Figyeljünk oda!Gazdakör: Mezőgazdasági szövetkezési törvény

2005. január 25., kedd, Archívum 2003–2007

(folytatás lapunk január 18-i számából)
A szövetkezet az alapítási jegyzőkönyv és az alapszabályzat szerint mûködik. A jegyzőkönyvben meg kell nevezni a szövetkezetet, a székhelyét, mûködési területét és az alapító tagokat, valamint azok személyi adatait. Az elnevezésnek kötelezően magában kell foglalnia a mezőgazdasági szövetkezet kifejezést. Az alapszabályzatban fel kell tüntetni a fő tevékenységi területeket, a tagok egyéni hozzájárulásának összegét, jogait és kötelezettségeit, a szövetkezet közgyûlésének és vezetőtanácsának hatáskörét, a nyereség elosztásának módozatát stb. A mezőgazdasági szövetkezetet be kell jegyezni a törvényszék mellett mûködő kereskedelmi irodánál, ezután elnyeri jogi személyiségét.
A minimális alaptőke 5 millió lej a fizikai személyek által alakított alapfokú szövetkezet esetében, a másodfokú szövetkezet esetében 100 millió lej. A tag pénzbeli hozzájárulása társulási rész (üzletrész) formájában nem lehet kevesebb, mint 100 000 lej, de ugyanakkor egy tag nem birtokolhatja a részvénytőke több mint 20 százalékát. A tag ingatlant és ingót is bevihet a szövetkezetbe, ezeket felértékelik, s részét képezik a részvénytőkének. A termőterületek továbbra is a tagok egyéni tulajdonában maradnak. Az alaptőke-bővítésről és az új tagfelvételről csak a közgyûlés dönthet. A szövetkezeti tag üzletrésze átadható és örökölhető. A szövetkezetben minden tag egyenlő, egyetlen szavazati joggal rendelkezik attól függetlenül, hogy milyen mértékben járult hozzá a részvénytőkéhez, a nyereség elosztásánál viszont ezt természetesen figyelembe veszik.
A szövetkezetet egy legalább három személyből álló, a közgyûlés által választott vezetőtanács irányítja, amely hónaponként ülésezik. A vezetőtanácsi tag nem lehet a szövetkezet alkalmazottja, csak a közgyûlés által meghatározott javadalmazást kaphat. A vezetőtanács ügyvezető igazgatót nevez ki, aki a szövetkezet állandó alkalmazottja lesz. Ugyanakkor a szövetkezet munkakönyvvel szakembereket is alkalmazhat. A törvény értelmében az állam segíti a szövetkezetek mûködését: öt évig nem fizetnek mezőgazdasági adót, az első öt évben a nyereségadót 20 százalékkal csökkentik, segíti a támogatásokhoz való hozzájutást, és nem kell vámot fizetnie a traktor, gép, öntözőberendezés és egyéb mezőgazdasági felszerelések behozatalakor.
A szövetkezeti törvény komoly előrelépést jelenthet a mezőgazdaságban, természetesen, ha a gazdatársadalom felismeri, és ki tudja használni az előnyeit. Gondoljunk csak arra az előnyére, hogy a gazda csak termel a gazdaságában, és nem kell a termény eladásával törődnie, a szövetkezet felvásárolja tőle, és biztosítja annak értékesítését a lehető legjobb áron. Az unió országaiban, de nemcsak ott, a szövetkezet széles körben elterjedt gazdálkodási, kereskedelmi és értékesítési forma. Személyesen is többször alkalmam volt meggyőződni a mezőgazdasági szövetkezés nagyfokú térnyeréséről.
Jó példa erre a mórahalmi Mórakert Beszerző és Értékesítő Szövetkezet, amelyről lapunkban beszámoltunk. A volt termelőszövetkezet 1993-as megszûnte után a térségben 1500 kistermelő és magánvállalkozó kezdett el önállóan gazdálkodni az átlagos 3-5 hektárján. A közös beszerzés (vetőmag, mûtrágya stb.) lebonyolítására, valamint érdekképviseleti célra először 35 gazda hozta létre a Mórahalmi Közös Mezőgazdasági és Vállalkozási Egyesületet. Azonban hamar belátták, hogy ezáltal nem oldódott meg az értékesítés gondja, ezért 1995-ben az egyesületet átalakították beszerző és értékesítési szövetkezetté, amely ma már több száz tagot számlál. A megalakulás nem volt zökkenőmentes, másfél éven át folyt a meggyőző munka, a gazdák idegenkedtek a szövetkezés gondolatától. De megérte, vallják a tagok ma, hiszen ez az önigazgatási forma biztosítja az értékesítés biztonságát, ugyanakkor a termelést is megkönnyíti. A szövetkezet vagyona egyre gyarapszik, a begyûjtő központ megépítésével kezdték, ma már korszerû zöldség- és gyümölcshûtő házzal, osztályozó és csomagoló gépsorokkal rendelkeznek, ezeket pályázatok és saját hozzájárulás révén valósították meg.
De számos példát lehetne még sorolni Európában, kezdve a tejszövetkezetektől a saját tulajdonú feldolgozó kisüzemeken át a szövetkezeti gazdaboltokig. Azt is tudni kell, hogy az unió kivételezetten támogatja a különféle szövetkezési formákat.
Incze Péter, MSZH
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép