Gazdakör: Csigatenyésztés

2005. április 5., kedd, Archívum 2003–2007

A februári ismertető után a csigatenyésztés, mint alternatív jövedelmi forrás iránt rendkívül megnőtt az érdeklődés. A szaktanácsadók ezért hívták meg a temesvári szakcég képviselőjét, aki közel kétszáz érdeklődő előtt tartott előadást.
Az olaszországi csigatenyésztést kutató intézet az egyedüli a világon, amely a csigatenyésztés technológiájának fejlesztésével és kutatásával foglalkozik. Jelenleg a világ csigatenyésztésének 95 százalékában az általuk kifejlesztett technológiát alkalmazzák. Az intézet hazai képviselője az Alimenti Naturali Kft. Nálunk a csigahús fogyasztásának nincs étkezési hagyománya, nem ez a helyzet az unió országaiban, hiszen előszeretettel fogyasztják a nem olcsó csigahúst Franciaországban, Németországban, Olasz­országban, Spanyolországban, Ausztriában. A cég képviselője szerint a tenyésztésnek nagy jövője van, hiszen a csigahús az unióba korlátok (kvóta) nélkül exportálható, és a hivatalos előrejelzések szerint még hosszú ideig hiány mutatkozik a piacon. Az előadó szerint jelenleg nálunk 80-90 telep foglalkozik tenyésztéssel, és ebben az évben még 160 teleppel kötöttek szerződést. Az Alimenti Naturali a tenyésztővel ötéves (hosszabbítható időtartamú) szerződést köt, a cég gondoskodik a csigák értékesítéséről. A szerződés értelmében a tenyésztőnek a cégtől kell vásárolnia a tenyészanyagot és a csigák etetésére használt sajátos magkeverékeket, Olaszországban kell elvégeztetnie a talajvizsgálatot, és be kell tartania az előírt technológiát. A cég megtervezi a telepet, és közvetlen szaktanácsadást biztosít a szerződő gazdának egész idő alatt.
A szakember elmondása szerint a telep már húsz árnál nagyobb területen nyereséges. A kezdeti befektetés a bemutatott számítások alapján, 20 árra vonatkoztatva, 5800-6000 euró közötti. A költségek: a talajminta vizsgálatának elvégzése, a telep tervének elkészítése, a takarmánynövénymagok vásárlása és a termesztés, a talaj fertőtlenítése, a telep bekerítése cinkelt lemezzel, az ágyásokat elválasztó háló és a tenyész­anyag (13 860 csiga) megvásárlása. Első évben nincs jövedelem, mivel a fiatal csigák nem érik el a kereskedelem által igényelt méretet.
A telepnek öntözhetőnek kell lennie, hiszen a csigák kedvelik a nedvességet, az etetésükre használt növények pedig vízigényesek. Kívánatos a laza, enyhén agyagos talajszerkezet, semleges vegy­hatással és nagy mésztartalommal. Az etetésre használt takarmányok közt helyet kell adni a káposztának, olajrepcének, cukorrépának, vegyes salátának, a kis növésû napraforgónak. Ugyanakkor gondoskodni kell a kiegészítő takarmányozásról is, a csigák előszeretettel fogyasztják a murkot, a borsót, a lágy héjú gyümölcsöket.
A hermafrodita tenyészcsiga tavasszal-nyár elején 40-70 megtermékenyített tojást rak a földbe, ezekből kelnek ki 20-30 nap múlva a kis csigák. Az előadó szerint a gazdasági számításoknál ezekből csak 20 értéke­sített csigával lehet számolni. Vagyis a második évben a 20 árról 250 000 darab 14 grammos csiga értékesíthető. Ez nem egészen három és fél tonnát jelent évenként.
Az értékesítési ár változó (a párizsi börze függvényében), de az utóbbi években mindig 5 euró feletti volt. Ebből le kell számítani a szállítás és az exportigazolványok beszerzésének költségeit, valamint a cég által igényelt 5 százalékot. A második évtől tehát közel 13-15 000 eurós jövedelemmel lehet számolni, és már nincs költés a bekerítésre, a tenyész­anyag és a speciális háló megvásárlására. A következő évek jövedelme is hasonlóan alakul, az előadó szerint akár húsz évig is fenntartható a tevékenység. A termelési év folyamán a telepen a munkálatokat a család magában is végezheti, többletmunkaerőre a csigák átköltöztetésénél, összeszedésénél és a válogatásánál van szükség.
Az előadó a veszteségeket okozó tényezőkre is kitért. Természetes betegségük nincs, de a területre behatoló madarak, kígyók, lótetûk, bogarak, békák hatalmas kárt okozhatnak. Ugyanakkor vigyázni kell az állóvizek rendszeres eltávolítására, ugyanis ezek fulladásos elhullást okoznak. A csigák a földbe bújva telelnek, és ajánlatos szalmával vagy fóliával betakararni a telelőágyást. A csigatenyésztés, mint mezőgazdasági vállalkozás a Sapard-program segítségével is elindítható, a pályázónak a befektetett összeg felével kell rendelkeznie. A temesvári cég vállalja a leadandó pályázat elkészítését is.
Incze Péter, MSZH
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép