Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Új fuvallatok Bikfalván

2007. június 4., hétfő, Közélet

Falunapok Bikfalván: egyszerre jelent hagyományt és határozott útkeresést a kis közösség hét végi ünnepe, ahol a Háromszék-szerte megszokott hét végi mulatozás mellett hangsúlyosan kért és kapott helyet a kultúra lelket vértező ereje, mi több, a trianoni békediktátum mai, 87. évfordulója kapcsán elhangzott: nem várakozni, hanem cselekedni kell, dolgozni, határokon átívelő szellemi újraegyesítésként erősíteni a Kárpát-medence magyarjai közötti szálakat, hiszen semmi sincs elveszve, csak az, amiről önként mondunk le.

Hét végére a bikfalvi elemi iskola udvara vált a faluünnep egyik állandó visszatérési pontjává, mely otthonosságával teremtett lehetőséget vendégnek (jelen volt a magyarországi testvértelepülés Alsó­told küldöttsége és polgármestere, Klátyik András is) és helybelinek egyaránt, hogy szembe nézhessenek s beszélgethessenek egymással. Szombaton délelőtt az uzoni Atlantisz Fúvószenekar ritmusaira kezdődött a rendezvény. Köszöntőbeszédek után a kultúrotthonban megnyitották Pál János helybéli naiv festő kiállítását.

A tegnapi istentisztelet keretében Sántha Imre református lelkész hozta szóba Trianont, mondván, hogy a múlt ismerete nélkül jövőnket sem alakíthatjuk, ezért keressük, hogyan kell és lehet továbbhaladni, hiszen a kesergés soha semmire nem vezetett. ,,Újra kell gondolnunk mindent — történelmet, politikát, gazdaságot, emberi kapcsolatokat —, új világra, új életre van szüksége mindannyiunknak" — hangsúlyozta. A templomban ezúttal nemcsak áldásban, hanem feledhetetlen ,,zenei ajándékban" is részesülhettek a jelenlevők, köszönhetően a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórusnak és a Snaps Vocal Bandnek.

A gyülekezeti házban Éhn József, a budapesti Kárpát-medencei Magyarságért Egyesület elnöke beszélt Trianon előzményeiről és következményeiről, arról, amit a nemzetben gondolkodó emberek határon innen és túl tehetnek 2004. december 5. után — amikor szerinte Magyarország méltatlanná vált az anyaország megnevezésre — a magyarok közötti szálak erősítéséért. Van lehetőség a megoldásra, mondta, nincs okunk tovább hátrálni, legyen szó a magyarság életével, helyzetével kapcsolatos, akármilyen kis dologról.

Utalva Sólyom László köztársasági elnök nem régi kijelentésére, leszögezte: ,,mi nem kisebbség, hanem nemzeti közösség vagyunk", és van egy másik Magyarország, mindazok, akik változtatni szeretnének a jelenlegi helyzeten, de nincsenek hatalmon, és akik elégedetlenek az elmúlt tizenhét év politikai lépéseivel.

A falunapok során többen is köszönetet mondtak a Sepsiszentgyörgyről Bikfalvára költözött, az ottani kulturális életet látványosan szervező két tanárnak. Ráduly István, a községközpont, azaz Uzon polgármestere úgy fogalmazott, minden vidéki településen szükség lenne ilyen pedagógusházaspárra, mint amilyenek Kerezsiék, Sántha Imre pedig közösségünkért, megmaradásunkért folytatott munkájukat emelte ki.

Aztán tegnap délutántól estig többen felléptek még a rögtönzött színpadon, s annak környékén sem volt hiány derűből, mulatságból. Ez bizonyosan megmarad a falu emlékezetében, de jó emlékezni Kerezsi János kiállításmegnyitót követő szavaira is: ,,meg kell szoktatnunk az embereket, hogy ne csak nézzenek, lássanak is". Még talán arra is bátoríthatóak, hogy nézzenek magasra, minél magasabbra. Hiszen miért ne lehetne Bikfalva, a kúriák földkaréja példamutató akár nagyravágyásban is?...

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 871
szavazógép
2007-06-04: Máról holnapra - Sylvester Lajos:

Nyolcvanhét év porlasztásban

Mi, székelyföldiek, illetve észak-eredélyiek kivonhatnánk négy rövid, háborús esztendőt az 1920. június 4. óta eltelt időszakból — ekkor íratták alá a trianoni békediktátumot —, de ne aprózzuk el dolgainkat, ne, mert ez csak egy lélegzetvételnyi idő volt, igaz, hogy akkor akkorát szusszanhattunk, hogy abból a levegővételből még máig is futja, mert másképp a mi térségünk magyarsága is dél-erdélyi sorsra jut, szórvánnyá nyomorodik, mert a brutális, elnemzetlenítő hatalmi lépések kádenciájára a helybeliek egy része is felveszi a ritmust, és nem egy esetben saját történelmi kötődését széttépve átáll azokhoz, akiknek odaajándékoztak a történelmi Magyarországból egy, a maradék országénál is nagyobb darabot. Voltak, akik azonosulni tudtak a szétszakítottsággal, vannak, akik nagyszülei, szülei, felmenői minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy magyar maradhasson a magyar. Akkor is, ha iskoláit elveszik, nevét, szülőföldjének megnevezéseit betiltják.
2007-06-04: Közélet - x:

Június 4. Legyen a magyar összetartozás napja

A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújt be ma az Országgyűlésben arról, hogy június 4. legyen a magyar összetartozás napja ― jelentette be Németh Zsolt a trianoni békeszerződés 87. évfordulója alkalmából rendezett tegnapi megemlékezésen.