Család: Terror, agresszivitás, önvédelem

2005. március 17., csütörtök, Archívum 2003–2007

Terror, agresszió - súlyos kőként döngetik tudatunk falát ezek a szavak, melyek jelentése annyira nyilvánvaló, de mégis annyira távoliak az itt élő ember számára, mintha csak a világhíradók kommentátorai találták volna ki.
Önvédelem - igen, hát ez egy ugyancsak magától értetődő fogalom, mondaná a legtöbb ember, és vannak, ugye, az önvédelmi sportok is. Mintha maga a szó is gyengeséget sugallna, az erőseknek pedig nem igazán van erre szükségük.
Vajon van jogosultsága nálunk e témának, létezik-e mifelénk terror, agresszivitás, félelem, és érdemes-e az önvédelem formáit keresni, elsajátítani?
Erre az összetett kérdésre keresem a választ, anélkül hogy egy tanulmány pontosságára, teljességére törekednék.
A terror kifejezés ismertebb rokona a terrorizmus. Ez emberi életek, javak megsemmisítésére törekvő cselekvéssorozat, mely a fizikai megsemmisítés eszközeivel igyekszik gyökerestől kiirtani egy politikai vagy vallásos irányvonalat. A terror maga a rettegés állapotának meghonosítása egy emberi közösségben, mely mind a fizikai, mind a lelki elnyomás eszköztárát felvonultatja egy kisebb csoport hatalmi érdekeinek fenntartása végett.
Ez tehát az agresszivitás halmozott formája, mely a civilizált világ minden tájára eljutott, és amely ellen csak országok, nemzetek összefogásával lehet védekezni.
Megnyugodva legyinthetünk, hiszen mindez távol van tőlünk, és nem is vagyunk felelősek érte.
Igen ám, de - érdekes módon - mi is félünk a sötétben ránk támadó tolvajtól, a családi viszálytól, a diktatórikus és kiszámíthatatlan főnöktől, az ajtón becsengető ügynök agresszív nyomulásától, az utcasarki kéregető agresszív ,,nyájasságától?? Sorolhatnánk a példákat, és máris belopakodott nem csak szókészletünkbe, hanem gondolatainkba is az agresszivitás. Félelmeink túlnyomó töbsége ugyanis a fenyegető, elnyomó, letipró, azaz agresszív viselkedésmóddal függ össze.
Az élet minden területét behálózó agresszivitás kultuszát éljük napjainkban, mely hûen tükröződik a tévécsatornákon sugárzott filmekből, de a fiatalabb korosztályok mindennapos viselkedéséből is. Paradox módon egyfelől táptalajt nyer az agresszív viselkedminta, másfelől pedig elítéljük, tiltjuk ennek megnyilvánulási formáit. Ha gyerekünk lehengerlően fölényesen viselkedik társaival szemben, büszkén mondjuk: ,,Életrevaló gyerek!? Ha belekeveredik egy iskolai verekedésbe, azzal nyugtatjuk meg magunkat, hogy csak védekezett, de ha összeverve érkezik haza, akkor már fellázadunk.
Jártó Kocsis Edit
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-03-17: Archívum 2003–2007 - :

Család:Ébredés