Egy kisfiú meg egy kislány játszott az udvaron.
- Építsünk homokvárat? - kérdezte a kisfiú.
- Unom már a homokvárakat - felelte a kislány. - Inkább sétáltassuk a babákat.
- Ugyan, menj már a babáiddal - legyintett a kisfiú. - Unom őket.
- Hát akkor mit játsszunk? - kérdezte a kislány elszontyolodva.
A kisfiú körülnézett. Fölöttük, az erkélyen kedves öreg bácsi ült, pipázott és újságot olvasott. A szomszéd erkélyen egy néni ült, homlokát ráncolta, és a legyeket hajtotta magáról.
A kisfiú intett a kislánynak, hogy hajoljon közelebb.
- Tudod, mit? - súgta titokzatosan. - Beszéljünk brif-braful!
- Én nem tudok birif... Hogy is mondtad? - pityeredett el a kislány.
- Dehogyisnem. Úgy kell beszélni, hogy senki más egy kukkot se értsen belőle.
- A bácsi sem?
- ? sem.
- A néni sem?
- ? sem.
- Hát kezdd el.
- Jó. Brif-braf-bruf!
A kislánynak felcsillant a szeme. ? is rávágta:
- Braf-bref-brüf-bröf!
És mert a kislányok szeretnek sokat beszélni, hozzátette:
- Birif-beref baraf-buruf!
Ezen aztán olyat, de olyat kacagtak, hogy a könnyük is kicsordult belé.
- Milyen ostoba kölykök - mondta bosszúsan a néni, aki a legyeket hajtotta magáról.
- No nem éppen - mondta a kedves öreg bácsi, és összehajtotta az újságot.
- Maga talán értette, hogy mit beszélnek?
- De még mennyire. A kisfiú azt mondta: de szépen süt a nap! A kislány azt felelte: nagyon szépen süt. És hozzátette: holnap még szebb időnk lesz.
A néni felhúzta az orrát, de nem szólt semmit, mert a gyerekek újra beszélgetni kezdtek.
- Maracki, barabacki, pippirimacki! - rikkantotta a kislány.
- Brif-braf-bruf! - vágta rá a kisfiú, s újra kacagtak, kacagtak, hogy a könnyük is potyogott.
A néni éppen egy legyet akart agyonütni a karján, de elhibázta.
- Nekem ne mondja, hogy egy szót is értett az egészből! - szólt oda mérgesen az öreg bácsinak.
- De bizony minden szót értettem - felelte szelíden az öreg bácsi. - A kislány azt mondta: milyen jó is nekünk itt, ebben a kertben. És a kisfiú azt felelte: szép a világ!
A néni legyintett.
- És maga szerint szép ez a világ?
- Brif-braf-bruf! - felelte a kedves öreg bácsi.
Gianni Rodari
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.