Faluvilág: Elsüllyedhet-e egy hagyaték?

2005. március 10., csütörtök, Archívum 2003–2007

Bartos Endre portréjához
Sajnos, nem teljes az a gyûjtemény, amit Bartos Endre (1924-1979) néprajzi gyûjtő unokahúga, Szekrényné Bartos Mária őriz Kézdiszentléleken, de mindenképp értékes. A Bartos család Kézdicsomortánból származott, őt azonban a Perkő alatti faluhoz fûzték gyermek- és ifjúkori emlékei. Itt gyûjtötte össze a XX. század derekán még élő néphagyományokat. Tanítói diplomával a közmûvelődés közkatonájaként dolgozott. Munkaköre terepjárást követelt, így lett néprajzi gyûjtő. Eredményeiről főleg a Mûvelődés és a Megyei Tükör adott hírt. A Nagyapó mesefája hetedik kötete (Ion Creang? Kiadó, 1976) öt, Szentléleken gyûjtött meséjét közölte. Hagyatékában azonban más történeti jellegû értékes kéziratok is találhatóak. Síremléke a sepsiszentgyörgyi köztemetőben áll.
Két 150 és egy közel 100 oldalas kéziratban készült el Mesél a Perkő címmel Kézdi­szentlélek részletes monográfiája (1978), az ugyancsak 1978-ban lezárt Címeres bitangok és A szebeni ház hóhéra címû másik két kézirat a helybeli Tanóczi-kastéllyal, a Tarnóczi család és a legendás hírû Tarnóczí Sára életével foglalkozik. Bartos fiatalkorában élt Kézdiszentléleken, ahol a szájhagyomány arról szólt, hogy Tarnóczi Sárát egy kalandor hajtotta a halálba, nem férje, Haller Péter gyilkolta meg, hanem önkezével vetett véget életének Nagyszebenben. Bartost foglalkoztatta a XVII. századi történet, nem elégedett meg a Mikes fiúk leányrablásának históriájával, azzal a cselekménnyel, amelyet Kemény Zsigmond bonyolít Özvegy és lánya címû regényében, hanem búvárkodott a témával foglalkozó irodalomban is. Hiteles forrásnak tekinti Szalárdi János Siralmas magyar krónikáját, amely Erdély 1526-1662 közötti történetével foglalkozik, s benne ezzel a témával is. Fellapozza Pálffy Albert (1820-1897) A szebeni ház címû írását, elolvassa Hal­mágyi Sándor (sz. 1832) erről szóló költeményét. Bartos a maga faragta két kisregényben azon töpreng, hogy mi ûzhette a halálba a csodaszép és fiatal Tarnóczi Sárát. Nem kis képzelőerővel és fantáziával, tehetségre vallóan írja meg az általa elképzelt, a szentléleki szájhagyományra épített romantikus történetet.
Azt, hogy miként épül bele Bartos helytörténeti adathalmaza Kézdiszentlélek elkövetkező - részletesebb - falumonográfiájába, az önkormányzatra bízzuk. A Tarnóczi-kérdéskörrel foglalkozó két írásának értékelésében azonban a témakörben jártas irodalomtörténész tenne jó szolgálatot.
(kisgyörgy)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép