Röviden — Szekeres Attila

Sajnálattal állapították meg, hogy Sólyom László látogatása az általuk felsorolt körülményekre való tekintettel nem elfogadható, és a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában. A vezető pozsonyi politikusok nyilatkozatukban azt állítják, hogy Szlovákia már néhány hete a Magyar Köztársaság hivatalos képviselői, köztük Sólyom elnök durva és válogatás nélküli támadásainak van kitéve, illetve, hogy Budapest példa nélküli nemzetközi lejárató kampányt indított Szlovákia ellen, amely az államnyelvtörvény-módosítás szándékos félremagyarázásán alapszik. Kifogásolják, hogy Sólyom László, ellentétben a nemzetközi tisztesség elveivel, tervezett látogatása során nem kívánt egyetlen hivatalos szlovák vezetővel sem találkozni, s hogy a látogatás időpontját érzéketlenül választották meg. Augusztus 21-én lesz ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai — köztük a magyar katonák is — bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak.

A magyar kivétel

A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek — a magyarokon kívül — nem látnak problémát a közelmúltban elfogadott államnyelvtörvény-módosításban — állítja Ivan Gasparovic szlovák államfő, aki tegnap Pozsonyban fogadta a kisebbségek nagy részének képviselőit. A magyar nemzeti közösség képviselői nem kaptak meghívót a tanácskozásra. Gasparovic szerint azért, mert az ő véleményüket már ismeri. Nem mondtak volna semmi újat — indokolta a magyarok mellőzését az államfő. Leszögezte: a nyelvtörvénnyel kapcsolatban levelet kapott a magyaroktól, amelyre már válaszolt. Biztosítottam őket arról, hogy a nyelvtörvény-módosítás nem fog gondot okozni nekik — mondta újságíróknak az elnök.

Megoldani a romakérdést

Közösen próbál megoldást találni a Magyarországon és Romániában élő romák legégetőbb problémáira az a munkacsoport, amelyet magyar, román és roma nemzetiségű közszereplők, civil szervezetek képviselői hoztak létre Marosvásárhelyen. Egy román civil szervezet azzal a céllal hívta össze a környező országok, így Szlovákia, Románia, Lengyelország és Magyarország roma civil szervezeteinek vezetőit, jogvédőket, hogy kialakítsanak egy olyan közös javaslatot, amely a cigányság elleni terror, a megfélemlítés és a gyilkosságsorozat felszámolására vonatkozik. A résztvevők felszólítják Románia és Magyarország illetékeseit, határozottan ítéljék el a szélsőséges megnyilvánulásokat. Arra kérik mindkét országban a felelős politikai elitet, hogy határozottan ítélje el az egyre erősödő rasszizmust és újfasizmust. Kolompár Orbán, a magyarországi Országos Cigány Önkormányzat elnöke szerint mindkét országban olyan súlyos helyzet alakult ki, amely miatt nem lehet tovább halogatni a romakérdés alapos elemzését.

Kihalóban a tényfeltárás

A Bizottság az Újságírók Védelmére nevű nemzetközi szervezet elítélte az Oroszországban 2000 óta újságírók ellen elkövetett tizenhat tisztázatlan gyilkosságot, és figyelmeztetett, hogy a tényfeltáró újságírást kihalás fenyegeti az országban. Joel Simon, a New York-i székhelyű szervezet ügyvezető igazgatója rámutatott: az orosz hatóságok egyfolytában alkalmatlannak bizonyultak ezeknek az ügyeknek a bíróság elé juttatására.

Elhalasztották a kilövést

Dél-Korea az utolsó pillanatban elhalasztotta első űrrakétája indítását tegnap, s a késlekedésre egyelőre nem adtak magyarázatot. Az indítást a tervezett időpont előtt nyolc perccel állították le. A rakétaindítás valószínűleg dühödt reakciót fog kiváltani Észak-Koreából, amelyet az ENSZ büntetőintézkedésekkel sújt. Szöul egy hazai gyártású, tudományos műholdat akar felbocsátani Naro—1 típusú, 33 méter hosszú, kétfokozatú rakétájával.