SepsiszentgyörgyAz elégedett kisebbség a harmónia záloga

2005. március 16., szerda, Archívum 2003–2007

A negyvennyolcas emlékmû koszorúzási ceremóniájával vette kezdetét Sepsiszentgyörgyön a város központjában rendezett március 15-i ünnepség. A díszőrséget álló cserkészek közt, a rétyi fúvószenekar akkordjai mellett helyezték el virágjaikat, illetve koszorúikat a város polgárai, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az önkormányzat képviselői, a magyar történelmi egyházak képviselői, az RMDSZ, iskolák, intézmények, civil szervezetek, az SZNT és az MPSZ vezetői, dr. Jeszenszky Géza, a megemlékezés díszvendége, Veszprém város küldöttsége. A színház elé felállított, hatalmas kokárdával díszített emelvény előtt az egyesített kórusok tagjai sorakoztak fel, szemben a többezres tömeg nemzetiszínû zászlókkal, a Székely Nemzeti Tanács lobogóival és feliratos tábláival: Területi autonómiát a Székelyföldnek. A lovas bandériumok és szekerek felvonulása után Bartók Emese felolvasta Kiss Jenőnek, a Mikes Kelemen Közmûvelődési Egyesület elnökének, a megyei könyvtár igazgatójának veretes szövegét, ezzel nyitva meg az ünnepséget, s köszöntve az összegyûlteket.
Az egybesereglett ünneplők a sepsiszentgyörgyi egyesített kórusokkal és a rétyi Kováts András Fúvószenekarral együtt elénekelték a Szózatot.
Füttykoncert követte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét, de megtapsolták a C?lin Popescu T?riceanu román miniszterelnök leveléből idézett részletet.
Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere köszöntötte az ünneplőket, a meghívottakat, a határon túlról érkezett vendégeket, Jeszenszky Gézát, Hartman Ferencet, Veszprém alpolgármesterét és kíséretét, valamint Deák István történészt, a szegedi egyetem docensét. (A tömeg valamennyi magyarországi vendéget tapssal ünnepelte.) A háromszéki magyarság merészebb - -, talán azért, mert mi csak nyerhetünk. Ehhez ellenben elkerülhetetlen az állandó készenlét, a gyors és jó döntés. Az elkövetkező évtizedekben a közösségi részvétel, átláthatóság, felelősség, hatékonyság lesz az elsődleges, mind olyan értékek, melyeknek összehangolásával közérthetővé lehet és kell tenni a mindennapi munkát - mondta Albert Álmos. Kiemelte: párbeszédet kell folytatni minden egyes gond megoldása érdekében azokkal, akik a téma szakavatottjai, és tevékenységüket jogi, etikai normáknak kell alárendelni. Albert Álmos felidézte a magyar golgota hőseinek emlékét, s e hangulatban fogalmazta meg, hogy félre kell tenni a vitákat az árulásról, a széthúzásról, a taktikai vagy stratégiai nézeteltérésekről. A mártírok és vértanúk emléke előtt fejet illik hajtani, s ez így lesz még századokig, míg emberi és magyar szó hallik e földön - zárta beszédét a polgármester.
Az összegyûltek elénekelték a Kossuth-toborzót, majd Bíró Annamária IX. osztályos tanuló elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dalát. A zenekar korabeli indulókat játszott.
A háromszéki ifjúság képviseletében szót kapott Zsigmond József, a Mikes Kelemen Líceum diákja, a lapunkban megjelenő diákmelléklet, a Kovakő felelős szerkesztője. 1848 legfontosabb üzenete számunkra, hogy nagy tettekre kis népek, népcsoportok is képesek - kezdte beszédét. Elmondta: minden forradalom élesztője, mozgatórugója a diákság, az ifjúság volt, ezért senkinek sem áll jogában mellőzni őket, mert nélkülük nincs folytonosság, jövő. Mégis mellőzik őket, tanáraik nem kezelik egyenlő félként, a közszereplők nem veszik komolyan. Pedig vannak céljaik, nem is akármilyenek: megmaradni itt, a szülőföldön magyarként. Társai tömegesen vándorolnak ki, s a politikusok közömbösen szemlélik e folyamatot, nem kíváncsiak vágyaikra, igényeikre - hangoztatta az ifjú. Most kezet nyújtanak a felnőtt-társadalomnak - jelentette ki -, azoknak, akik az egységet akarják, a megmaradásért küzdenek. Nem vagyunk annyian, hogy megengedhessük magunknak a széthúzást, a viszálykodást - fogalmazott Zsigmond József.
István Ildikó előadásában az Este későn megperdítik a dobot... kezdetû népdal hangzott el.
Váci Mihály Építs tetőt címû versét Molnár Gizella, a Tamási Áron Színház mûvésze tolmácsolásában hallgathattuk meg, majd Rákóczi imája csendült fel az egyesített kórusok előadásában (a Kriza János Vegyes Kar, vezetője: Benkő Enikő, a Cantus Firmus kórus és a Magyar Férfidalárda, karvezetője: László Attila, a Laudate kórus, vezetője: Rózsa Imre, a Pro Musica és a Szemerjai Református Dalárda, vezetője: Sipos Zoltán, a Mikes Kelemen Gimnázium kórusa, vezetője: Szőts Dániel).
Dr. Jeszenszky Géza történészt, politikust, volt magyar külügyminisztert és washingtoni magyar nagykövetet, az ünnepség díszvendégét őszinte szívvel ünnepelte a többezres tömeg. Jeszenszky elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy itt lehet, s különösképpen meghatotta az a bizalom, hogy a december 5-i csatavesztés után újította fel a meghívást a Mikes Kelemen Közmûvelődési Egyesület és Albert Álmos polgármester. Magyarország nemmel szavazó állampolgárai bizonyára hamarosan lerázzák magukról a hamis propaganda hatását, fel fognak ébredni, s akik felébresztik őket, az erdélyi magyarok lesznek - jelentette ki. 1848 Erdélynek szóló üzenete, hogy élni kell, de nem önfeláldozásból vagy kötelességből, hanem azért, mert itt lehetünk igazán boldogok. Aki magyarul akar tanulni, élni, házasodni, gyarapodni, annak ne kelljen elhagynia a szülőföldjét. Feltette a kérdést: mi kell ehhez?, s válaszolt is rá: benne van a március 15-i tizenkét pontban, a Székely Nemzeti Tanács által az ünnepségen osztogatott felhívásban, az RMDSZ programjában, de a nemzetközi dokumentumokban, sőt, bizonyos jóindulattal a román alkotmányban is. Az Európai Unió alapelve a szubszidiaritás, a demokrácia, a helyi demokrácia. Senki sem rezzen össze e szavak hallatán, de ha azt mondjuk, hogy autonómia, igen sokan fogadkoznak, hogy azt már nem. Akkor mondjuk, hogy európai gazdasági régió, székelyföldi fejlesztési régió - fejtegette Jeszenszky -, a lényeg az, hogy minden, ami az itt élőkre tartozik, őket szolgálja, azt itt döntsék el, ne Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben. Az RMDSZ, melyet a nép minden korábbi fenntartása ellenére visszaszavazott a parlamentbe, sokat elért, és a hatalom birtokában még többet elérhet, ha egyszerre tud radikális és józanul mértéktartó lenni. Ennek a mai ünnepségnek a jelszava: UNIÓT A HATÁROK FÖLÖTT, AUTONÓMIÁT A HATÁROKON BELÜL. Ezzel mindenki egyetérthet - jelentette ki a szónok. Jeszenszky felidézte a románság XIX. századi harcát, párhuzamot vont a magyarság jelenlegi igényei között, és meggyőződését fejezte ki, hogy a mai Románia a korabeli Magyarországgal ellentétben meghallja ezeket a jogos követeléseket, és rájön, hogy a kisebbségeket elégedetté kell tenni, mert ez a harmonikus együttélés záloga. 1848-ból tanulnia kell az erdélyi magyarságnak, az RMDSZ-nek, a Polgári Szövetségnek, a Székely Nemzeti Tanácsnak és Európának is.
Petőfi Sándor Honfidal címû versét Doppler Károly megzenésítésében a rétyi Kováts András Fúvószenekar adta elő. Vezényelt Kelemen Antal.
Az egyesített kórusok előadásában a Boldogasszony anyánk kezdetû ének hangzott el, majd Dezső András református lelkipásztor hirdetett igét és kért áldást.
A március 15-i ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult.
(simó)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép