Miközben a kormányon lévő és azon kívül rekedt pártok egymást gyalázzák az oktatási törvénycsomag körüli politikai vitában, a romániai magyar közösségnek azzal kell szembesülnie, hogy minden tíz diákból három román tagozaton végzi a nyolcadik osztályt, és tízből négyen román tannyelvű osztályból ballagnak.
Elég átnézni az idei kilencedik osztályos felvételire, illetve érettségire jelentkezők megoszlását a végzett iskola tanítási nyelve szerint, illetve az elért eredményeket, és látjuk: mindamellett, hogy román nyelv és irodalomból az országos átlag alatt teljesítenek diákjaink, értelemszerűen a továbbtanulási esélyeik is gyengébbek, mint a többségi tanulóké, az általános iskola végzősei körében 4,8 százalék az anyanyelven tanuló magyar diákok aránya, a ballagók körében pedig 3,9, miközben a 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint az 1 431 807, magát magyarnak valló lakos 6,6 százalékot tesz ki.
Mindez nem egyezik meg azzal a sokat hangoztatott elmélettel, miszerint Romániában minden kisebbség számára biztosított az anyanyelvű oktatás, és ezen még az sem szépít, hogy különböző jelentésekben — mint legutóbb Iulia Adriana Oana Badea kisebbségi oktatásért felelő államtitkár beszámolójában — finomítanak a „minden biztosított mindenkinek" kijelentésen, és bevallják, hogy tulajdonképpen háromtípusú kisebbségi oktatás létezik: teljes mértékben anyanyelvű, részlegesen anyanyelvű (csak a horvát és a török kisebbség esetében van ilyen) és az anyanyelv oktatása heti néhány órában, kérésre.
De hogy ezek milyen arányban fedik az adott közösségek igényeit, erről nem készül hivatalos statisztika. A magyar kisebbség esetében például arról értesülhet az államtitkári jelentést böngésző, hogy óvodától egyetemig minden szinten van anyanyelvű oktatás, csak éppen arról nem szól a fáma, hogy ebbe a rendszerbe hány magyar diák és egyetemi hallgató fér bele.
A hiányos magyar nyelvű iskolai hálózatról már szóltunk, a felsőfokú oktatásról pedig elég beszédes, ha csak annyit mondunk el, hogy idén hétezren érettségiztek sikeresen magyar nyelven, miközben a legtöbb magyar helyet kínáló egyetemen, a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetemen csupán ezerszáz államilag támogatott hely volt az anyanyelvükön tanulni kívánó végzőseinknek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
