SzínházKovakő: Mert emberek közt senki boldog nem lehet...

2005. március 12., szombat, Archívum 2003–2007

Úgy gondolom, szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy olyan rendezők előadásait nézhetjük, mint Bocsárdi vagy M?niu?iu! Nemrég láttam a Médeia előadást (M?niu?iu rendezte!). Egy előadás, amely többet ad egyszerû élménynél, nemcsak röhögünk rajta (habár valahányszor Váta Lóri megjelenik a színpadon a nevelő szerepében, a néző elmosolyodik, vagy éppen fuldoklik a röhögéstől), hanem érezhetjük, hogy a rendező meg akart súgni nekünk valamit? vajon észrevettük ezt a kis apróságot?
Az előadás első néhány percében a két dajka összenyom két fehér vetítővásznat (?!) ...attól a perctől kezdve alig vártam, hogy játsszanak vele, nagyon kíváncsi voltam, hogyan fogják majd felhasználni? A végeredmény nagyszerû! Egyszerûen falnak neveztem el. A fal mögötti részt szent helynek is nevezhetném, ahova pedig egyszerû, oda nem tartozó ember be nem teheti a lábát engedély nélkül, az a terület a titkok birodalma. Néha a néző bekukkanthat, és láthatja, hogy Médeia gödröt ás, de a fal igazából csak az előadás végén tûnik el, amikor Jászon (Médeia férje) és a kar is bemerészkedik, persze azért, hogy ,,megöljék a kegyetlen nőt?. Érdekessége ennek a jelenetnek, hogy a halandók (csak arra koncentrálva, hogy ,,eltüntessék? Médeiát) nem veszik észre: a két dajka az, aki majdhogynem betessékeli őket a fal mögé, épphogy nem mondják: ,,Csak tessék-tessék, meg lehet ölni! Még a falat is kinyitjuk!? Tulajdonképpen összejátszanak úrnőjükkel, és becsapják Jászont és társait.
Kiemelek egy másik jelenetet, amikor a nő felírja átkát a falra: miután Kreón ad neki egy napot, hogy ,,elintézze ügyeit? (mielőtt elhagyná örökre Korinthoszt), Médeia a falhoz megy, és a néző azt érezheti, hogy nagyon akar valamit mondani, mert elkezd írni (az írás láthatatlan) elrajzolt, kifejező mozdulatokkal. Egyre frusztráltabb, érződik, hogy szenved? aztán lehúzza kesztyûit, és hirtelen olyan mozdulatot tesz, amelyből kitûnik, hogy elvágja csuklóját, a vér az edényekbe csepeg (a dajkák tették oda)... ő pedig vérrel felírja a falra bosszúját: Hepatéra esküszik, hatalmas úrnőjére, hogy megöli Kreónt, a lányt és a férjét. A szöveg érthetetlen számunkra, de a dajkák segítenek, hogy megértsük: legelőször csak a leírt szavakat olvassák ki, majd mintha kezüktől összenőttek volna, elrajzolt mozdulatokkal összeolvassák a szavakat, és hangosan felolvassák a bosszút. ?k a fordítók, segítségükkel Médeia kapcsolatot tud teremteni környezetével és a nézőkkel. Még ők is megijednek a hallottaktól, tudják, hogy el kell tüntetniük a nyomokat, lemossák a falat. De az érdekes az, hogy a véres fal a bosszú végrehajtásáig (habár férjét nem öli meg, csak boldogtalanná teszi) a színen marad.
Egy másik jelenet, amely felhívta a figyelmemet: Aigeusz érkezése és megjelenésének következményei. Képzeljétek el, ebben az előadásban is megszületik a szép és a rút! Sőt, a színen egyszerre ,,mûködnek?, jól megférve egymás mellett. A fal mögött a zene ritmusára Médeia és Aigeusz szeretkezett, míg a fal előtt a dajkák etyepetyéltek a kar tagjaival. Nem a toszás nyûgözött le (félreértés ne essék!!!), hanem a jelenet mûvészi tökéletessége: egyszerre egy színpadon megjeleníteni két ellentétes síkot úgy, hogy a szép váljon hangsúlyossá. Annak ellenére, hogy az orgia a színpad elején történik, dinamikus, vad, kaotikus, a szeretkezés a reflektorral (hátulról) megvilágítva sokkal erősebb, hangsúlyosabb: az elrajzolt, lassú, kifejező mozdulatok tükrözik az érzés magasztosságát, az aktus szépségét. Még egy másik tényező, mely feltûnően befolyásolja a néző manipulálását (a szép értékelésére), az a zene.
Az előadás a zenéből építkezik, a dalok misztikussága, az előadás hangulata kiegészíti egymást. A zene legalább akkora hatással volt rám, mint egy Kusturica-filmben Bregovic dalai... A szeretkezés kontra orgia jelenetnél úgy éreztem, mintha a zene irányítaná a jelenetet... Médeia és Aigeusz a zene ritmusára mozogtak, átélték a pillanat szépségét, míg a kar és a dajkák, mintha fel lettek volna gyorsítva (azt éreztem, hogy filmet nézek: ott a távirányító a kezemben, és megnyomom az FF gombot, hogy előrevitessem a jelenetet), minél többet meg akartak kóstolni, de nem hagytak maguknak időt, hogy átéljék, megismerjék az érzést.
Médeia beengedi Aigeuszt a fal mögé, ami azt is jelentheti, hogy beengedte az ő belső világába. Az Aigeusszal való találkozás után Médeia érthető nyelven szólal meg, és kezébe veszi az irányítást. Miután elmegy Aigeusz, a fal nyitva marad (pl. amikor a gyerekeivel beszél), viszont Jászon érkezésével be is zárul.
Az előadás vége felé Médeia első alkalommal nyitja ki a falat, és ekkor azt éreztem, hogy megadja magát, persze nem gyengeségből, épp ellenkezőleg, becsapja környezetét ,,önfeláldozásával?, majd összeesik? és a dajkák beengedik Jászonékat.
Az előadás elején Médeia a becsapott, elhagyott nő, aki elárulta családját, otthonát Jászonért... és mit kapott cserébe?... semmit, ráadásul férje elhagyja őt egy befolyásosabb, előkelő rokonságért, illetve Kreón lányáért... De vajon az előadás végére gyilkosságai és bosszúja által nem lesz-e Médeia is legalább annyira mocskos , mint Jászon?
Bak.Ok
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép