik oldalfal teljesen nyitott, ezt szükség esetén vastag fóliával pótolják. A tartólécekre feltekert fólia a kis villanymotorok segítségével leengedhető, de a farmer sohasem használja, mert nem félti a holsteinállományát a téli hidegtől. Sokkal jobbnak tartja a sok fényt és a szellőzést.
A gazda melléktevékenységként a fölösleges szobáit panzióként használja. A vendégek odacsalogatására, érdekességként lámákat nevel. Egyébként a falusi vendéglátás általánosan elterjedt, szinte minden tizedik gazdaság jövedelemkiegészítés gyanánt panziót is mûködtet. A reklámra is sokat költenek, minden farmon vagy mezőgazdasági vállalkozásnál ismertető szórólapot kap kezébe a látogató.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.