Interjú dr. Csermák Zoltánnal, a Duna Televízió marketingigazgatójával
Valami nincs rendben a Duna Televízió háza táján - ezt az utóbbi időben az egyszerû néző is észrevehette. Túl óvatosak, sokszor az unalomba hajlóak lettek hírmûsorai, kesztyûs kézzel bánnak nemcsak a magyarországi, de a határon túli magyarságot érintő politikai nyilatkozatokkal. Mi történik a világ magyarságának televíziójával? Valóban gondok vannak? - kérdeztük Csermák Zoltánt, a Duna Tévé marketingigazgatóját, aki nemrég az általuk is támogatott Mit főzzünk ma? vendéglátóipari konferenciára érkezett Sepsiszentgyörgyre.
- Tény, hogy jelen pillanatban érezhető egy válsághangulat a Duna Televíziónál. A Duna Televíziót dr. Szekeres László építette ki, az ő elképzelése szerint kezdett mûködni 1992 karácsonyakor, majd következett a Sára-időszak, amikor a neves rendező került az intézmény élére. A későbbiekben a kontinuitás megmaradt, hisz Pekár István addigi alelnököt nevezték ki a Duna Televízió élére, aki új színt hozott életébe. Előtte még megkaptuk A világ legjobb kulturális televíziója elismerést, számtalan médiadíjat, érmek tucatjait, és most hirtelen valamilyen módon nincs elnöke a televíziónak. Lehet mondani, hogy árvák vagyunk, én erősebben úgy fogalmaznék, hogy a politika egyre jobban beleszól életünkbe. Ezért tapasztalhatóak a szétesés jelei, hiába irányítja három képzett vezető a Duna Televíziót, nincs egy elnökünk, aki ezért felelős. Jó lenne, ha a politika döntene, és a televízió élére egyszemélyes vezetés kerülne, aki az alelnökökkel együtt dolgozva kialakítaná a stratégiát. Rengeteg dologban nem dönthetnek az alelnökök, túl sokan vagyunk a Duna Televízióban, a leépítés évek óta várat magára. Erre tavaly megkaptuk az állami támogatást, de a kuratórium nem hatalmazta fel az elnökséget, hogy ezt végrehajtsa, így a százmilliós nagyságrendû összeget vissza kell adnunk, és nem valószínû, hogy még egyszer megkapjuk.
- Önök hogyan látják, ugyanaz ismétlődik meg, ami a magyar televízió esetében?
- A két helyzet azért nem összehasonlítható, mert amíg a nagy televízióban hihetetlenül szórták a pénzt, addig a Duna Televízió egy kemény gazdálkodó intézmény, a veszteség felé a legritkább esetben hajló cég volt, a vezetői mindig vállalták a felelősséget. A Duna Televízió kulturális adó, amelynek a súlya, lássuk be, nem annyira jelentős, mint a nagy televízióé. Politikai értelemben sem annyira fontos, így elvileg lehetne vele egy kicsit ,,liberálisabban bánni?, engedmények árán elnököt választani, ám ezt a politika nem hajlandó megtenni. A jobb- és baloldal nem tud megegyezni, folyik az egymásra mutogatás, egymás besározása. Most már az erdélyi kurátorok is kezdik kimondani, jó lenne az asztalra csapni és visszaállítani azt a régi állapotot, amikor a Duna Televízió felvállalt szerepével tud foglalkozni, és nem a politikával.
- Most tehát minden bizonytalan és beláthatatlan. Nem tudják, mire számíthatnak?
- Nem tudjuk. A jövő heti, február 17-ei elnökválasztás valószínû, csak valamilyen csoda folytán vezethet eredményhez. A jelek nem arra utalnak, hogy most meg tudnának egyezni.
- Mit jelent a televízió munkaközösségének, ha sokáig tart még ez az állapot?
- Ha nincs családfő, egy család is szétesik. Gazdaságilag hátrány, mert nincs egy vezetés, amely állami pénzekért tud folyamodni, pszichésen pedig az évek óta itt dolgozók elbizonytalanodásához vezetett. Nem lehet hosszú távú terveket szőni, most a rövid távú elképzelések dominálnak a Duna Televízió életében.
- Nemcsak a magyarországi, de a romániai politikum is megpróbált beleszólni a Duna életébe. A választási kampány alatt, után nagyon sok kritika érte önöket, mindenki kevesellte azt a mûsoridőt, amelyet kapott.
- Kicsit úgy érezzük, hogy egyes politikai tényezők kézi vezérlésûre próbálták beállítani a Duna Televíziót. A Duna Televízió a magyarság televíziója szeretne lenni, hiába erdélyi az egyik legjelentősebb nézőtáborunk, úgy véljük, nem szabad belekeverednünk az itteni politikai csatározásokba. Ugyanakkor, amikor a magyarság parlamenti képviselete kérdésessé vált, mi csak egyetlen választ adhattunk. Ezért jelentősen támogattuk azt a választási promóciós folyamatot, amely során az RMDSZ bekerült a parlamentbe. Ezt azonban csak állandó csatározások, veszekedések árán tudtuk megoldani. A számok azonban önmagukért beszélnek, amíg a győztes RMDSZ 153 alkalommal összesen 480 percet szerepelt, addig az összes más párt 37 alkalommal 73 percnyi teret kapott. Jelentős túlsúlyban szerepelt az RMDSZ, ám ennek ellenére durva kritika éri a Duna Televíziót, és egyes vezetői olyan hangot ütöttek meg, amely azelőtt nem volt divat.
- Vád azonban nemcsak az RMDSZ, de a romániai magyar ellenzék részéről is megfogalmazódott. Úgy értékelték, nem kaptak elegendő teret a Duna kampánymûsoraiban.
- Bizonyára így van. Itt szerencsétlen szerepre kárhoztatott a Duna Televízió, és pont ezért is tesszük ezt szóvá, értsék már meg, hogy nem politikai, hanem kulturális tényező szeretne lenni a Kárpát-medencei és a világ magyarsága számára. Mindig hangsúlyoztuk, hogy kettős szerepe van, egyrészt a határon túli magyarsághoz szólni, másrészt jelentős kulturális csatornává válni. A Duna Televízióban láthatóak a legjobb filmek, a reggeli mûsorunk hihetetlenül színvonalassá fejlődött. Számtalan olyan célkitûzése van a Duna Televíziónak, amelyben előre szeretne lépni, ám ezekben a politika nemigen kap szerepet.
Számos olyan vád ért bennünket egy erdélyi politikai hetilapban, amit nem értettünk. Ott szinte kötelezővé vált a Duna Televízióba hetente belerúgni, ami azért is érthetetlen volt, mert mi az erdélyi sajtóval nagyon jó kapcsolatot ápoltunk, pont egy éve, amikor az MTI fel akarta függeszteni szolgáltatását, mi bejelentettük, hogy ingyen adjuk az erdélyi sajtónak a hír- és képanyagot. Ezzel nagyon sok lapot megmentettünk, amíg helyreállt a régi rend. Mi számos olyan lépést tettünk az erdélyi sajtó felé, amelyek jelentős pénzügyi forrásokat vontak el tőlünk. A gesztusra azonban az egyik lap részéről az volt a válasz, hogy folyamatosan ócsárolt bennünket, hazugságokra alapuló támadásokat indított a Duna Televízió ellen. Volt néhány válaszunk, aztán kiszálltunk, úgy éreztük, nem méltó hozzánk ez a csatározás, a támadásokat azonban azután is fokozták.
- Ha hosszú távú terveik nem is lehetnek, azért gondolom, rövidebb távra vannak elképzelések. Mit szeretne, mire készül a Duna Tévé?
- A Duna Tévének folyamatosan meg kell újulnia, hogy a nézőinket ne veszítsük el. Egyrészt szeretnénk megtartani a hagyományos arculatot, de ugyanakkor nyitni szeretnénk a fiatalabb generációk felé is. Róluk köztudott, hogy egyre inkább a kereskedelmi jellegû csatornákat nézik, ezt a folyamatot szeretnénk lassítani, szeretnénk növelni az olyan népszerû mûsorok, mint a kívánságmûsorok számát. Rengeteg felmérésünk van a Duna Televízió népszerûségéről Erdélyben, ezekből egyértelmûen kimutatható, hogy itt a mi népszerûségünk messze a legmagasabb, viszont amikor a konkrétumokról kérdeztük a nézőinket, kiderült, hogy a nézettsége, főleg az ifjabb generációkban, mintha visszaszorult volna. Szeretnek minket, viszont az újonnan megjelent csatornák elcsábítottak tőlünk nézőket.
- Milyen megoldást látnak, hogyan lehet a színvonalasabb mûsorokkal a Duna Televízió elé csábítani a fiatalokat?
- Nekünk erre egy válaszunk van. A felmérések szerint egy átlag magyar állampolgár naponta négy órát tölt a képernyő előtt. Erdélyben sem jobb a helyzet. Az arculatváltásnak is ez volt a célja, idővel az idősebbek is megszerették, de sikerült a fiatalokat is megszólítani. Nagyon sok olyan találkozási pontot szeretnénk a fiatalokkal, ahol megszólíthatóak; közönségtalálkozók vagy például nagyobb rendezvények, mint a Szent György-napok. Ifjúsági mûsoraink is e célt szolgálják, és filmválasztékunkban továbbra is szeretnénk olyan fiatalosabb filmeket bemutatni, amelyek hozzánk vonzanák a fiatalokat. Nagyon nehéz, a talmi és a könnyebb mûfaj, például egy valóság-show nagyon vonzó tud lenni, egy fiatal nem is tudja felmérni ezek ártalmas hatását, és sokszor a szülőkre is számítanunk kell, hogy az értékmegőrzés felé irányítsák gyermekeiket. Az erdélyi mûsorok, például a Régiók azt a célt szolgálnák, hogy önmagukra ismerjenek, saját életükkel, gondjaikkal találkozzanak. Ilyen jellegû erdélyi témákkal például a kereskedelmi csatornákon nagyon ritkán találkozhatnak.
- A Duna Televízió nagyobb rendezvények, például a Szent György-napok médiapartnerségét is felvállalja. Terveznek-e más együttmûködést a helyiekkel?
- Sepsiszentgyörgy kiemelt szerepet kapott az életünkben. Talán a legfontosabb eseménymarketing a csíksomlyói búcsú, hisz világszinten ez tekinthető a magyarság legnagyobb rendezvényének. Amint látom, ezt követi a Szent György-napok, hisz nagyon színvonalas, kulturális ajánlata, kivitelezése kitûnő. Ahol nagyobb, jelentősebb események vannak, azokat mi mind támogatjuk, ilyen alkalom adott lehetőséget mostani ittlétünknek is. Amikor a szentgyörgyiek megkerestek, hogy megalakult az erdélyi vendéglátó kamara, úgy éreztük, melléjük kell állnunk, hisz az itteni vendéglátás elmaradt az anyaországétól.
- Sok szó esett az elmúlt hetekben a Trianon filmről, melynek erdélyi bemutatása nagy botrányt kavart. A vetítésekre azért volt szükség, mert egyetlen magyarországi televízió, így a Duna tévé sem vállalta mûsorra tûzését. Miért?
- Az elnökválasztási cirkuszba csöppent bele a Trianon-film, amikor a régi elnök is szeretett volna maradni, és új, elnöki ambíciókkal rendelkező emberek is vannak, tehát nem volt egy olyan vezető, aki kimondja: ezt most vetíteni lehet a Duna Televízióban. Bízzuk a sorsra, ha új elnök lesz, az majd eldönti. Ha nem engedi a mûsorra tûzést, annak is lesz egy üzenete, ha bemutatjuk, annak is, de egy elnökválasztási kampányban, aki manapság be tud mutatni egy Trianon-filmet a televízióban, az késélen áll, hisz ellenzői is vannak a filmnek, és megválasztási esélyei lecsökkennek.
Kérdezett: Farkas Réka