Lassan ismét eltelt egy év, s ami jelen volt, múlttá válik. Ez a tény pedig mintha megváltoztatná a dolgok horderejét, sikereink és balsikereink más színben tûnnek fel.
Talán a pillanat visszafordíthatatlansága folytán, de a múlt mindig felértékelődik a jelennel szemben. Utólag mindig jobban látjuk, hogy minek mi az értelme.
Így év végén vajon mit könyvelhetünk el sikernek?
Azt látjuk, hogy a sikeresek önelégült arccal járnak-kelnek a világban, és cseppet sem titkolják, hogy tudatában vannak: övék a pálma. Persze, a társadalom játékszabályai szerint a nagyközönség is elkönyveli sikereiket, tapsol nekik, irigykedik rájuk, megpróbálja őket utánozni, hogy számára is jusson egy csepp ebből a varázsitalból. Akad azonban még egy-egy idősebb ember, aki csak legyint erre, és mély életbölcselettel ecseteli, hogy mi is az igazi siker, az igazi érték.
Nézzük meg közelebbről korunk ,,sikerideáljait?.
Ilyen az üzletember, aki bámulatos vagyonra tett szert, számtalan jó kocsija, nője van, és hívei tábora veszi körül. Nemkevésbé sikeres a politikus, aki régóta tartja magát székében, tömegek indulnak el szavára, aki mindig a helyzet magaslatán áll. A legismertebb a sztár, aki lehet szépségideál, könnyûzene-énekes, esetleg sportoló, akit minden fiatal istenít és követ, aki mindig hamvas, üde, akinek arcán örök mosoly ragyog.
Ezekhez képest a mindennapok embere persze sikertelennek, jelentéktelennek érzi magát.
Ne feledkezzünk meg azonban az érem másik oldaláról se.
Ismerjük az üzletember vagyonát, de nem ismerjük adósságait. Látjuk követőit, de nem látjuk ellenségeit. Megcsodáljuk nőit, de nem tudunk elhagyott családjairól.
A politikusnak halljuk lelkesítő szavait, de nem tudjuk, hány ember érdekében tett önzetlen erőfeszítéseket.
A sztárnak megcsodáljuk örök ifjúságát, szépségét, de nem ismerjük az árat, amit mindezért fizetett.
Vizsgáljuk meg most önmagunkat is!
Hányszor voltunk megbízhatóak, szorgalmasak, kitartóak a rutinfeladatokban is, pedig untuk őket? Hányszor voltunk önzetlenek, segítőkészek családunkban, szûkebb közösségünkben? Hányszor tudtuk elfogadni a másságot, a magunk és a más pillanatnyi gyengeségét? Hányszor tudtunk lemondani önös céljainkról magasabbrendû célok érdekében? Hányszor álltunk ki céljainkért, pedig minden igyekezett eltántorítani minket tőlük?
Ha e kérdésekre legalább annyi az igen válasz, mint a nem, a mérleg kiegyenlítődött, nincs okunk szégyenre, önmagunk leértékelésére. Ha az igenek számosabbak, mint a nemek, büszkék lehetünk magunkra, sok apró csata győzelmét ünnepelhetjük.
Ezek az igenek és ezek a győzelmek azok, amelyek fenntartják a családot, a közösséget, és reményt adnak a jövőnek.
Ahogy a költő mondja: ,,?pusztíthatatlan, ki a tengert bírja / és végelgyengülésben is csak adni tud, / A mindenséget őrzi, nemcsak hívja, / kihez bögrével jár tejért a Tejút.?
Mindannyiunknak kívánok az új évre ,,tele bögrét? és a jól végzett munka sikerélményét!
Jártó Kocsis Edit
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.