KörnyezetünkGazdakör: Fekete szárnyas napszámosok

2004. október 26., kedd, Archívum 2003–2007

Környezetünk madárvilágára fekete madaraink hívják fel a figyelmet. A csókák és dolmányos varjak, ősi madárszokás szerint, nyár végén csapatokba verődnek, és közösen járják végig táplálkozási területeiket. Estére magas fákat, facsoportokat keresnek fel szálláshelyül. Az út menti jegenyefák hiánya, a Sepsiszentgyörgyön lé­vő magas fák számának megcsappanása eredményezte, hogy a hazai és a nálunk te­lelő varjak és csókák a köz­ponti park fáira szorulnak éjszakázni.
Az évtizedes hajtóvadászat és annak hirtelen megszûnése meghozta az eredményt: az utódgondozási ösztön megerősödött, ehhez társult a bőséges táplálékforrás, így máris nagy tömegekben jelentek meg nyárutón a varjak.
Természetesen, az etológia ennél bonyolultabb, és Konrad Lorenz professzor rámutatott a varjak intelligenciájára. Mára bebizonyosodott, hogy a legnagyobb ellensége a természetnek az ember - ezt a madarak tudják, és azt is, hogy emberközelben mégis biztonságosabb az utód felnevelése.
Hogy tisztán lássuk a környék és a megye csóka-, dolmányosvarjú- és vetési­varjú-populációinak álla­potát, helyzetét, tanulmányok elvégzésére, megfigyelésekre, tudományos kutatómunkára van szükség. Városon ésszerû védekezési megoldásokat máris lehet hozni, ehhez csak egy kicsit európaibb módon kell kezelni a szemeteskukákat, és a gyümölcsfákról a termést be kell takarítani. A hazai csókák és dolmányos varjak az ősz és tél folyamán a születési helyük körzetében maradnak, esetleg kóborolnak, és előszeretettel fogyasztják a könnyen szerzett, szinte felkínált táplálékot.
Téli vendégként érkeznek a vetési varjak Északkelet-Európából hatalmas kolóniákban, rendszerint csókák társaságában. Kizárólag éjszakázni húzódnak a belvárosba. Nappal a mezőkön táplálkoznak. Az elmúlt télen közel kilencezer példány éjszakázott a központi parkban. Bizonyára október végén megjelennek újra, de bízunk abban, hogy a város és lakói ugyanolyan megértéssel fogják kezelni ittlétüket, mint az előző évben.
Tudni kell, hogy a vetésivarjú-kolóniák nem jelentenek semmiféle veszélyt az emberre vagy a környék élővilágára. Zsinatolásuk és piszkításuk lehet zavaró. Ajánlott fokozottabban oda­figyelni esténként a parki át­kelésnél. (Ne tévesszük össze a vetési varjakat a jelenlegi dolmányos varjakkal.)
A Rara-Avis Természetvédő-Madárvédő Egyesület felkéri a falvak gazdáit, ha varjúkártételt tapasztalnak, jelezzék az egyesületnek (Sepsiszentgyörgy, Hárs­fa sétány 5/B/2., telefon: 317 566, 0726 312 764), hogy megoldásokat lehessen találni. Fontos, hogy a gazda ne vessen ősszel túl későn és tavasszal túl korán, ekkor a fekete tollasokat ingyenes napszámosként figyelhetik.
Kelemen László,
a Rara-Avis Természetvédő Egyesület elnöke
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép