Egy koncepciós per stációi 2.Élő múlt: A bírói lelkiismeret megtestesítője

2004. október 30., szombat, Archívum 2003–2007

Dr. Rákossy Árpád kecskeméti ügyvéd második bûnperének tárgya az 1956-os forradalom - a bírák szerint ellenforradalom - idején ,,viselt dolgai?. 1956-ot végül is viszonylagos szerencsével úszta meg, mert ha kiderül, hogy a forradalom kitörésének másnapján, október 24-én nem azért utazott Budapestre, ami a vallomását rögzítő jegyzőkönyvben szerepel - hogy tudniillik a rehabilitálási ügyeit akarta rendezni, de az oroszok Soroksárnál feltartóztatták, s emiatt nem jutott be a fővárosba -, akkor minden bizonnyal, attól függetlenül, hogy mit vall, halálra ítélik. Vallomásának ez a tétele lényegesen enyhítette a kiszabott büntetést, s azzal is szerencséje volt, hogy a legforróbb napokban a budapesti ,,kirándulás? miatt nem tartózkodott Kecskeméten. De a nyomozás így is összekapart annyi terhelő adatot ellene, hogy újabb négy és fél évi börtönbüntetésre elítéljék, amelyet aztán a Kádár-kormány konszolidációjának arányában fokozatosan csökkentettek.
Ne csak őrizd, hanem gyûlöld is!
Az ?56-os periratokból:
,,Terhelt a börtönbüntetésből 1956 februárjában szabadult, egynyolcad kedvezménnyel. Szabadulása után terhelt ismét Kecsekmétre költözött, ahol családja a börtönbüntetés letöltésének ideje alatt lakott.
Terhelt több helyen próbált elhelyezkedni, ez azonban politikai bûncselekmény miatt történt korábbi elítélésre tekintettel nehézségekbe ütközött, több, rövid ideig segédmunkási munkakörben való alkalmaztatás után, 1956. június 8-án az Alföld kecskeméti Konzervgyárhoz került, mint a nyersáru raktár árukiadója.
(?) 1956. augusztus végén vagy szeptember elején terheltet a széntárolóhoz helyezték, itt feladatát a gyár udvarán tárolt többvagonnyi szénnek a kazánház részére való folyamatos kiadása és a szénhordást ellátó munkások feletti felügyelet képezte.
(?) A szénnel való gazdálkodás másik hiányossága az volt, hogy a gyár területére vegyesen érkező, jobb és rosszabb minőségû szenet a szénhordó, illetve a kazánházi munkások nem az előírás szerint vegyesen, hanem csak a jó minőségû szenet égették. Ennek az lett a következménye, hogy a jó minőségû szén elfogyott, időközönként csak rossz minőségû szénre voltak utalva, azzal pedig az előírt gőznyomást nem tudták elérni. Minthogy a kazánházi munkások bérüket részben a termelt gőz mennyiségéhez mérten kapták, a gőznyomást regisztráló óraszerkezetet elrontották, avégből, hogy a gőztermelést ne lehessen ellenőrizni.?
Nem folytatjuk? Rákossy Árpád jogászdoktornak szerencséje is volt, hogy a ,,szénfronton? helytállt olyannyira, hogy a rossz és jó minőségû szenet összekeverve adagoltatta, a gőztermelés javult, s emiatt az újabb tárgyalásokon nem sóztak rá még vagy tízévnyi börtönbüntetést mint horthysta szabotőrre. Nem, dr. Rákossy Árpádot első börtönbüntetésének letöltése után másodszor, 1956 kapcsán egyébért csukták le.
A forradalom kitörése előtti hetekben a konzervgyár részt vett a Hírös Napok elnevezésû országos vásáron. Egyik este a gyár udvarára visszavittek 150 liter meggybort abból, ami a vásáron nem kelt el. A hordót az udvaron hagyták. Az éjszakai szolgálatra beosztott fûtők és a szénhordó munkások - dr. Rákossy kompániájából - ,,a borból alaposan leittasodtak? - ahogyan ezt jegyzőkönyv rögzíti -, és 45 litert el is loptak.
Rákossy másnap reggel a történteket jelentette - próbálta volna meg büntetett előéletûként nem jelenteni! -, és emiatt az addig jónak mondható viszony a szénhordók és kazánfûtők némelyikével megromlott, s ezek a forradalom leverése után ellene vallottak.
A törvényszéki jegyzőkönyvből idézzük:
,,Dr. Rákossy Árpád terhelt a széntározóhoz való helyezése után az ott alkalmazott munkások (következnek a nevek) előtt többször beszélt arról, hogy ő azelőtt bíró volt, hosszabb időn át be volt csukva mint politikai fogoly a Rákosi-rezsim alatt, és ?bizony megszenvedett a hazáért?. Hangoztatta azt is, hogy az ÁVH-nál bántalmazták, és kiverték a fogait. A börtönben ilyen feliratokat olvasott (mely az őrszemélyzethez volt címezve): ?Ne csak őrizd, hanem gyûlöld is!? Terhelt az ellenforradalom előtt még más politikai tartalmú kijelentéseket is tett beosztottjai előtt: ?Ez a rendszer nem sokáig él, meg fog bukni,a kopasz Rákosi hova vezette az országot. Mindig arról beszélnek, hogy a népnek jó sora van, ugyanakkor nyúzzák a népet békekölcsönnel, beszolgáltatással?.
Ezekhez a beszélgetésekhez ilyen megjegyzéseket fûzött: ?Ez a demokratikus szabadság!? Hangoztatta azt is, hogy a Horthy-rendszerben a szegény embernek is milyen jó sora volt.
Terhelt 1956. október 24. napját megelőzően, október 24-től 27. napjáig terjedő időre fizetéses szabadságot vett ki, hogy ezalatt Budapestre utazzék, és ott ügyvédhez forduljon korábbi elítéltetésével kapcsolatban, törvényességi óvás kezdeményezése iránti kérelemnek a beadása végett.
Dr. Rákossy Árpád terhelt október 24-én reggel kiment a kecskeméti vasútállomásra, itt értesült az előző ügyben vele együtt elítélt egyik társától - akivel az előző megbeszéléshez képest együtt kellett volna Budapestre utazniuk - arról, hogy ?Budapesten kitört a forradalom?.?
A bírói lelkiismeret megtestesítői
Nézzünk bele dr. Rákossy második perének irataiba.
,,1956. november 2-án a tanácsházán a tanácselnöktől és az ügyészségtől engedélyt szerzett, hogy a helyi lapban egy olyan felhívást tegyenek közzé, amely szerint a volt politikai elítélteket és internáltakat érdekeik megbeszélésére hívja össze. Eszerint - amely felhívás két helyi lapban megjelent - a politikai elítélteket és internáltakat érdekképviseletük létrehozása érdekében november 4-re hívta össze a tanácsházán lévő kultúrterembe. Az értekezlet nem lett megtartva, mert közben az ellenforradalmat leverték.?
Egy újabb politikai tragikomédiába illő fejlemény: a második, mindent elsöprő szovjet invázió nem teszi lehetővé az értekezlet megtartását, és ez később viszonylagos szerencse forrása lesz, mert elképzelhető, hogy ha a Rákosi-érában megalázott, kínzásoknak alávetett és börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra ítéltek összegyûlnek, ezen a tanácskozáson mik hangzanak el, és ezt a forradalom leverése után a vérbírák hány börtönévre vagy halálos ítéletre konvertálják át.
,,Dr. Rálokossy Árpád november 7-e után 1957 januárig tagja volt a munkástanácsnak a munkahelyén, ahol az ellenforradalmi propaganda jelszavait hangoztatta, pártellenes kijelentéseket tett, így a szakszervezet vezetőségére azt a kijelentést tette, hogy azok ?rákosisták?, új vezetőséget kell választani. (?)
Vélemény:
Igaz, hogy elítélt társai már kegyelemből mentesültek, dr. Rákossy Árpád azonban újabb bûntettet követett el, ezért és mert különösebb méltánylást érdemlő körülményt ő maga sem hozott fel kérelmében, kegyelemre nem javaslom.
Budapest, 1968. május 31./Guidi Béla, a tanács elnöke/?
Egy ártatlan ember és családja módszeres tönkretéte­lének szemléltetésére érdemes az első per és a börtönös évek néhány mozzanatára a jegyzőkönyvek alapján visszatérni:
,,Tanácselnök kérésére Dr. Rákosy Árpád v á d l o t t :
Az Államvédelmi Hatóságon tett vallomásomat az államügyészségen visszavontam, mert az kényszer hatása alatt tettem. Államügyészi kihallgatásomkor azt is megkérdeztem az államügyész úrtól, mondja meg, visszavisznek-e még az Államvédelmi Hatóságra, mert ha igen, előtte tett visszavonást tartalmazó jegyzőkönyvemet nem írom alá.?
Varga Júlia ügyésznő az első perben tanúként vallja:
,,Visszatérve id. Kovács Balázs kihallgatására, pótlólag előadom, hogy id. Kovács Balázs vallomása szerint határozottan tudta, mikor a szovjet katona bejött, hogy hova szúr, a szeme felé akart szúrni, illetve a fejébe szúrni. Valótlan tehát az elém tárt jegyzőkönyv 3. oldalán az 1. bekezdésben az a rész, hogy: ?Nem is tudtam, hogy testének mely része felé szúrtam.? Valótlan továbbá az a rész is, hogy Kovács Balázs azt vallotta: ?Az istállóba belépő orosz szemében megláttam az állati kegyetlenséget.?
Végezetül előadom, hogy a megyei bíróság volt horthysta reakciós bírái és ügyészei között nagy megelégedést keltett dr. Rákossy Árpád fasiszta szennylap hangnemében megírt ítélete, majd rágalmazása a szovjet katona és ezáltal az egész szovjet hadsereg ellen. A volt horthysta reakciós bírósági tisztviselők kijelentették, hogy ez ?gyönyörûen megfogalmazott? ítélet. Észrevettem, hogy ezek a volt horthysta reakciós tisztviselők a tárgyalás megkezdése előtt már sokat foglalkoztak ezzel az üggyel, és tulajdonképpen várták a felmentő ítéletet.?
Dr. Rákossy Árpád kislányának levele:
,,Kedves Miniszter Bácsi!
Tudom, hogy bátorság kell ahhoz, hogy Miniszter Bácsit ezer gondja, dolga között kérő soraimmal megzavarjam.
Édesapámért teszem, aki a legdrágább nekem. Rákosi Árpád kecskeméti törvényszéki bíró 1950 novemberében került bí1róság elé. 1953-ban Várpalotán a bányában dolgozott, de orvosi javaslatra szívgyengesége és más betegsége miatt visszakerült Márianosztrára. 5 évi fogsága alatt nem volt ellene semmi kifogás, a börtönben dolgozik.
Édesapám távolléte nekünk kimondhatatlan fájdalom és szenvedés.
A felnőttek beszélgetéséből azt vettem ki, hogy országunk felszabadulásának 10. évfordulóján az elítéltek egy része kegyelmet kap. Hátha az igazságügyi Miniszter Bácsi megvizsgáltatná az ügyet, s méltónak találná édesapámat is a kegyelemre. (?)
Édesanyám váltakozó mûszakban dolgozik a Teherfuvar-vállalatnál havi 750 Ft fizetéssel mint sofőr. Soha sincs itthon. 20 éves fiútestvérem besorolt katona, ez idő szerint segéd autóvezető. Szakmája vasesztergályos.
Hallottam, hogy a Miniszter Bácsi felesége ebben az iskolában tanult (?), amelyben most én tanulok. (?) tessék megengedni, hogy a Miniszter Bácsi felesége meleg szívével támogasson engem vakmerő kérésemben??
A terheltekkel szemben hozott ítéletek koncepciós jellege vitathatatlan
1990-ben a legfelsőbb ügyész, dr. Györgyi Kálmán törvényességi óvást emelt a dr. Rákossy Árpád és társai ellen hozott ítélet ellen. A Legfelsőbb Bíróság Elnöki Tanácsa az óvásnak helyt adott, megállapítva, hogy:
,,Az ítéletek az igazságszolgáltatásban részt vevő bírák és ügyészek elrettentését célozták, azt az alanyi jogi szabályok durva megsértésével, önkényes értelmezésével, valamint büntetőeljárási szabályok sorozatos megszegésével kívánták elérni.
A büntetőper koncepciós jellegét erősíti az is, hogy figyelembe sem vették a terheltek előéletét, korábbi tevékenységüket, munkásságukat, s csak azokat a körülményeket domborították ki, amelyek - bár minden alapot nélkülöztek - valamilyen vonatkozásban terhelőek voltak. Ezt a bírósági ítélet indoklása tartalmazza is:
?A cselekmény olyan természetû, mely sem összefüggésében, sem kihatásában nem áll összefüggésben a vádlottak múltbeli magatartásával? Kihatásukat semmiképpen sem tompítja az, hogy a vádlottak közül bármelyik a múltban milyen körülmények között élt, vagy a demokrácia érdekében fejtett-e ki munkát vagy sem.?
(?) esküjükhöz híven - legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint az akkori törvényes rendelkezések szigorú betartásával - jártak el egy köztörvényes büntetőperben. Elítélésük minden törvényes alapot nélkülözött, poétikai célokat szolgált. A terheltek még fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelességszegést sem követtek el.?
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-10-30: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás