Igaza van Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesternek, amikor az autonómia ügyében kezdeményezett referendumot a székelyföldi önkormányzatok közös fellépésével, egyidejûleg hozott határozataival látja kivitelezhetőnek. Nem csoda, hogy politikai, de a két város hagyományaiból fakadóan örök riválisa, Székelyudvarhely első embere az élő tévéadásban azonnal az ötlet gyakorlati megvalósítását kérte.
Vajon milyen esélye van annak, hogy egy ilyen helyzet adta ötlet megvalósuljon? Hiszen kézenfekvő és a legtermészetesebb, hogy a Székelyföld területi autonómiája iránti igény tömeges kinyilvánítása teremtheti meg azt az alapot, amit megkerülni aligha lehet, olyan eszközt ad a megválasztott képviselet kezébe, amivel élni kötelessége. De ha használja, könnyen önmagát sebzi meg, legalábbis politikai értelemben. Szász Jenő azonnali kivitelezésre felszólító reagálása, a közös határozathozatal megvalósításának esélye épp ennél a pontnál válik kétségessé. Nehezen képzelhető ugyanis el, hogy e szervezet csúcsán az egyáltalán nem elhanyagolható mértékû hatalmat biztosító koalíciós pozícióit feláldoznák egy - enyhén szólva is rögös - autonomista küzdelem oltárán.
A gondolatmenet kapcsán persze azonnal feltevődik a jogos kérdés: kit, kiket, milyen törekvéseket képviselnek ők, amott a magasban? De más is megfogalmazható. Nevezetesen az, hogy az egész közösség minden szintû és rangú képviseletét magának tudó szervezet alapsejtjeinek (konkrétan az ,,erős? önkormányzati képviseleteknek) van-e bár annyi politikai önállósága, hogy egy sehol, soha meg nem kérdőjelezett közösségi igény kinyilvánításának keretet biztosítsanak? Nem megteremteni a területi autonómiát - hiszen ahhoz természetesen törvényekre van szükség -, csupán jogállamra jellemző módon feltételt biztosítani az igény hangsúlyos, jogkövetkezményekkel járó megfogalmazásának.
A referendumkezdeményezés eddigi története bizony szomorú tapasztalatokkal szolgált. Gyergyószék kivételével csupán zászlóvivők akadnak, közülük is - épp ama fennebbről jövő nyomás súlya alatt - némelyek leengedik a zászlót. Nagy kár, s könnyen a területi autonómia hosszú távú ellehetetlenedését hozhatja e magatartás. Mint ahogy a csíki elöljáró ötlete sem hangzik hitelesnek, inkább a legkisebb politikai veszteség irányába mutató kibúvó keresésének a mintapéldája.
Vagy mégsem? Van még - akár ilyen jellegû összefogás révén is - esélye a közösségnek, a ,,székely népnek? arra, hogy akaratát akár saját politikai képviselete ellenében is megfogalmazza?
Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.