Nyílt levél

2005. január 25., kedd, Archívum 2003–2007

DEMETER JÁNOS ÚRNAK,
A KOVÁSZNA MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉNEK

ALBERT ÁLMOS ÚRNAK,
A KOVÁSZNA MEGYEI RMDSZ ELNÖKÉNEK
Január 5-én az egyik kollégám és barátom hívott fel az esti órákban, és megkérdezett, van-e tudomásom arról, hogy DEMETER JÁNOS, a KOVÁSZNA MEGYEI TANÁCS ELNÖKE és ALBERT ÁLMOS, a KOVÁSZNA MEGYEI RMDSZ ELNÖKE összehívták a személyükhöz közel álló szakembereket, valamint a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek egyes vezetőit, és a találkozón közzétették, hogy a KOVÁSZNA MEGYEI MEZ?GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG élére más vezetőt szeretnének kinevezni. Meglepetéssel közöltem, velem egyáltalán senki nem állt szóba, és hogy vírusos tüdőgyulladásban szenvedek, és töltöm a mezőgazdasági minisztérium által jóváhagyott szabadságomat.
Ami felháborított, az maga az eljárási mód, mert a demokrácia játékszabályai által biztosított esélyegyenlőség nem csak népekre és népközösségekre érvényes, hanem egyéni vonatkozásban is. Ennek tudatában jutottam el ahhoz az elhatározásomhoz, hogy nyílt levéllel válaszolok az Önök kezdeményezésére.
Zágoni születésû agrármérnök vagyok, aki a kolozsvári Agrártudományi Egyetem elvégzése óta, 1970-től vagyok a Kovásznai Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Vezérigazgatóság alkalmazottja. 1989-től irányítom az intézményt. Megjegyezni kívánom, hogy az intézményünk keretében az alkalmazottak száma 60-ra csökkent, a területi mérnökökkel. Kevesen maradtunk, de meggyőződésem, hogy egy kitûnően mûködő rendszert alkotunk, betartva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium által meghatározott szolgálati hatáskört.
A 2004-es év folyamán a támogatások fejezeténél több mint 230 milliárd lejt osztottunk szét több mint 40 000 gazdálkodónak Kovászna megyében. Az összegnek a leosztása rengeteg munkával és kilincseléssel járt. Különösen az utóbbi négy évben a megjelent törvénykezések agyonbürokratizált előírásai miatt sokkal többet dolgoztunk, mint az eddig eltelt esztendők során. Még arra sem került lehetőségem, hogy a 2004-es évre járó törvényes szabadságomat letöltsem. Az év utolsó napján kaptam a jóváhagyást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium vezetőségétől a hátralévő szabadság letöltésére.
Tudatni szeretném Önökkel, hogy én erre a funkcióra a 2000/188-as közhivatalnoki törvény megjelenése után vizsgáztam a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari minisztériumban, hogy elnyerjem az eskütétel után (2000. XI. 30.) a közhivatalnoki státust.
RMDSZ-tag vagyok, és rendszeresen fizetem az RMDSZ-tagságdíjat, de a 161-es számú törvény 98-as cikkelyének 2. bekezdése értelmében, mint közhivatalnok, nem állt jogomban a választási kampányban részt venni.
,,Eurokonform? jogrendszerünk, TISZTELT ELNÖK URAK, azt nem engedi meg, hogy Önök, mint a diktatúra éveiben, kényük és kedvük szerint, mint a sakktáblán a figurákkal, játsszanak a közhivatalnokok, az emberek sorsával, és egy olyan választási kampány után, amikor Kovászna megyében az RMDSZ az elnökválasztáson az SZDP-nek kampányolt, és mondhatni, sikerrel, akkor engem, aki megőriztem a tisztességes távolságot az összes politikai formációval szemben, olyan váddal, hogy SZDP-ügynök voltam, vakvágányra kényszerítenek. 35 éves vezetői gyakorlattal rendelkezem, eredményt mutattam fel az évek hosszú során ott, ahol dolgoztam - a Ceau?escu-rendszerben politikai vezetői beosztásom nem volt, és megjegyezni kívánom, hogy a barátosi téeszben, ahol főmérnöki és elnöki beosztást töltöttem be közel húsz éven keresztül, amikor a húst és kenyeret porcióra osztották, mondhatnám, az egész megyéből és még a megyén kívüli vendégeknek is húst és kenyeret juttattunk, amiért több alkalommal rendőrségi kivizsgálást rendeltek el. Azoknak a rendőröknek, akik ezeket a kivizsgálásokat folytatták, nagy részük még életben van, és tudnak referenciát adni, ha Önök óhajtják.
ELNÖK URAK, tessenek elhinni, nekem szégyen elmondani, de a 35 év alatt nem volt időm halászni, vadászni, vadászkastélyokba, tengerparton vagy a deltában víkendezni vagy külföldi kirándulásokon részt venni, először is nem volt idő rá, és másodsorban az alacsony közhivatalnoki fizetés nem adott ezekre lehetőséget, nem beszélve arról, hogy még meggondolni se mertem, hogy az új körülmények közepette személyes érdekemben szponzorok pénzügyi támogatását kérjem. Tevékenységem eredményességét 1989 után (melyről mérleget készíteni nem az én feladatom) döntően befolyásolta a többéves szakmai ismeretgyarapítás, kutatás, a doktorátusi oklevél, melyet a bukaresti Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémián 1998-ban megszereztem. Én úgy érzem, hogy ebben az időszakban a megye mezőgazdasági fejlődése eredményes, más megyékhez viszonyítva sikeres volt. Úgy érzem, hogy a tevékenységem alapján méltatlan a velem szembeni eljárás. Merő rágalomnak minősítem azt a vádat, cikksorozatot, amely a Háromszék hasábjain (nincs tudomásom, kinek a sugallatára) megjelent, hogy ,,a kovásznai magyarok földjét? (a Zoocomp részvénytársaság adminisztrálásából) átjátszották a magyar vezetők az állam köztulajdonába. Megjegyezni kívánom, hogy az egész RMDSZ-indítványozás és -döntés volt, és az elképzelés, ahogy akkor nekem magyarázták, az volt, hogy az egy­házaknak visszaszolgáltatandó területeket az 1997/169-es, valamint a 2000/1-es számú földtörvények értelmében akarták bevonni Sepsiszentgyörgy adminisztratív határába, elképzelés, amellyel, gondolom, egyházvezetőink nem értettek egyet.
Az akkori zsonglőrködés, elgondolás alapján az iratcsomót Karda Árpáddal, a kataszteri hivatal volt igazgatójával készíttették el (akinek a nevét közzé merem tenni, mivel neki már nem árthatnak, ő a sok stressz miatt eltávozott közülünk), több mint heten - ha jól emlékszem (mert nekem példány nem maradt) - kellett hogy aláírjuk. Egy RMDSZ-es megyei tanácstag jelentkezett az irodában, hogy sürgősen írjam alá, mert az ügy PETE ISTVÁN államtitkár úrral meg van tárgyalva, és az iratcsomót (dossziét) az aláírásokkal azonnal postázni kell.
Előrelátásom ez alkalommal sem csapott be, kértem a sepsiszentgyörgyi municípiumi földosztó bizottságtól az elnök és titkár aláírásával egy olyan igazolást, amelyből kitûnik, hogy az 1997/169-es földtörvény értelmében leadott kérések alapján a municípiumi földosztó bizottság mennyi területet igényel vissza.
Albert Álmos elnök úr aláírásával a prefektúrán a mellékelt bizonylatot bocsátották rendelkezésemre (amelyet fénymásolatban megőriztem).
Az iratcsomót utolsónak írtam alá GHEORGHE TATU prefektus irodájában, mielőtt a döntésemet előzetesen KARDA ÁRPÁD kollégámmal és barátommal kiértékeltük.
Én úgy gondolom, az a cikksorozat a Háromszék napilapban, amelyben PETE ISTVÁN szenátort, volt RMDSZ-es mezőgazdasági államtitkárt vádolják, az is alaptalan.
Tehát mindezek - az uzoni gazdatüntetés és mások - az ellenem indult lejáratási kampány szerves részét képezték, mert Önök előtt köztudott, hogy bizalom nélkül lehetetlen ellátni azokat a teendőket, amelyekkel az általam betöltött felelős munkakör jár.
Bár én már 1996-tól index alatt vagyok, jól tudtam, hogy le akarnak váltani, de nem találtak rá okot - most immár hivatalosan is kimondták az aljas döntést.
Talán Önök hibaként rótták fel pályafutásom alatt azt a tulajdonságomat, hogy mindig saját véleményem volt és van minden ügyben, és irgalmatlanul átéltem a szakmát és hivatáskörömet.
1996-ban, amikor az RMDSZ részt vállalt a kormányzásban a választás után, és amikor felvetették a kérdést, hogy hogyan sikerült a mezőgazdasági vezérigazgatóság élén megmaradni, a megyei RMDSZ több mint tíz vezetőségi tagja jelen volt, köztük Albert elnök is (aki ráunt egy idő után, és távozott), több mint három órán keresztül kínoztak előzetesen kigondolt, kieszelt kellemetlen kérdésekkel. Számomra válaszolni könnyû volt akkor is, és gondolom, az akkori bizottság is azt a következtetést vonta le, hogy minden időben tevékenységemben mindig a törvényesség volt az úr, és próbáltam mindig a munkámat elvégezni, még akkor is, amikor egyesek érdekesen kieszelt módon távoztatni akartak.
Talán ide kívánkozik, hogy tájékoztassam: a 2000-es választások után, miután az SZDP kormányra jutott, és HORIA GRAMA prefektust kinevezték, rá két napra szólt a telefon az irodában, és hívtak a prefektus irodájába. A prefektusnál, ahol jelen volt az SZDP helyi vezetője, ADRIAN C??UNEAN-VLAD, rákérdeztek, hogy letettem-e a köztisztviselői vizsgát és a szolgálati esküt, és hogy melyik politikai szervezetnek vagyok a tagja. Közöltem, hogy RMDSZ-tag vagyok, és a többi törvényes előírásnak eleget tettem, amit a személyi dossziémban létező dokumentumokkal igazoltam. A következő kérdés az volt, kivel akarok az intézménynél dolgozni. BARABÁS GÉZA agrármérnök és GHEORGHE NAGHIU állattenyésztési mérnök nevét közöltem. Rákérdeztek politikai hovatartozásukra, BARABÁS GÉZA esetében közöltem, hogy RMDSZ-tag, GHEORGHE NAGHIU-ról csak annyit tudtam mondani, hogy eddig a sepsiszentgyörgyi mezőgazdasági központnál tevékenykedett, szorgalmas kolléga, és a szakszervezeti tagok a közgyûlésen szakszervezeti elnöknek választották. HORIA GRAMA prefektusnak csak annyi megjegyzése volt, hogy nem tudom, helyes-e szakszervezeti elnököt igazgatónak előléptetni. Azt a feladatot kaptam, azonnal intézkedjek, fél óra múlva a jelenlétemben a két személlyel szóba akarnak állni. Ez meg is történt, és azzal bocsátottak útra bennünket, hogy végezzük munkánkat továbbra is, ahogy eddig tettük.
Ezt a legőszintébben csupán azért tettem közzé, mert az a ,,demokratikus? eljárás, ahogy Önök eljártak személyemmel szemben, az elemi tisztesség szabályait felrúgva, tizenhat évvel Ceau?escu bukása után, olyan messze van a nyugati demokráciától, mint Makó Jeruzsálemtől.
A fájdalmas az, hogy Önök, mint RMDSZ-tisztségviselők, úgy viszonyulnak az európai értékrendhez, hogy nem tartják tiszteletben az érvényben lévő törvényes előírásokat, a transzszilvanizmus eszméit, és ez a helyben topogás, a nyögés, a nem akarás a gazdasági romlás fő oka megyénkben.
Szeretném közölni, hogy illyefalvi híresztelések alapján a volt szekuritáté ügynöke voltam. Az ügy tisztázása végett kéréssel fordulok Önökhöz, hassanak oda a csúcsvezetésükön keresztül, hogy az erre vonatkozó információkat megszerezzék és a sajtó hasábjain közzétegyék, ugyanis szeretnék szembenézni az elmúlt tizenöt év legkényesebb kérdésével is.
Tudomásukra szeretném hozni, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium 2003/123-as rendelete értelmében továbbra is megőriztem vezetőségi (kollégiumi) tag minőségemet, és a 2005 januárjában közölt köztisztviselői értékelésben az elvégzett munkámért a minisztérium vezetősége részéről a NAGYON JÓ (FOARTE BINE) minősítést kaptam.
Nem szeretném ámítani magam, de kell hinnem abban, hogy van egy olyan út is, amely az új körülmények között meg fogja teremteni a lehetőséget, hogy ne ez a színpadias viaskodás, a falusi kultúrotthonokra jellemző, ellenzéki buta szerepjátszás, az egymás kijátszására irányuló politikai cselekedet maradjon szinten. Természetesnek tartom, hogy emberek vagyunk, hogy vannak hibáink, vannak gyengeségeink, és azt is természetesnek tartom, hogy mindennap valamit tennünk kell, hogy ezeket a hibákat és gyengeségünket a hátunk mögött tudjuk és erősebbek legyünk. A baj legtöbb esetben nem is az, hogy hibáink vannak, hanem hogy rosszul magyarázzuk. Saját hibáinkat be kell látnunk!
Az elmúlt időszak azt bizonyítja szamomra, hogy a megye vezető politikusainak másképp kellene viszonyulniuk a politikához, nem egymás kijátszására, lejárattatására, megsemmisítésére kellene törekedniük, hanem összefogva megpróbálni, hogyan lehet a megye problémáit megoldani.
A törvényalkotásban az ország céljainak eléréséhez Romániában több egyetértésre lenne szükség. Alkossanak törvényt mindenki javára, és legyenek képesek a kicsinyes pártérdeket az összetartozás tudata felé irányítani, hogy mindnyájan közelebb kerüljünk egymáshoz, mert Kovászna megye helységeit járva arra a következtetésre jutottam, hogy bántóan nagy különbségek alakultak ki az egyes emberek és helységek életkörülményeiben. Ilyen vonatkozásban, amióta irányítom a vezérigazgatóságot (1989 után), KOZSOKÁR GÁBOR volt szenátor úr, NÉMETH CSABA szenátor és TAMÁS SÁNDOR képviselő urakon kívül senki nem nyitotta meg a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság ajtaját, és nem is érdeklődtek, miképp tudnánk valamilyen formában olyan törvényeket alkotni, amelyekkel vidékünk gazdálkodóit segíteni tudnánk. Egy fórum alkalmával, amikor kifejtettem ilyen irányú igényemet, a válasz az volt, hogy az RMDSZ-nek nincs mezőgazdasági szakbizottsága.
A 2005-ös év szabadító fordulatként kerülhet be Románia történelmébe, de csak oly módon, ha minél előbb megszabadulunk a hatalomnak azon képviselőitől, akik az ország törvényei fölé helyezik magukat, és a hatalmat nem az emberekért, hanem az emberek ellen használják, és érdekszférákat támogatnak.
Meg vagyok győződve, mindent elkövetnek, hogy a győzelmet mindenáron megszerezzék, és világos előttem az is, hogy a végeredmény kihirdetése után Önök visszatérnek az eredeti kerékvágásba.
Nagyon tetszettek a Háromszék napilap 4367-es számában Demeter J. Ildikó Az a misztikus prefektusi szék címû jegyzetének végsorai: ,,csalódás ezúttal is inkább a magyarságot érheti?, mert a prefektus nagyon sokat árthat vagy használhat, de nem minden múlik rajta, hiszen Hargita megyében is többet volt román prefektus, mint magyar, mégis jobban állnak. Itt meg a saját tehetetlenségünket is a prefektus számlájára írhatták választott vezetőink. Ettől kezdve bizonyítani kell!
Elnök Urak, e táj emberei történelmünk folyamán megtanulták, hogy ne a szavaknak, hanem a tetteknek higgyenek.
Most, amikor Önök a sajtóban is kijelentették óhajukat, meggyőződésem, hogy ehhez a nyílt levélhez jogom van a hazai törvények és a nemzetközi emberjogi törvények értelmében. Ugyanakkor ahhoz is jogom van, hogy megkérjem Önöket: indokolják meg, hogy milyen fenntartások alapján döntöttek így, és azt nyilvánosan tegyék közzé.
Dr. Bagoly Tibor agrármérnök
Sepsiszentgyörgy, 2005. január 20.
(257)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép