375 évvel ezelőtt, 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor, Erdély fejedelme. Vízkórságban szenvedett, 1629 augusztusában hozzákezdett nagyívû politikai végrendeletének megírásához, két héttel ennek befejezése után meghalt. Életének és uralkodásának gazdag irodalma van, neve Erdély történetének egész korszakát előhívja, az ő ténykedése révén került a köztudatba az Erdély aranykora minősítés.
Az idei Bethlen-évforduló szemléletes és ékes históriai mozzanatot idézett elénk a Kárpát-medencében: Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában Vízi E. Szilveszter akadémiai elnök védnöksége alatt Erdély aranya és Észak Oroszlánja címmel nyitották meg azt a páratlan értékû kiállítást, amely Bethlen Gábornak II. Gusztáv Adolf svéd király számára adományozott lószerszámkészletét és ennek minden tartozékát tartalmazza.
A kiállítást - ezzel együtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, az Észak Oroszlánjának titulált svéd királyt és uralkodásuk éveit, kapcsolataik történetét - egy, a mai nyomdatechnika csúcsát megjelenítő katalógus azok számára is hozzáférhetővé teszi, akiknek nincs lehetőségük és alkalmuk a fél évig nyitva tartó tárlat megtekintésére. A pompás album időben meghosszabbítja, térben kiterjeszti a magyar kultúra legmagasabb európai, kis-ázsiai szintet reprezentáló gyûjtemény megismerését. (Az albumot tervezte és szerkesztette Brád Róbert, nyomdai munkák: TIMP Kft.)
A kiállítás törzsanyagát Bethlen Gábor II. Gusztáv Adolf svéd királynak fejedelmi pompával átadott ajándékegyüttese képezi. A svéd történelem eddig ismert első nagybecsû diplomáciai ajándékáról van szó, amelyet, valószínû, az Észak Oroszlánja 1620-ban tartott királyi esküvőjére juttattak el, és Eva-Sofi Ernstell svéd kutató szerint a nyeregből, kengyelből, nyeregtartóból, kantárból, hámból, buzogányból, tőrből és szablyából álló eszközökhöz egy ajándék ló is tartozott.
Ha valaki netán eddig azt hitte, hogy Erdély Bethlen Gábor-i aranykora a múlt században a kommunizmus építette ,,aranykorokhoz? hasonlít, azt ez a fejedelmi ajándékegyüttes is meggyőzheti a fogalom egykori valós tartalmáról, illetve ,,aranyfedezetéről?.
Paripát és fegyvert ellenségnek nem ajándékoznak, csak barátnak. Bethlen Gábor Isztambultól Svéciáig és Nyugat-Európától Szentpétervárig terjedő tekintélyét, a parányi Erdély diplomáciai hatalmának nagyságát szemlélteti. Bethlen Gábor kapcsolatot épített ki Európa minden protestáns uralkodójával. A független Erdély fejedelme a ,,merjünk nagyok lenni!? diplomáciai megtestesítője, akit az 1620. évi besztercebányai országgyûlés végzése értelmében magyar királlyá választanak ugyan, de kimunkált diplomáciai érzékére vall, hogy protestáns uralkodóként egy katolikus többségû Magyarországon a koronázásra nem tartott igényt.
Bethlen Gábor diplomáciai örökségének, fejedelmi hatalomgyakorlásának számunkra legfőbb tanulsága az ő korában is szétszaggatott ország egységének megteremtésére törekvés. 1615. május 6-án Nagyszombatban megegyezés jött létre II. Mátyás Habsburg-uralkodó és magyar király, valamint Bethlen Gábor megbízottai között. A király elismerte Erdély fejedelemválasztó jogát, Bethlen viszont Erdélynek a magyar koronához tartozását garantálta. A szerződés titkos záradékban rögzítette, hogy Erdély különállása addig érvényes, amíg Buda és Eger török fennhatóság alatt van, és az ország függetlenségének visszaszerzésében Bethlen a török ellen is támogatja a magyar királyt.
Bethlen vallási toleranciája, iskolaalapításai, udvartartásának fejedelmi rangja, a kultúra és a tudományok támogatása, Kárpát-medencei kapcsolattartása a szétszakítottság ellenére többszörösen kisiklatott történelmünkben példa értékû.
Bethlen Gábor Erdélyt Európa szellemi és gazdasági vérkeringéséhez kapcsolta, a térségben rendkívül hatékony távolsági kereskedelmet alapozott meg, s a Kárpát-medence egészét figyelemre méltó politikai rangra emelte.
,,Minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni - vallotta Bethlen Gábor hitbéli ellenfelével, Pázmány Péterrel együtt -, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.?
Kellő malíciával jegyezzük meg, hogy a mai magyar kormányzat egyes emberei szerint a marosillyei születésû, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban felcseperedő, Gyulafehérvárt európai rangú fejedelmi székhellyé emelő fejedelem ma nem lehetne magyar állampolgár.
Hitünk szerint ennek a december 5-re kiírt szavazás ,,A nép szava Isten szava? alapon a Bethlen Gábor-i, határokon átívelő nemzetegyesítési programhoz igazodik.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.