A Háromszék 2004. december 11-i számában megjelentetett, Az idő elhozza a megbékélést címû cikk írójának, Apró Lajosnénak ezúton üzenjük, hogy bármikor szívesen látjuk családi hajlékunkban, ha Erdélybe, Kovásznára jön. Nem kell Isten szabad ege alatt aludnia, van hely nálunk, és ennivaló is kerül az asztalra, úgy, idevaló vendéglátási szokások szerint.
Nem vagyok közszereplő, időm az van bőven, és figyelemmel kísérek minden ,,kettős állampolgársági? megnyilvánulást a médiában, és megelégedéssel veszem tudomásul, hogy egy nemzet tagjának nem csak születni kell, de a gyökerekbe kapaszkodni kell, és azt meg kell tanulni, meg kell tartani.
Merem írni mindezt azért, mert az én nagy (Nagy) famíliám fele máig is magyarországi állampolgár, fele meg romániai, de itt eddig is magyar nemzetiségûek voltunk, vagyunk és maradunk, és igenis van szülőföldünk! Ezt semmilyen politikai vagy gazdasági változás nem tudja elvenni tőlünk.
A nagy magyar költők: Arany, Ady, Petőfi, Kölcsey, Vörösmarty, a nagy magyar zenészek: Erkel, Bartók, Kodály, Liszt, a nagy magyar írók és bölcsek: Jókai, Gárdonyi, Deák, Kossuth, akik a közért dolgoztak, éppúgy a mi elődeink is, mint az ott, kint élőké, bárhol a nagyvilágban, s ha ezt valaki megkérdőjelezi, az nem ismeri a magyarság történelmét, és az elég szégyen számára.
Nem fontoskodás és nem is kicsinyesség számomra e levél, de úgy éreztem, mint értelmes székelymagyar embernek, ezt el kell mondanom, mert sajnos a kinti tartózkodásom idején én is azt tapasztaltam, hogy bizony az ottaniak egy hányada azt sem tudja, mi az, hogy Erdély. Azt kérdezték tőlem, hogy te hol tanultál meg ilyen szépen magyarul beszélni? Hát én az anyatejjel együtt - feleltem. Én már a 60-on túl vagyok, az ,,átkos? időszakot a hátam mögött tudom, sokszor sírtunk, ha szilveszter estéjén elhangzott a ,,Hazádnak rendületlenül légy híve, ó, magyar?, mert ezt a mi költőnk írta nekünk, magyaroknak a mi édes, szép anyanyelvünkön. Jókai Anna magyarországi írónő (hétszeres kitüntetett író) szavait továbbítom most, ha nem is szó szerint: Egy ember elindítja, hogy jön a sáskahad, mely ellepi az országot, aztán mindenki megrettenve várja azt, nem az a hibás, aki fél a sáskahadtól, hanem aki a hírt elindítja.
A világon mindenhol van jóérzésû ember, és az ellenkezője is, ezért én azzal a gondolattal fejezem be levelem, hogy nekünk erőseknek kell maradnunk a szülőföldön.
Tisztelettel,
Gál Imréné, Kovászna
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.