Brassói keltezésű cikkében rövid történelmi kitekintést követően a tudósító beszámol arról, hogy június végén látogatást tett Marosvásárhelyen a román államfő. Traian Băsescu a magyar kisebbséghez intézett beszédében többek között úgy fogalmazott: „Szeretlek mindnyájatokat, mindnyájatokat, akiknek román személyi igazolvány és útlevél van a zsebében", s Marosvásárhelyt a békés együttélés iskolapéldájának nevezte.

A helyi magyar politikusok szemében Băsescu helyválasztása és beszédének tartalma jól kiszámított kísérlet volt arra, hogy már most megpróbálja elnyerni az RMDSZ támogatását az elnökválasztáson. Emellett Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a „jobboldali nacionalista" Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a „szélsőjobboldali, soviniszta" Jobbik is bekerül a parlamentbe — írta a svájci tudósító. Orbán Viktor az EP-választási kampányban járt Erdélyben. A helyi magyar politikusok szerint Băsescu ezt a befolyást akarja ellensúlyozni „feltételes szerelmi vallomásával", az államfő szeretetének feltétele ugyanis a román állammal szembeni lojalitás kinyilvánítása.

A szerző látogatást tett Sepsiszentgyörgyön. A magyarul beszélő többség szemében állandó provokáció, hogy a főutcát a román nemzeti ünnepről, Erdély Romániához csatolásának napjáról 1918. December 1. utcának nevezték el. Egyes magyarok szemében szálka Mihai Viteazul román nemzeti hős szobra is. Antal Árpád András polgármester a szerzőnek elmondta: a többségi magyarok számára egyenesen elviselhetetlen, hogy például a rendőröket és a csendőröket kizárólag magyarul nem beszélő románok közül toborozzák. A II. világháború előtt még teljesen megszokott volt, hogy Erdély lakói három nyelven beszéltek: románul, németül és magyarul.

A polgármester hangsúlyozza: sok román elszakadási törekvéseket tulajdonít a magyaroknak. A kommunista államok, például Jugoszlávia széthullása — mondja — megrémítette a román politikusokat. A székelyek azonban dél-tiroli vagy katalán mintát követő autonómiát szeretnének. Nagy reményt fűztek az Európai Unióhoz, de csalódtak, mert az EU Románia belügyének tekinti a kisebbségi problémát.

Antal szerint „lopakodó románosítás" zajlik, románok szisztematikus betelepítése azzal a céllal, hogy még jobban visszaszorítsák a magyar kisebbséget. Ez utóbbi radikalizálódott az utóbbi időben — idézte a cikkíró a polgármestert. Politikai képviselőik sorában nemzedékváltás zajlott le, és a fiatal politikusok nem félnek kiállni radikális célkitűzéseikért. Az autonómia az egyetlen működőképes kompromisszum az állami szuverenitás és a kisebbség követelései között — vélte Antal. A bukaresti kormányban való részvétel a polgármester szerint nemigen kívánatos, kormányon kívül jóval nagyobb mozgástér kínálkozik a magyarok számára.