Színházvita diákmegközelítésben,
Pálffy Tibor közremûködésével
A Tamási Áron Színház ,,kivételesen avantgárd? jelzővel illetett rendezési stílusa mennyiben teszi indokolttá a városi tanács által javasolt változtatásokat a mûsorpolitikát érintően? E téma nem közelíthető meg bizonyos szubjektivitás nélkül, sem színészi, sem diákszemszögből, és így talán kissé elfogultan válaszolhatnánk azt, hogy nem indokolt, illetve nem is szükségszerû ez a változtatás.
Pálffy Tibor színészt idézve: ,,Minden darab a maga korában alternatívnak számított?, ám a világ folytonosan változik, az emberek értékrendjével egyetemben, és ezáltal az alternatív klasszikussá válik. E haladásban megtorpanni és visszafordulni a régmúlt formákhoz egyértelmûen az újítás igényét tagadná. Az újszerû rendezési stílus, illetve forma azonban elkerülhetetlen, hisz egy színház csak akkor őrizheti meg örök értékét, ha a színdarabok általános üzenetét a mai nézőnek is sikerül átadnia. Ha ez nem valósul meg, nem a színház új mûfaji irányzatát kell okolni, és nem a színdarabok minőségének rovására kell az átlagembert célzó előadások fontosságát emlegetni, hisz a színház ma már nem tekinthető tömegszórakoztató médiumnak. Ellenkezőleg: a nézőközönségnek kell nyitottnak lennie, nem elzárkóznia az újítások elől, meg kell tanulnia a színház nyelvezetét és befogadni azt.
A közönség számának csökkenése nem róható fel azzal, hogy a színház csak egy bizonyos városi elitnek szól, és hogy fokozott jártasságot igényel e körökben, hiszen a színház szerepe az elmúlt évek során megváltozott. Lemondott váteszi küldetéséről, és a hangsúly a mûvészi élmény nyújtására fektetődött. Ám e célját, Pálffy Tibor szerint is, csak úgy valósíthatja meg, ha megtalálja a közös hangot a nézőkkel, találkozik a közönség feltétel nélküli, lelki érzékenységével és fogékonyságával. Színházunk megtalálta egy nézői rétegben ezt az érzékenységet, és ezzel magyarázható a mostani közönségtábor nem számbeli, hanem értékbeli megerősödése. E nézőtábor nem elit, hanem nyitott, és ennek ellentéte nem az átlagember, hanem a mûvészileg elzárkózott (és ez a domináló jellemvonás igényel változtatást).
Végezetül ismét Pálffy Tibor színmûvészt idézve: ,,Azért vagyok itt, és azért csinálom azt, amit, mert a nehézségek ellenére is ez egy mûködő, jó és élő színház?, és amelyet szerintünk - a vitákat meghazudtolva - a közönség igényel és szeret.
Márton Imola, Száfta Szende, Székely Mikó Kollégium
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.