TermőföldünkGazdakör: Lassan fejlődő földpiac

2004. december 7., kedd, Archívum 2003–2007

Annak ellenére, hogy az utóbbi években az áruba bocsátott föld ára megduplázódott, a termőföld ma is elég alacsony, valós értéke alatti szinten cserél gazdát. Az elemzők szerint Romániában a hektáronkénti ár ma is a legalacsonyabb Európában.
Összehasonlításként néz­zük néhány ország átlag­árait: Lengyelország 6000 amerikai dollár, Szlovákia 9000, Franciaország 8000, Hollandia 10 000 dollár. Nálunk a föld adásvételét az 1998-ban megjelent 54-es törvény szabályozza, ennek megjelenése óta a szakminisztérium követi a földpiac alakulását. Hivatalos adatok szerint az eltelt időszakban, vagyis 1998-tól 397 000 hektár külterület cserélt gazdát hivatalosan, ebből idén 56 000 hektár került eladásra. Az időszakra számított hektáronkénti átlagár 10 millió lej körüli, a 2004-es országos átlagár majdnem duplájára, 19 millió lejre emelkedett. Ha rangsorolnánk e szempontból a megyéket, jelenleg legdrágább a külterület hektárja Ilfovban (átlag 191 millió lej), Besztercében (56 millió lej), Bákóban (53 millió lej), Prahovában és Szilágyban (42 millió lej). A legkisebb árakat a déli és a moldvai megyékben regisztrálták, 7 millió lejbe kerül a föld hektárja Boto?ani, Br?ila, Konstanca, Dolj, Ialomi?a és Olt megyében, a negatív rekordot Teleorman tartja, ahol 4 millióért is megvásárolható egy hektár termőterület. Az erdélyi megyékben a mostani hektáronkénti átlagár a következő: Brassó 18 millió, Hargita 15 millió, Kolozs 17 millió, Maros 10 millió lej. Megyénkben 1998 óta több mint 4800 hektár kültelek cserélt gazdát, 13 millió lejes átlagáron. A jelenlegi megyei átlagár ennél jóval magasabb, ma már 21 millióért kel el a termőföld hektárja.
Az utóbbi években fellendült a külföldiek földvásárlási kedve. Habár a mostani törvény szerint csak a román állampolgársággal is rendelkező idegen állampolgár vásárolhat hivatalosan földet, sokan kibúvót kerestek, és megbízható közvetítők révén hatalmas, több százezer hektáros területeket vásároltak és mûvelnek meg. Ez a jelenség inkább a nyugati (Szatmár, Bihar, Arad, Temes, ahol olasz, francia, szerb és kismértékben magyar befektetők vásároltak) és a déli (Dolj, C?l?ra?i, Ialomi?a, Konstanca) megyékben tapasztalható. Ugyancsak a déli megyékben több arab befektető vásárolt földet takarmánytermesztés céljából, és állattenyésztő farmokat létesítettek. Ezek a befektetők valamivel jobb árat fizetnek, de nem foglalkoznak a feldarabolt területekkel, őket inkább a nagy kiterjedésû, összefüggő dûlők érdeklik.
A szakminisztérium követi a beltelkek piacát is: adataik szerint a beltelek hektárja ma országszinten 371 millió lejt kóstál. A beltelekért a legnagyobb árat Kolozs megyében kérik (1,8 milliárd lej), ezt követi Bukarest 1,3 milliárd lejjel, majd Brassó és Beszterce 1 milliárd lej körüli árral. A Kovászna megyéből begyûjtött adatok alapján ebben az évben a beltelek hektárja tájainkon átlagosan 300 millió lej.
Incze Péter, MSZH
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép