
A Magyarok Székelyföldi Társasága és a Háromszéki Mikes Kelemen Közmûvelődési Egyesület több civil szervezet, egyesület, alapítvány és szövetség bevonásával székely kaput szándékozik állítani Rodostóban. A nyárelőn felállítandó monumentális faragott kapu helyét a Rákóczi-múzeum mellé, a Rákóczi utca és a Magyar utca találkozásához tervezik. Amennyiben a Magyar utcába tervezett Mikes-ház rekonstruált másának a felépítésére is sor kerül, amelyben Kiss József, Zágon polgármester-vállalkozója és a zágoniak is jelentős szerepet vállaltak, részben újraéled az egykori Magyar utca magyar jellege. Mindez attól függ, hogy a jelenlegi magyar kormány felvállalja-e ezt az ügyet. Rodostóban a Rákóczi-múzeum és a Magyar utca közelében található a Rákóczi-emlékmûnek, a Mikes térplasztikai együttesnek helyet adó Magyar park. A városnegyed magyar jellegû ünnepségek idején magyar zászlódíszbe öltözik.
A Rodostóba felállítandó székely kapu ötlete régi keletû. Az elképzelés részben Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnökének nevéhez fûződik, aki az ötlet kivitelezésében is döntő szerepet vállalt. A múlt évben hosszabb ideig végzett tudományos kutatómunkát Törökországban, s ezt az alkalmat felhasználta arra is, hogy a török-magyar kulturális (és más jellegû) kapcsolatok kiépítésében segítsen.
A rodostói székely kapu elkészítésével és felállításával kapcsolatos felhívást erre alkalmas időben közöljük.
Beder Tibortól a rodostói székely kapu elkészítésének körülményeiről tájékozódtunk.
Török és székelymagyar kapcsolatok
- Milyen elképzelések körvonalazódnak a török-magyar kapcsolatok vonatkozásában?
- November elején voltam Rodostóban. Elmentünk a megyei tanács elnökéhez. Vittem Hargita megye tanácsának felkérő levelét, amelynek értelmében testvérmegyei kapcsolatokra akar lépni Rodostó megyével - Tekirdag vilajettel.
Tekirdag vilajet Trákiában van, Törökország európai részén. A térségen négy megye osztozik, ezek közül a legfejlettebb Rodostó. Egyik része a Fekete-tengerig, másik a Márvány-tengerig terjed. Közvetlenül Isztambul közelében fekszik, azért az egész isztambuli ipar kisugárzik a Tekirdag vilajet területére.
A rodostóiak a háromszékiek - a sepsiszentgyörgyiek - révén tudnak arról, hogy itt magyarok élnek. A székelyekkel különösen rokonszenveznek, mivel magukkal azonos eredetûeknek tartanak bennünket. Ezért szívesen fogadta az ottani megyei tanács vezetősége azt, hogy Hargita megye kapcsolatot akar kiépíteni velük. Ez lesz az első megyei szintû magyar konnexus a törökökkel. A Hargita megyei tanács küldöttségét várják Rodostóba, hogy a részletekben is megállapodjanak.
Gelibolu - a régi Gallipoli - egy kedves kis város a Márvány-tenger európai partján. Ennek a vezetősége is hajlandó Csíkszeredával testvérvárosi frigyre lépni. Ez lesz a második trákiai város, amely kapcsolatba lép egy erdélyi - székelyföldi - megyével.
- Mi a helyzet a Sepsiszentgyörgy és Rodostó testvérvárosi kapcsolatával? Leghamarabb ennek a létrehozásán ügyködtünk?
- Amennyiben Sepsiszentgyörgy nem mozdul, akkor elhal.
- Tudomásom van róla, hogy a papírokat már kétszer is elküldték. Czimbalmos Csaba alpolgármester személyesen is járt Rodostóban.
- Ott már nem azok a vezetők, akikkel akkor tárgyaltak. November végétől új városvezetés van.
- Mi a teendő? Küldjék el ismét a testvérvárosi ajánlatot a mai helyzet igényei szerint újrafogalmazva?
- Igen, erről van szó. Meg kellene hívni őket a Szent György-napokra is. Erről már szó volt. És június közepén tőlünk is el kellene menni a rodostói cseresznyefesztiválra, amely a város legnagyobb gazdasági-kereskedelmi-kulturális rendezvénye.
- Milyen jellegû ünnepség a cseresznyefesztivál?
- Törökországban Rodostó a második legnagyobb cseresznyetermő vidék. Minden évben, cseresznyeszüret idején több százezer ember gyûl össze ott. Négy napig tart az ünnepség. Kultúrmûsorokkal színesítik, ekkor rendezik meg a náluk nagyon népszerû birkózóversenyt is.
- Mikes azt írja, hogy ott akkora szőlőszemek teremnek, mint nálunk a szilva. Ez ma is így van?
- Igen. A cseresznye nagyobb szemû, mint nálunk Magyardécsén. Uzonköprüben egy kiló szőlőt akartam vásárolni. Egy gerezdet adtak, és két és fél kiló volt. És valóban akkora szemek, mint egy nagyobb szilva.
- A decemberi romániai fordulat után nagyon sokféle törökországi gyümölcsöt hoznak hozzánk. Almát, körtét, gránátalmát, a mediterrán övezet más gyümölcseit.
- A csíkszeredai piacon is rengeteg török áru található. A gyümölcsfélék hetven százaléka Törökországból származik. A nagy szemû, magtalan, rendkívül aromás szőlőt Izmir vidékéről hozzák. Székelyföldön is létre lehetne hozni egy olyan török lerakatot, amely ellátná ezt a térséget. Mi Csíkban többször gondoltunk arra, hogy valahol Sepsibükszád vagy Tusnádfalu környékére kellene telepíteni egy ilyen áruelosztó központot. Most Gyergyó vidékéről is lejárnak a brassói Metró Áruházba nagybani áron beszerezhető olcsó portékáért. Egyszerûen érthetetlen, hogy ilyen dolgokat sem vagyunk képesek nyélbe ütni.
- Nem, mert esztendőkön át zászlóperekkel, utcanévperekkel, prefektuskonfliktusokkal foglalkoznak. Talán most, az új felállásban változhatna a helyzet.
- Trákia és Székelyföld között igen hasznos kapcsolatokat lehetne kiépíteni? Ennek a gazdasági mellett az érzelmi, a kulturális fedezete is meglenne.
A magyar kormány és az uniós csatlakozás
- Milyen esélye van Törökországnak az uniós csatlakozásra?
- A magyar kormány részéről ellenzik a törökök csatlakozását. Az ellenzék is. Én ezt egyszerûen nem értem. ,,Nem jó Magyarországnak.? ,,Nem jó Európának.? Ez ismét a történelmi ismeretek hiányára vall. Fogalmuk sincs a saját történelmükről. Az oktatási rendszer egészét át kellene állítani arra, hogy a magyarság valós történelmét ismerjék meg a fiatalok. Másképp a tévhitek minden generáció esetében ,,újratermelődnek.?
- Igen. Rodostóban, török állami pénzen monumentális Rákóczi-szobrot emeltek. A Horn-kormány idején egy szál, egy ötödrendû magyar diplomata sem vett részt az avatóünnepségen. A Szulejmán-szobrot a magyarok ma is kiutálják Mohács térségéből. Erdélynek ebben a vonatkozásban is más hagyományai vannak. Erdély aranykorát az erdélyi fejedelmek, Bethlen Gábor török politikája révén lehetett megvalósítani. A magyar kormányzat ismét elszalaszt egy kiváló alkalmat a nemzetközi partnerszerzésre. A törökök iskolázottságuk, hagyományaik révén testvérnépként tekintenek a magyarra. De mi ahelyett, hogy ezt viszonoznánk, Európa és Ázsia peremén a legdinamikusabban fejlődő hatalmas országot megnyernők magunknak, némi nemzeti érzést, hazafiságot is tanulnánk tőlük, és főleg a török gazdasági potenciál bevonására összpontosítanánk, csak a nyugati világ előtt vágódunk hasra. Mit lehet ez ellen tenni?
- Én mostanság már nem mondom, hogy ,,csupán? magyar vagyok. A törökök társaságában székelymagyarként határozom meg magam. Ezt azért teszem, hogy engem össze ne tévesszenek azzal a ,,magyarral?, akinek nincs magyar nemzettudata. December ötödike után ezek a distinkciók, hogy ,,felvidéki? magyar, ,,bánsági? magyar, fontosakká váltak. Mondok egy példát. Vittem magammal egy kis székely kaput. Egy makettet. Csíki kapu volt. A két félholdat tetettem a galambbugra. Mindenki nézte, forgatta. El voltak ragadtatva tőle. És azt mondták, ez tisztára török, mert van rajta tulipán, félhold és nap is van. Ezek mind török szimbólumok. Ott volt Bilekből a polgármester, a magyar tiszteletbeli konzul unokatestvére. Egyszer azt mondja: Bilekben nem állítanátok egy székely kaput? Kérdezem, hogy hát az hol van. Pontosan Anatólia közepén, Kütahyától nem messze, a Kossuth-emlékmúzeum közelében. Azt mondja: szervezz be egy húsztagú küldöttséget. Egy hétig ellátom őket, de nekem hozzanak egy székely kaput.
- A motívumkincsünk sok eleme közös. És a színvilág?
- A zöld és a piros nagyon elterjedt szín a töröknél is.
(Csernátonban, a Haszmann-múzeumban megkérdeztem Palit: milyen török motívumok vannak a magyar népi mintakincsben? - Az egész az - vágta rá a múzeumvezető. Majd Haszmann Jóska is közbeszólt: a nap, a hold, a csillagok - s a színvilágunkban is sok a hasonlóság. Ez természetes dolog, hiszen Ázsiában évszázadokon át ótörök népcsoportokkal szomszédos vagy azonos volt a szálláshelyünk.)
- Ahogy meglátták a székely kapu makettjét, Rodostóban mindenki ilyent akar. Megbeszéltük azt is, hogy Ibrahim Müteferrika szobrát hova állítjuk fel: a kultúrház elé. Az odavezető utcát újrakövezik. Természetesen ők úgy tudják, hogy Müteferrika török nyomdász s a szultán bizalmasa volt. Csodálkoztak, amikor elmagyaráztam nekik, hogy református vallású székelyföldi fiatalként került ki Törökországba, és ott térítették át mohamedán hitre. Van, aki ezért ,,renegátnak? nevezi - például Moldova György is. De a mi Bem apónk is mohamedánná lett, mert így látott esélyt arra, hogy török főtisztként harcoljon hazája szabadságáért.
Vitték magukkal a hazát
- Érdekes, hogy Rodostóban viszonylag sokat tudnak a magyarokról. Főleg Rákócziról hallottak. Átnéztem a Rákóczi-múzeum huszonkét évi iratanyagát. Mintegy százezer ember látogatta meg. Igaz, hogy Ciprus szigetét egyetlen év alatt 50 000-en keresik fel.
Elolvastam a múzeumi bejegyzéseket is. Rodostó olyan, mint egy magyar siratófal. Ott mindenkiből felszínre tör a magyarsága. Himnuszt énekel, nemzetiszínû szalagos koszorút helyez el, könnyezik.
A Rákóczi-múzeum igazgatója mesélte, hogy akik Magyarországról mennek, azok negyedórát, fél órát maradnak. Az erdélyiek, a felvidékiek legalább egy órát. A mai Magyarországon kívülről érkező magyarok viszonya más Rodostóhoz. Érzelmileg gazdagabb.
Én hosszú ideje tanulmányozom a bujdosók életét. A Mikes emlékének szánt könyvem címe is: Bujdosók nyomában. Érdekességképpen mondom, hogy a rodostói Magyar utca egy belső magyar világnak biztosított teret. A bujdosók számára ezenkívül nem volt más világ. Itt úgy érezték magukat, mintha Magyarországon lennének. Saját papjuk, szakácsuk volt, a maguk szokásai szerint éltek. Nem kellett egy szót szólniuk se törökül, se görögül, se más nyelven. Ott is otthon voltak. Ahogy bujdostak Törökországban, mindig vitték magukkal a hazát.
A Magyar utcának volt egy elkülönített része, amelyet kapukkal zártak le. Janicsárok álltak őrséget előtte. Ez nem azért volt, hogy a bent élők ne mehessenek, ahová akarnak, hanem azért, hogy mások ne mehessenek be hozzájuk. ?rizték a magyarok telephelyét.
A magyarság Mikesről viszonylag keveset tud. Rákócziról, a tábornokairól már többet. Mikes halála előtt öt évvel jutott el a legmagasabb udvari pozícióba, akkor, amikor meghalt Zay úrfi. Már rajta kívül nem volt senki, s akkor lett ,,vezér?. Ott temették el a Magyar utcától nem messze, az örmény temetőbe. Erre építettek rá egy tömbházsort, egy városnegyedet. Mikes maradt a jelentős történelmi személyiségek közül Törökországban, akinek a tetemét nem hoztuk haza.
Az is természetes, hogy Mikes szerepe a Rákóczié mellett eltörpül. Ez a múzeumi beírásokban is megfigyelhető. Mikesre főleg mi, erdélyiek, elsősorban a székelyföldiek emlékezünk.
Mikes székely ember volt - őt is megilleti egy székely kapu.
Erről beszéltem Rodostó polgármesterével, a város és a vilajet más vezetőivel. A polgármester neve Günay. Magyarul Hold-Nap. Gü Nay bej - ,,Holdnap? úr. Mondtam neki, hogy a székely kapura az ő neve is felkerül, és mutattam a nap és a hold motívumot. Nevettek. Tetszett nekik a játék.
Szóval, a rodostói kapuállításhoz a helyiek engedélyezése nem probléma. A lakókkal is egyeztettek, közösen állapítottuk meg, hogy pontosan hova kerüljön a kapu. Mindkét oldalát faragni kell.
Itthon megfigyeltem a székely kapuk terjedését. Ma már a világ minden részén találunk ilyent. Szent Kingának kaput állítottak Lengyelországban, a kettészakítottságot, a megosztottságot székely kapu szimbolizálja Kis- és Nagyszelmencen, legújabban Argentínába, Buenos Airesbe is székely kapu került. Ez a székelység megbecsülését jelenti.
Van egy státusunk, bennünket a Kárpát-medence magyarságán belül külön is nyilvántartanak, s székely kapukkal beültetik az egész Kárpát-medencét.
Terjednek, mint a Székely Himnusz.
Lejegyezte: Sylvester Lajos