
A FNI-botrány nem csak a pórul járt több ezer befektetőnek, de a romániai tőkepiacnak, a gazdaságnak, illetve a társadalomnak is felmérhetetlen károkat okozott. (Utóbbiért - hivatalból! - persze, nem perel senki?) Hosszú, újabb botránytól mentes időre és a banki kamathozamok lényeges csökkenésére volt szükség, hogy tavaly feléledjen a kispénzû emberek számára is hozzáférhető, a tőzsdei tétnél ugyan alacsonyabb, de a banki kamatoknál lényegesen magasabb jövedelmet biztosító befektetési forma. Melynek azért a nyereséggel arányos a kockázata is.
Az értékpapír-piaci hatóság felügyelete alatt mûködő nyílt végû befektetési alapok négy csoportba sorolhatóak:
1. Monetáris alapok. Túlnyomórészt állami kincstárjegyeket, banki betétjegyeket vásárolnak, nagyobb összeget feltételező bankbetétbe helyezik el a pénzt, kismértékben befektetnek vállalati vagy helyhatósági kötvényekbe is. Nem vásárolnak kockázatosabb értékpapírokat: részvényt, származékos értékpapírt. Az ilyen alapok hozama alacsony. A Simfonia 1 alapban elhelyezett pénz után tavaly januártól idén január végével bezárólag 15,6 százalék volt. (Ebből minden esetben még le kell vonni az esetleges költségeket: visszavásárlási illeték, kamatadó stb.)
2. Kötvény- és fixhozamú értékpapír-alapok. Ezek is óvatos befektetők, kevés kivétellel nem költenek részvényre és származékos papírokra. Befektetési területük: helyhatósági és vállalati kötvény, bankbetét, kincstárjegy. Utolsó tizenkét havi hozamuk 15,3-22,3 százalék közötti volt. Ilyen alap a BCR Clasic, a Fortuna Gold, a Tezaur, a Vanguard Protector.
3. Szórt skálájú alapok. Az előbbiekhez képest nagyobb kockázatot vállalnak, s a hozam is azzal arányos, az utolsó tizenkét hónapra 29,5-től 48,3 százalékig terjedt. Több részvényt vásárolnak, mint az előző alapok, de ott vannak a kötvénypiacon is, és állampapírokkal mérsékelik a rizikót. Ilyen alap az Active Dinamic (AD), Transilvania (FMT), BCR Dinamic, Capital Plus, Fortuna Classic, Integro.
4. Részvényalapok. A pénzt elsősorban jegyzett részvényekbe fektetik, a kockázatot pedig állampapírokkal, kisebb arányú bankbetéttel mérsékelik. Piaci felügyelet alatt mûködő részvényalap az Active Dinamic, Fond Oportunit??i Na?ionale (FON), Intercapital, Napoca, Omninvest, KD Maximus. Ezek az utolsó tizenkét hónapban 33-75,3 százalék közötti nyereséget biztosítottak.
A nyílt végû befektetési alapok kezelői befektetési részjegyeket adnak el, általában a bankokon keresztül, melyeket visszavásárolnak, tehát nem fizetnek osztalékot vagy kamatot. Alaptól és attól függően változik a befektető költsége, hogy mennyi idő telt el a részjegy megvétele és visszavásárlása között. Van alap, mely már hat hónap után nem von le visszavásárlási illetéket (ez lehet a visszakapandó összeg tíz, nyolc, 2,5 stb. százaléka), de közép- és hosszabb távú befektetésről lévén szó, általában egy, egy és fél év után éri meg a befektetőnek, hogy visszavegye a hozammal megtoldott pénzét. A részjegy-visszavásárlás több időt vesz igénybe, van olyan alap, mely a kérés benyújtásától csak tíz napra adja ki a pénzt.
A nyílt végû befektetési alap szabályzatát a kibocsátási prospektusból ismerheti meg a befektető (ennek elolvasása és megértése kötelező!).
(incze)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.