Nemzet-nemzetiség: Önámítás a referendum és az autonómia?

2004. október 15., péntek, Archívum 2003–2007

A szövetségi elnök kategorikusan kijelentette, hogy a székelyföldi autonómiát és más fontos kérdéseket nem lehet népszavazás tárgyává tenni, mert ,,az alkotmány és a törvény nem teszi lehetővé. Csak az államelnök írhat ki erről népszavazást.? (Markó: önámítás a székely népszavazás, kolozsvári Krónika, 2004. szeptember 8.)
Csapó József volt szenátor, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ennek pont az ellenkezőjét állítja. Álláspontja szerint a helyi népszavazás megtartására irányuló határozat kezdeményezése és jóváhagyása nem ,,alkotmány- és törvényellenes?, mert a megyei tanács elnöke, illetve a polgármester jogosult a helyi népszavazásra vonatkozó határozati javaslatot a megyei tanács, illetve helyi tanács elé terjeszteni. A megyei tanács és a helyi tanács pedig elhatározhatja a helyi népszavazás kiírását. Az SZNT elnöke úgy pontosít, hogy a helyi népszavazás általuk javasolt tárgya: ,,NÉPSZAVAZÁS ARRÓL, HOGY A MEGYE (KÖZSÉG, VÁROS, MUNICÍPIUM) LAKÓJAKÉNT AKARJA-E SZÉKELYFÖLD MINT AUTONÓM TERÜLETI-KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉG SZERVES TÖRVÉNY ÁLTALI LÉTREHOZÁSÁT ÉS A MEGYE (KÖZSÉG, VÁROS, MUNICÍPIUM) EZEN TERÜLETI-KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGHEZ TARTOZÁSÁT??
Többen is megkérdeztek arról, hogy mi az igazság, lehet-e vagy sem e kérdésben népszavazást tartani, tiltja-e a román alkotmány vagy a népszavazásról szóló 2000. évi 3-as törvény az SZNT által kezdeményezett népszavazás kiírását?
Válaszom lehet, hogy meglepő: mindkét állítás jogilag alátámasztható, mivel a vonatkozó törvények pontatlan és többértelmû megfogalmazásai ezt lehetővé teszik.
A szövetségi elnök csak kijelent, de nem hozakodik elő jogi érvekkel, ezért az RMDSZ jogi álláspontját hivatalosan a Hargita Megyei Tanács jogi hivatalának tulajdonított vélemény alapján ismertetem és elemzem. Szerintük a ,,Székelyföld autonóm területi közigazgatási egység? létrehozása, amely közigazgatási területként magában foglalná Hargita megyén kívül Kovászna megyét és Maros megye egy részét is, nem lehetséges a megyehatárok helyi népszavazással történő módosítása révén. Ennek megvalósításához Románia alkotmányának és törvé­nyeinek megváltoztatására van szükség, mely problémák a nép­szavazásról szóló törvény szerint országos (nemzeti) jelentőségûek, ezért a népszavazás kiírására az államelnök és nem a helyi, illetve megyei tanács jogosult.
Először tehát azt kell megvizsgálnunk, hogy mit tilt a román alkotmány, és mit tesz lehetővé. Ha az Európában egyre anakronisztikusabbnak tartott egységes nemzetállami meghatáro­zásnál leragadunk, csak azt mond­hat­juk, mindaddig, amíg az alkotmány első szakasza nem módosul, nincs mit tenni, autonómiáról szó sem lehet.
Az alkotmánynak azonban a 20. szakasza is létezik, amely kimondja azt, hogy abban az esetben, ha az emberi jogokról a Románia által elfogadott nemzetközi rendelkezések és román törvények között összeütközés van, akkor a nemzetközi egyezményeket kell alkalmazni.
Ennek következtében igen fontos következményekkel jár az a tény, hogy Románia a nemzeti kisebbségek védelmére számos nemzetközi jogi és politikai kötelezettséget vállalt, amelyek alapján a megfelelő hatáskörû közigazgatási régiók létrehozhatók. A legfontosabbakat említem:
1. Az EBESZ Koppenhágai Dokumentuma (1990) 33. szakaszának 1. bekezdése: ,,A nemzeti kisebbségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van szülőföldjükhöz mint etnikai önazonosságuk elidegeníthetetlen összetevőjéhez és elsősorban hagyományos területük és életfeltételeik védelméhez.?
2. Az Európa Tanács 2003/1334. sz. határozata politikai kötelezettségeket tartalmaz Románia számára is, arra nézve, hogy intézkedéseivel védelmezze a szülőföldjükön többségben levő közösségeket, beleértve a területi autonómia biztosítását, amennyiben e közösségek nemzeti önazonosságuk megőrzéséért sajátos hatásköröket és jogosítványokat követelnek.
Azt hiszem, okfejtésemből kiderül: a román alkotmányból az is levezethető, hogy az SZNT által kezdeményezett népszavazás törvényes megszervezése nem igényel alkotmánymódosítást! Közigazgatási határokat módosító helyi népszavazás kiírására egyébként az államelnöknek nincs hatásköre.
A másik megválaszolandó kérdés arra vonatkozik, hogy a javasolt népszavazás országos (nemzeti) vagy helyi érdekû-e. Vitán felül, az országost csak az államelnök írhatja ki, s naivság lenne azt hinni, hogy Ion Iliescu vagy utóda vállalkozna a népszavazás kiírására. Ráadásul ez esetben nem csak az érintett régió lakosainak szavazata, hanem az egész ország szavazata döntene a kérdésben, vagyis megint a többség döntene helyettünk és rólunk.
Aszerint, hogy a népszavazásról szóló 2000. évi 3-as törvény 12. vagy 13. szakaszát olvassuk, azt válaszolhatjuk, hogy esetünkben csak az államelnök írhatja ki a népszavazást, vagy pedig azt, hogy a helyi, illetve megyei tanács kell hogy kiírja.
A törvény 12. szakasza szerint a helyi közigazgatás, a területi szervezés, valamint a helyi autonómia általános jogállása államelnöki kiírásra jogosító nemzeti kérdés.
A törvény 13. szakasza szerint a helyi közigazgatási egységekben rendkívül fontos kérdésekben helyi népszavazás írható ki. E cikkely 3. bekezdése szerint a községek, városok, megyék határainak megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslatot kizárólag a helyi lakosság részére kiírt előzetes népszavazás megtartása után lehet a parlament elé terjeszteni. Az idézett passzusok tehát egyenesen megkövetelik a helyi népszavazás kiírását. (Hozzáfûzöm, a 2001. évi 215-ös helyi közigazgatási törvény is kötelezővé teszi a helyi lakosok népszavazás útján való előzetes megkérdezését a közigazgatási határok megváltoztatása esetén.)
A népszavazási és helyi közigazgatási törvény tehát mindkét álláspont képviselőinek elegendő jogi muníciót nyújt.
A magam részéről azt kell megállapítanom, hogy mindazok, akik az autonómiáért tenni akarnak, amellett érvelnek, hogy a román alkotmány és a népszavazási törvény lehetővé teszi az SZNT megfogalmazása szerinti népszavazás kiírását, azok pedig, akik ,,párbeszéddel? tovább húzzák az időt, az ellenérveket hangoztatják. Ellenérveik azonban nem a romániai magyarság jogos autonómiaigényének érvényesítését segítik elő, hanem akarva-akaratlan a jelenleg nyíltan ki nem mondott román asszimilációs törekvések továbbélését támogatják.
Kíváncsi vagyok arra, hogy a szövetségi elnök hogyan fogja a romániai magyar választóknak elmagyarázni a Párbeszéd az autonómiáért címû RMDSZ-választási program és az autonómia megvalósításáért kiírandó népszavazás elutasítása közötti ellentmondást.
Kincses Előd
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép