Ötven év egyetemi katedránKultúra: A szegedi Dóm tér címerei

2004. október 16., szombat, Archívum 2003–2007

Ilia Mihály átlépte a 70. év küszöbét, ebből egy híján félszázat (!) a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészeti karának katedráján töltött.
A régi időkben, valahányszor a szegedi Dóm téren jártam, a történelmi Magyarország 64 vármegyéjének címersora előtt ácsingózva mindig beleborzongtam a látványba. A kisebbik Magyarország - Erdély - címerei a szocializmus éveiben barbár pusztítás áldozatául estek. A történelmi Magyarország szeme világát, együvé tartozásunk szimbólumait Szegeden nem idegenek verték ki, nem magyargyûlölő Kárpát-medencei új honfoglalók pusztították el, hanem a Rákosi- és Kádár-korszak a magukéra nem, de a szomszéd népek érzékenységére mindig tekintettel lévő, a más országok belügyeibe be nem avatkozó ,,magyarjai? mûvelték el az öncsonkító galádságot.
Mindig úgy éreztem, hogy Ilia tanár úr, a mi Iliamiskánk tanítványainak és barátainak lelki falára ezeket a címereket, együvé tartozásunk szimbólumait illeszti vissza, teszi a helyére. Nem tudom, hogy a Szöged városa alatt ágaskodó hármas határ közelsége, a Trianon után Szegedre menekített kolozsvári Ferenc József Egyetem máig ható transzszilván sugárzása, erdélyi tanítványainak sokasága, minden országbéli barátainak (és árulóinak) seregei, levelezőpartnereinek százai faragták-gyúrták-cizellálták pedagógus-apostolunkká, vagy magától lett olyan, amilyen.
De annyit tudok, hogy a magyarság határok fölötti egyesítését a mi Miskánk már akkor megkezdte.
Ilia tanár úr fiataljai közül azok is hátizsákos Erdély-járókká váltak, akiknek sem rokona, sem ismerőse nem vala, de nem egynek és nem kettőnek ma már van erdélyi férje vagy felesége, vannak Erdélyt imádó gyermekei és Erdélyt kedvelő kiterjedt baráti köre. ?k azok, akik tudván tudják, hogy mire való a kettős állampolgárság, mire jó az autonómia, s azt is tudják, hogy az uniós csatlakozások előesté­jén, a szabad mozgás, a letelepedés, a munkavállalás felsejlő lehetőségei közepette nem lehet a jobbágyi földhözkötöttséget restaurálni.
Ilia tanár úr a szabad szellemi mozgástér tágítását katedrán és ezen kívül mûvelte, az általa szerkesztett nagy hírû-nevû lapcsinálással is cselekedte, amely csak nevében és szálláshelyét tekintve Tiszatáj, mert egyébként Dunatáj, európai táj volt az.
Bizony, a mi Miskánk benőtte a Kárpát-medencét, jószerével ki is nőtt belőle, hisz híre-neve szerénysége ellenére bejárta-bejárja a nagyvilágot, és ha valahol sérül a magyarságtudat, ott visszahelyezi a régi címerkeretbe azt, s ahol nem volt még ilyen, ott elvégzi - tanítványaival elvégezteti - az alapozást.
Hetven esztendő annak sok év, aki hiábavalóságokkal töltötte el az időt. Ilia Mihálynak kevés a hét évtized, kell még a ráadás, hogy tanítványait, okos, biztató szavait és leveleinek százait még sokáig eregethesse a szélrózsa s a lélek belső tereinek minden irányába.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-10-16: Archívum 2003–2007 - :

Kultúra: Háborúk