Negyven éve hunyt el a heraldikusEmlékezet: Keöpeczi Sebestyén József

2004. december 30., csütörtök, Archívum 2003–2007

(1878-1964)
Angyalosról Köpecre származott Kőröspataki-Keöpeczi Sebestyén József
országos heraldikus, genealógus, volt székely századbeli főhadnagy,
festőmûvész, földbirtokos, a román királyi rend tulajdonosa
(A heraldikus névjegykártyájáról szóló anekdotából)
A romániai Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság honlapjának (iini.ro/cnhgs.htm) miscellanea (különfélék) rovatában három heraldikusról emlékeznek meg, elsőként Keöpeczi Sebestyén Józsefről (kifogástalan helyesírással) Negyven éve hunyt el Nagyrománia címerének alkotója címmel. Rájöttünk, a Tudor-Radu Tiron és ?tefan Lauren?iu Szemkovici jóvoltából megjelent anyag alapjául egy, a világhálóra felkerült, történészhallgatók által készített vázlatos pályamunka szolgált. Ráismertünk, hogy ahhoz Kónya Ádámnak 2000-ben az Erdővidéki Lapokban közölt, Országok heraldikusa, Keöpeczi Sebestyén József címû írása szolgált alapul.
December 27-én volt negyven éve, hogy elhunyt a legnagyobb erdélyi heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József. Az évforduló kapcsán Sas Péter budapesti mûvészettörténész közölt idén a Mûvelődésben, a Székelyföldben, az Erdélyi Református Naptárban adatokat Sebestyén életéről és munkásságáról, sajnos, Köpecziként írva a heraldikus előnevét.
Az alábbiakban az újságoldal szabta keretek között igyekszünk újdonságokkal szolgálni, ám K. Sebestyén József munkásságának ismertetésekor elkerülhetetlenül közlünk már ismert tényeket.
Született Széken

Keöpeczi Sebestyén József 1878. november 12-én született a Kolozs megyei Széken. Apja, az akkor huszonhárom éves kőröspataki és köpeczi Sebestyén József éppen ott volt vezértanító. Anyja Kállai Nagy Berta. A család követte a családfőt, aki később Magyarnemegyén, Nagysajón, végül Besztercén volt igazgatótanító. Az apa közremûködött a Szolnok-Doboka Vármegyei Tanítóegyesület, majd a Beszterce-Naszód Megyei Tanítóegyesület megalapításában. Az oktatás mellett tanügyi író is volt, tanügyi értekezései és - főleg földrajz - tankönyvei jelentek meg.
Az ifjú Sebestyén
Ifjabb Keöpeczi Sebestyén József szász környezetben nevelkedett, a középiskolát Besztercén végezte, majd, mivel festőmûvész szeretett volna lenni, Budapesten az Országos Mintarajziskolában szerzett oklevelet 1902-ben. Ezt követően nyugati (Bécs, München, Párizs) tanulmányúton vett részt.
1903-ban Kolozsvárra költözött, ahol a Sándor Imre által kiadott Genealógiai Füzetek munkatársa, előbb szerkesztője, majd illusztrátora is lett annak 1914-es, az első világháború okozta megszûnéséig.
Budapesten
Sebestyén 1914-ben felköltözött Budapestre, ahol előbb a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd 1916-18 között a Magyar Országos Levéltárban alkalmazták mint címerfestőt. 1915-ben ő tervezte meg a magyar birodalmi középcímert. Bosznia-Hercegovina 1908-as annektálása után, az első világháború hevében rendelte el az uralkodó Ferenc József a birodalom s ezen belül Magyarország címereinek megújítását. A címerbővítés során a beékelést kettéosztották, Fiume címerét balra ,,zsúfolták?, jobbra berajzolták Bosznia címerét. A módosítás során Sebestyén a címerpajzs alakján is változtatott, a francia típusú, csücskös talpú pajzs végét ,,háromszögûvé? domborította, továbbá a negyedik negyedben levő Erdély címerét is korrigálta: a felső kék mezőben levő növekvő fekete sast (turulmadarat) jobban kiemelte, szárnytollaival kitöltötte a teret, az alsó, aranymezőben levő hét vörös bástya magasságát csökkentette, karcsúságát megszüntette. Az angyalos pajzstartós változat mellett Sebestyén rajzolta meg a tölgy-, illetve olajággal szegélyezett kis- és középcímer-variánsokat. A rajzok megjelentek a Budapesti Közlöny 1915. november 6-i számában.
Keöpeczi Köpecen
Keöpeczi Sebestyén József az első világháború végén az Erdély területi épségéért küzdő, 1918 decemberében alakult Székely Hadosztály tisztje, tábori festője is volt. 1919-ben hadifogságba esett, és a brassói fellegvári fogolytáborba internálták. Szabadulásakor véletlenül, előneve miatt Köpecet jelölték meg kényszerlakhelyéül. Habár családja köpeci eredetû (Keöpeczi Sebestén János és Péter 1608. június 29-én nyert címeres nemesi oklevelet Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől), Sebestyén ott addig még nem járt.
Köpecen hamarosan megnősült. Felesége, miklósvári Gyenge Ilona földet és egy Templom utcai házat is kapott hozományba. Sebestyénnek immár negyedik házasságáról van szó, a korábbiak kérészéletûek voltak.
K. Sebestyén József először 1913-ban Kolozsváron nősült, majd 1915-ben Budapesten elvette Czeglédi Lakatos Margitot, nemsokára ismét feleséget váltott, Bárdos Auréliának esküdött hûséget. A heraldikus sírkövének tanúsága szerint utolsó felesége Balázs Hortenzia (1897-1978) volt.
Sebestyén köpeci házasságából két fia született, András (sz. 1920) és Albert (1921). Mindketten a második világháborúban vesztették életüket.
Románia címere
1921-ben a Trianoni Békeszerződés nyomán hivatalosan kikerekedett Nagyrománia királya, Ferdinánd felhívatta Bukarestbe a már neves heraldikust, s felkérte, tervezze meg az állam új címerét.
A korábbi címerhez képest, mely négyelt pajzsában Havasalföld, Moldva, Olténia és Dobrudzsa címereit tartalmazta, Sebestyén beékelést illesztett a pajzs talpába, ahova Dobrudzsa címerét költöztette, a negyedik negyedbe újdonságként Erdély címerét helyezte, a harmadik negyedben a koronából növekvő kun oroszlán helyére a Traianus Duna-hídját jelképező aranyhidat rajzolt, s abból növekszik ki a szablyát tartó oroszlán, mely a Bánságot jelképezi. Még egy nagypajzsot is alkalmazott, melyen csőrében kettős keresztet tartó, koronás aranysas (Havasalföld címere, Vlad Basarab vajda stilizált címere) jobbjában kardot, baljában jogart tart, s a címerállat mellére helyezte a korábban leírt középpajzsot. A nagypajzson a román királyi acélkorona nyugszik. Helyszûke miatt csupán a lényeges módosításokról szólunk.
Az államcímert a parlament elfogadta s a király kihirdette. Megjelent az 1921. július 29-i 2-es számú Hivatalos Közlönyben (Lege pentru fixarea stemei Regatului României, 1921. június 23-i keltezéssel.). A címert közölte az Ilustra?ia szeptemberi száma.
1921. július 6-án az államfő szinajai kastélyában villásreggelin látta vendégül a címertervezőt, akit a munka elismeréséül a királyi koronarenddel tüntetett ki.
Megjegyezzük, hogy a címer külső díszeit, valamint a koronákat elhagyva Románia mai címerét kapjuk. 1992-ben, Románia államcímerének törvénybe iktatásakor még a címersas fejéről is lemûtötték a koronát.
Címerkiállítás a templomban
1926-ban déli irányban bővítették a köpeci templomot. Az új mennyezet kazettáit Keöpeczi Sebestyén József festette meg: 16 négyzetben a helybeli katonacsaládok címerei láthatóak, egyen Köpec község címere - csőrében zöld ágat tartó fehér galamb -, másikon az erdélyi református egyházkerület címere - a fiait vérével tápláló pelikán -, harmadikon a tûzből éledő főnixmadár, negyediken a székely címer látható. A négy szöveges kazetta egyikének felirata: Festette Keöpeczi Sebestyén Józs a román királyi koronarend tisztikeresztese MCMXXVI.
A következő családok címerei láthatóak a mennyezeten: keöpeci Balázs, Bocz (két különböző címer), Deák, Égető, Gúzs, Kaller, Nagy, Nagy-Sugár, Sebestyén, keöpeci és árkosi Benkő, keöpeczi és bardoczi Gáspár, kisbaconi Benedek, miklósvári Gyenge, nagybaconi Toókos, sepsiszentgyörgyi és nagyváradi Móricz. (A kazetták tükörábrázolással készültek.)
A templom nyugati falán Krisztus feltámadásának jelképe, a hamvaiból feltámadó, tûzből kitörő főnixet ábrázoló festmény is az ő mûve, amint címeres aláírása bizonyítja, továbbá a karzat mellvédjének kazettáiban a nevesebb erdélyi fejedelmi családok címerei láthatóak: Bethlen, Bocskai, Báthory, Rákóczi, Kemény és Apafi, melyek közreveszik a székely nemzet címerét. Ezek állapota igen romlott, ugyanis az 1950-es évek elején egy milicista el akarta távolíttatni, és vegyszeres oldattal megsúroltatta.
Munkái
Keöpeczi Sebestyén József tervezett címert és jelmondatot (Non recuso laborem) az 1939-ben gyulafehérvári római katolikus püspökké szentelt Márton Áronnak. A kolozsvári református kollégiumnak Szabó T. Attila és felesége, Csáti Éva megrendelésére készített címert (1940), mely a Farkas utcai református parókián látható. Ugyanott állították ki a kolozsvári református egyház ősi címerét ábrázoló festményét. A templomban látható bethleni gróf Bethlen Karolina (1849-1914) és özvegy hidvégi gróf Nemes Jánosné, bethleni gróf Bethlen Polixéna (1850-1939) halotti címere. Számos családi címert festett barátsága jeléül vagy megrendelésre. Megemlítjük a szemerjai Szász, magyarherepei Herepei, nagyborosnyói Bartha, keslóczi Bogáthy, csíktapolczai Sárossy családoknak készítetteket, több lakás falán függ a keöpeczi Sebestyén család címere. (Szívesen vesszük, ha más munkáiról értesítenek.) A címereket általában ovális belső kerettel övezte, kívül virágmintás díszítést alkalmazott, vagy igen gyakran címereket helyezett a felület négy sarkába: általában az adományozó fejedelem családi címerét, továbbá az erdélyi magyar, székely és szász nemzet címerét. De nem csak magyaroknak dolgozott. Istrate Micescu román miniszterelnöknek is festett címert (1926), vagy Otto von Albrichsfeldnek rajzolt ex librist. Számos könyvjegyet készített, melyek fő elemeként családi címereket alkalmazott.
Címerkompozíciókat is készített. 1943-ban a Székely Nemzeti Múzeumnak megfestette a Nemes Székely Nemzet címerét, melyet a székely megyék címereivel vett körül. A fél négyzetméteres falemezre festett kompozíció alapjául zöld tölgyleveleket festett. 1958-ban a nagyajtai unitárius egyházközségnek megrajzolta Erdély címerét, az erdélyi megyék címereitől övezve. Ennek alapja már megbarnult tölgylevelek sokasága.
Templomi emléktáblákat is készített. Ezek virágmintás keretdíszes, címerekkel gazdagon illusztrált kompozíciók. Ilyen látható a bikfalvi református templomban (1963), a dési református templomban, a Farkas utcai református templomban két monumentális szépmívû tábla, egyiken a templom történetét (1947), másikon az egyházközség volt lelkipásztorait (1956) örökítette meg. Ugyanott látható, de a címerek között, egy kisméretû tábla Vásárhelyi Boldizsár lelkipásztor emlékére.
Mûemlékvédelem terén is jelentős munkálkodása. 1932-ben részt vett a ma már az UNESCO által a világörökség kincseként nyilvántartott gelencei Szent Imre római katolikus templom helyreállítási munkálataiban. 1937-ben a vargyasi báró Daniel-kastély restaurálását vezette. Tervei alpján készült az északi oldalon a neoreneszánsz loggia. Mint minden korábbi bővítéskor, most is címeres emléktáblával örökítették meg az eseményt. A Keöpeczi tervezte kőtáblán a Daniel- és Somsich-címerek láthatóak, a munkálatokat végeztető házaspár - Daniel Ferenc és Somsich Gabriella - iniciáléi, valamint a Daniel család jelmondata, a Deus providebit felirat. ? tervezte az északi előtérben levő kútházat és annak homlokzatán levő stilizált Daniel-címert. 1946-ban közremûködött Szék Árpád-kori templomának helyreállításánál, 1956-ban a kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálásánál. ? tervezte a szentély új boltozatának záróköveit. Feltárta a gidófalvi vártemplom Árpád-kori hajóját. Részt vett a brassói Fekete-templom restaurálásában és a Brasóvia vár feltárásában.
K. Sebestyén József könyvgrafikusként is jelentős mûvet hagyott maga után. Több száz illusztrációja ismert, legtöbb Lukinich Imrének a bethleni gróf Bethlen család történetét bemutató vaskos munkájában. ? illusztrálta többek között Veress Endre Kakas Istvánról szóló mûvét, Sándor Imre Címerlevelek, valamint Kolozsvár czímeres emlékei címû köteteit, a Persián Kálmán szerkesztette, A lengyelfalvi Orbán bárók címû könyvet. Dalárdáknak díszzászlót, a Székely Mikó Kollégium és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet végzős évfolyamainak tablót tervezett, a Romániai Magyar Dalosszövetségnek címeres oklevelet rajzolt.
Tanulmányai számos folyóiratban jelentek meg, a magyaron kívül németül és románul is. A jelentősebbek: Erdély czímere, A Becse-Gergely nemzetség, az Apafi és a bethleni gróf Bethlen család címere, A brassói Fekete-templom Mátyás-kori címerei, Kolozsvár címere, Néhány középkori címeres emlék Segesváron, Orbán Balázs és a címerek, Báthory András czímerlevelei, A középkori nyugati mûveltség keleti határa, A gelencei mennyezet- és karzatfestmények, A Cenk-hegyi Brasóvia vár temploma, Márkosfalvi Barabás Miklós.
A Házsongárdban nyugszik
Keöpeczi Sebestyén József 1942-ben felköltözött Kolozsvárra. 1964. december 27-én hunyt el a kincses városban. Erdély panteonjában, a Házsongárdi temetőben nyugszik. Sírkövébe családi címerével ékesített, faragott követ illesztettek.
Szekeres Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép