Adalékok Cseh Imre életéhezKözélet: Bem tolmácsa

2005. március 12., szombat, Archívum 2003–2007

A lengyel származású Bem tábornok, az 1948-49-es erdélyi események legendás alakja csak töredezve beszélt magyarul, ezért maga körül tolmácsot tartott. Ilyen tolmács volt a csernátoni székely Cseh Imre. Róla emlékezik meg a Marosvásárhelyen megjelenő Székely Közlöny 1867. november 7-i száma. Sajnos, a cikk szerzőjének csak a monogramját ismerjük (D. P.). Többek között a következőket írja:
Hogy mikor és hol érte a rendkívüli megtiszteltetés a szerény csernátoni székelyt a hős tábornok körül e tisztet teljesíthetni, nem lehet tudni; most élő rokonai sem adhattak erről bővebb felvilágosítást, de annyi áll, hogy feladatainak több nyelvekben jártassága, lelkiismeretessége és katonás pontossága által híven megfelelt, mert urának szeretetét kivívta, és kísérte őt diadalain, veszélyein s számûzetése szomorú napjain át a sírig. Igen, a sírig volt ő hûséges tolmácsa Bemnek, csakhogy itt a nemzet érzelmeit tolmácsolta, mert könnyezett sírjánál a nemzet helyett.
A forradalom bukását követő számûzetéséről a cikk a következőket írja:
Midőn a török földre lépett s szabadabban lélegzelhe­tett, hogy a katonaságnál alkalmazást nyerhessen, török hitre tért, s mint ilyen, később tiszti rangot nyert, végre megnősült, s így boldog volt, ha boldogságnak nevezhetjük mindezeket a hontalanság keservei között.
Nyugtalan lelkében felébredt a honvágy. 1852-ben, igen veszélyes körül­mények között, titokban visszatért szülőföldjére Alsócsernátonba, ahol öreg szülői és rokonai rejtegették.
Esténként öregek között ülve beszélte el kalandjait. Két hazája volt, egyiket imádta, mert legdrá­gább kincsét, szülőit bírta ott, s a másikat sem engedte lelkiismerete megtagadni. Ott családja volt. Ez ve­zetett újabb elhatározá­sához, hogy egy szép napon eltûnt.
Sokáig nem tudták hova lett, míg egy utazási leírás jelent meg egy magyar lap hasábjain, amely említést tett arról, hogy a konstan­tinápolyi sírkertek egyi­kében az utazó egy-egy magyar feliratú sírkövet látott: ,,Vándor magyar! Ha elmész e sírkő előtt, emlékezz meg Cseh Imréről, ki nyugszik az Úrban.?
A cikk szerzője szerint, mikor Csernátonban járt, az öregek mondtak - lehet, hibás kiejtéssel - egy török verset, amelyet haza­látogatásakor Cseh Imre tanított meg:
,,Hebde deller geldiser
Oldis - seidim oniki.?
A fenti cikk alapján, való­színûleg részben, módosítanunk kell a Cseh Imréről szóló ismere­teinket. Az általunk ismert eddigi adatok alapján is Cseh Imre az 1848-as erdélyi hadmûveletekben vett részt. Valószínû tehát, hogy először Bem tolmácsa lehetett, csak azután, az emigrációban lett Kossuth és a többiek tolmácsa Törökországban (Viddin, Sunla, Kutahya).
Az 1852-es hazalátogatásáról sem történt eddig említés. A török hitre való formai áttérés nem ismeretlen, hiszen csak Bem példáját követte volna, hogy al­kalmazást nyerjen a török had­sereg­ben. A törökországi csa­ládalapításról sem volt eddig tudomásunk.
Tiboldi Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép