A szent királyok kultusza - Bogdán László

2009. augusztus 20., csütörtök, Máról holnapra

Bámulatos, hogy az elsuhanó, zivataros századok alatt is mennyire elevenen élt Székelyföldön Szent István, Szent Imre, Szent László, az Árpád-házi szent királyok és szentek kultusza.

Nem ártott neki a balsors, a történelemben gyakorta ismétlődő tragédiák, a fene fátumok, az áradások, természeti katasztrófák, nem ártott a visszavont kegy, az örökösen megszegett ígéretek, az impériumváltozások...

Nem ártott ennek a kultusznak semmi. A székelység ezer esztendeje magáénak érzi szent királyait, főként az államalapító Szent Istvánt és a határőrvidék szentjének is tartott Szent Lászlót.

Elég, ha a helységneveket nézzük, a források, dűlők megnevezését, a templomok kegyszobrait és freskóit, hogy láthassuk: az itt élők lelkében eleven a szent királyok emléke. Nemcsak helységnevek, a térség topográfiájának ismétlődő, időnként meghökkentő nevei (még források is őrzik a szentek, a szent királyok emlékét), nemcsak a templomok kegyszobrai, freskói tanúskodnak erről — itt külön ki kell emelni legrégibb templomunk, a gelencei Szent László legendaköréhez kapcsolódó gyönyörű freskóit —, de a legendák és az első szent királyunk kultuszához elevenen hozzá tartozó, máig fennmaradó búcsújárások is. Az első századok átélt, éltető katolicizmusában is gyökerezik a szent királyok és általában a szentek, így az Árpád-házi királyok kultusza mellett Szent György vagy Szent Márton kultusza, de a székelység hazaszeretetében is. Székelyföld mindég zöld — mondja a dal, s tudjuk, a zászlóban is szerepelő zöld a remény színe, a lelkekben örökké lobogó reményé, amely annyi halálos veszedelemben segítette az itt élőket, az örökös túlélőket és reménykedőket. A katolicizmus eszméi alatt soha ki nem hunyó pogány rítusok és szokások is segítették paradox módon a szent királyok kultuszának életben tartását. Amikor hozzájuk fohászkodtak, pogányság s kereszténység furcsa kereszteződése már-már elevenné tette őket a lelkekben, hitték, hogy — akárcsak Boldogasszony Anyánk, Szűz Mária, akinek kultuszáról már annyi szó esett — itt vannak velünk, hallják fohászaikat és panaszaikat, és segítenek.

Így lobbant el ezer év, amelynek a végén, a múlt század második felében a diktatúra eszelősen tiltotta a szent királyokra, a magyarság, a kereszténység szentjeire való emlékezést, de a mélységes hit a lelkekben és az ezer esztendőn át elevenen őrzött pogány dac ezt az áldatlan korszakot is segített túlélni, a székelység szívében a szent királyok rajongó tiszteletével, szeretetével, imádatával lépett az új évezredbe.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye az iskolakezdésről?







eredmények
szavazatok száma 964
szavazógép
2009-08-20: Világfigyelő - x:

Röviden — Szekeres Attila

Provokációnak minősítik a látogatást
A Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak minősítette Sólyom László magyar államfő holnapra tervezett révkomáromi látogatását a három legfőbb szlovák közjogi méltóság. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök közös nyilatkozatban leszögezte, hogy nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért, beleértve a szlovák—magyar viszony rosszabbodását is.
2009-08-20: Közélet - x:

Égre lobbanó mágikus lángok - Sylvester Lajos

Benépesül a Kézdiszentlélek fölötti Perkő
Ma, augusztus 20-án este 11.10-kor a perkői búcsú éjjelén az egek felé lobban az a jelzőtűz, az a lármafajelzés, amely Székelyföld e szegeletének lakói felé címzett égi-földi üzenet, hogy: együvé tartozunk, bárhol is éltek Háromszéken, tűzjelzéssel üzenjetek vissza, mint ahogyan ezt eleink tették ezernél is több esztendőn át, hirdessétek legnagyobb győzelmünket, azt, hogy vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk.