Nemzet-nemzetiség: Fekete vasárnap

2005. március 5., szombat, Archívum 2003–2007

2004. december 5.
3.
Utólag könnyû magyarázni, hogy azok is magyarok, akik nem mentek el, illetve NEM-mel szavaztak. De mi azokat érezzük testvéreinknek, akik elmentek szavazni, és mertek IGENT mondani, és nem adtak hitelt a kormányzati agyrémmeséknek, melyek szerint nyolcszázezer határon túli magyar felkerekedik, és haszonlesésből áttelepszik a mai, lelkiekben bénává vált Magyarországra. Még elgondolni is rossz azt a torz miniszteri uszítást, hogy a 70-80 éves emberek feladják a szülőföldjüket, a templomot, a temetőt, a becsületes helytállásban leélt, nem könnyû életteret, amikor minden normális ember tudja, hogy bizonyos életkor fölött milyen nehéz az embernek beilleszkedni az idegen környezetbe, és mennyire nehezen vállalja az új életkezdést! Mindezt csupán haszonlesésből tennék. Persze, hogy eddig is kerültek ezrek, tízezres tömegek, akik felkerekedtek, és elhagyták őseik szülőhelyét. Bizonyára ezután is lesznek. De az is biztos, hogy nem mindig az ocsú, a képzetlen, szegényebb sorsú ment Magyarországra dolgozni, hanem a jól képzett orvosok és szakemberek ezrei is, akik munkájukkal hozzájárulnak a mai csonka ország építéséhez.
Sajnos, mivel a határon túli magyar emberrel szembeni bánásmód hasonló a már sokat emlegetett szenegáliéval, a határon való átkelés és a Magyarországon tartózkodás során is rengeteg megaláztatásban részesül, mely szintén nem erősítheti a nemzeti együttérzést, szolidaritást. Hihetetlen, de épp ezzel az elgyökértelenítéssel magyarázható sok határon túli magyar fiatalnak az a döntése, hogy áttelepedik a maradék Magyarországra. A kivándorlás, az áttelepedés eddig sem volt a kettős állampolgárság függvénye. Az állampolgárság viszont eszköz lehetett volna arra, hogy a munkavállalások törvényesítésével, az alacsony bérek általi kizsákmányolás megszüntetésével, valamint a határátkelés megkönnyítése révén, az utódállamokban élő magyar munkája által gazdagítsa a mai Magyarországot, miközben az általa teremtett jövedelmét szülőföldjén használja fel. Erre rengeteg a történelmi példa is. Az 1800-as évek végén és az első világháború előtt a székely iparosok ezrei felépítették Bukarestet, az akkori Órománia nagyvárosait. Miután kellő mennyiségû pénzt gyûjtöttek, hazatértek, és a keresett pénzből földeket vásároltak, mûhelyeket nyitottak.
A nemzetgyalázó politikusoknak, akik a magyarországi magyarságot uszították a határon kívüli magyar nemzettestvéreik ellen, már rég bocsánatot kellett volna kérniük. Vonuljanak vissza, gyûjtsék tovább a spekulációval összeharácsolt vagyonukat, éljék saját életüket, de ne mérgezzék és ne gyengítsék tovább azt a nemzetet, amelyet a 20. században kegyetlenül szétdaraboltak. Nincs a világon még olyan nép, melyben nagy tömegeket rá lehetett volna venni nemzetének megtagadására.
A határon túl élő magyarság nem érdemelte meg a haszonleső tömegként való bemutatást, hiszen könnyebb lett volna a sorsuk, ha a 85 éves szlovák, román, szerb és más uralmak alatt megtagadják magyarságukat, de nem tették. Azok, akik vállalták a háttérbe szorítást magyarságukért, és semmilyen haszon reményében nem lettek szlovákká, románná, szerbbé, nem ezt érdemelték. Ugyanezt tették elődeik, szüleik, nagyszüleik. Nincs olyan székelymagyar család, ahol az apa, nagyapa vagy a család valamelyik tagja magyar állampolgárként, magyar katonaként ne küzdött volna, és ha a szükség úgy hozta, ne áldozta volna fel életét a maradék Magyarországért. E sorok írójának nagybátyja, Molnár József, amikor a front már mélyen a mai Magyarország területén volt, és megszökhetett, hazamehetett volna Erdélybe, nem tette, mert szavait idézve: ,,míg egy talpalatnyi föld van Magyarországból, addig harcolok érte?. Tette ezt sebesülten, akkor, amikor a szülőföld már rég az idegen hódítók megszállása alatt állt. Ha a kistarcsai temetőbe 1944. december 21-én eltemetett nagybátyám a népszavazás kihirdetésekor kijöhetett volna sírjából, biztos vagyok benne, szíve meghasadt volna, látva a nemzetellenes szavazás eredményét, talán mint Tamási Áron regényhőse, azonnal visszament volna sírjába, mert e gyalázatot nem tudta volna elviselni.
Hasonlóképp e sorok írójának apja a Kárpátokban, az Ojtoz-szorosban küzdött a betolakodó ellenséggel, akárcsak a nagyapja, aki végigharcolta az első világháborút. Nos, mi érthetetlen a magyarságunkhoz való ragaszkodásban? A NEM-mel szavazók még mindig nem fogják fel, hogy mi is ugyanolyan részei vagyunk a magyar nemzetnek, mint ők. Ha Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonlók látták volna azokat az idős székelymagyar embereket, akik a magyar hadsereggel végigjárták a hadak útját, poklát, harcoltak a magyar hazáért, és most a tévében hallják azt a rengeteg nemzetgyalázást, uszítást, akkor talán százszor is meggondolták volna, hogy vállalják-e a Belzebub-szerepet. Ezek az emberek, akik egykor maguk is magyar állampolgárok voltak, igazán nem érdemelték meg ezt a xenofób hangulatkeltést, melyet a kormánypártok néhány vezetője nyíltan felvállalt.
Természetesen, nem szabad elfelejteni a magyarhoni magyarságnak azt a részét, amely mindig is összmagyarságban gondolkodik és él. Természetesen, meg kell bocsátanunk minden nemzettestvérünknek, akár NEM-mel szavazott, akár ha nem ment el szavazni, mert nem téveszthetők össze a hatalmát féltő politikai elittel, és mert tudnia kell minden határon túli magyarnak, hogy számtalan aggódó magyarországi testvére érzett együtt a szülőföldön maradt, de a határon kívül rekedt magyarokkal, azokkal, akik soha nem mondtunk le magyar állampolgárságunkról. Akik nem akartunk többet, mint hogy visszaszerezhessük azt az állampolgárságot, melyet egyszerûen elraboltak tőlünk. Nem akartunk mást, csak hogy a nemzeti megmaradásunkért folytatott 85 éves harc után a magyar nemzet részesei lehessünk.
Egyik Beszterce-Naszód megyei, bethleni aggódó magyar ember leveléből idézem: ,,A december 5-i népszavazás után vagyunk. Vajon a jelenlegi magyar kormány felelőtlensége miként volna megszüntethető?? Erre az a válaszom, hogy a magyar nemzet megmaradása érdekében az egész Kárpát-medencében komolyan kell venni a valós magyar történelem oktatását, véget kell vetni a kis nép, a kis ország, a bûnös nemzet tudata sulykolásának. Erős nemzettudata csak a saját gyökereit, történelmét, kultúráját ismerő népnek lehet. Nincs, illetve nem szabad külön nemzettudata legyen a maradék Magyarország lakójának, az erdélyinek, a felvidékinek és a délvidékinek.
Írásunk célja olvasóink hitét erősíteni, hogy minden ármánykodás ellenére minden magyar, bárhol él a világon, a történelme, kultúrája, édes anyanyelve által az egységes magyar nemzet része. A magyar nemzet magában foglalja nemcsak a mai kis országban élőket, hanem az ősi magyar területeken maradtakat és a szülőföldet kényszerből elhagyókat is. Hiszem, hogy december 5-e nemcsak Fekete vasárnapként íródik be a nemzet történetébe, hanem az általa kiváltott katarzis révén a nemzet újjászületésének napja is lesz. Hiszem, hogy felelősségre vonásra is sor kerül, mert ilyen méretû nemzetgyalázás nem maradhat büntetlenül. Hiszem, hogy a magyar nép öntudatra ébred, hogy az egységes magyar nemzet hazája a határokon átívelve is létezik, mert hazánk a Kárpát-medence egész területe, melyen - a mesterségesen kialakított politikai határoktól függetlenül - a magyar nemzet megerősödik.
Kádár Gyula
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép