Élő múlt: Kiegészítés a SZIT-perhez

2005. április 12., kedd, Archívum 2003–2007

Jancsó Csaba barátom jóvoltából kaptam kézhez Sylvester Lajosnak a Háromszék 2004. november 5-i számában megjelent egész oldalas írását, amelyben az Angliában élő Szalay Edda segítségével a mártírhalált halt Szalay Attila emlékét idézi fel. A rendelkezésemre álló dokumentumok alapján ehhez fûznék néhány gondolatot. Az első és a romániai politikai perek történetében meghatározó jelentőségû észrevétel, hogy a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség romániai látogatására nem 1957-ben - ahogyan Sylvester Lajos egyébként kitûnő írásában olvasható -, hanem 1958. február 22-e és 27-e között került sor. Az inkriminált s az erdélyi magyarság teljes elárulását jelentő ,,beszéd? 1958. február 24-én Marosvásárhelyen hangzott el. A kádári diktatúra agymosásának egyik fontos állomása ez a látogatás. Olyan szemenszedett hazugságok hangzottak el, olyan csúsztatások jellemezték a ,,vizitet?, amelyek a nacionalista kurzus útjára lépett román hatalomnak egyenesen felkínálták a lehetőséget, hogy leszámoljon az ,,ellenforradalmár-gyanús?, a magyar nemzeti szabadságharccal őszintén együtt érző erdélyi magyarokkal. Marosvásárhelyen ugyanis nemcsak azt állította Kállai Gyula, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései a szomszédos államokkal, hanem azt is, hogy a magyar ,,ellenforradalom? elsősorban Romániára jelentett volna óriási veszélyt, hiszen területi követeléseket fogalmaztak meg. E sorok írója valamennyi magyarországi forradalmi szervezet programját áttanulmányozta, még véletlenül sem fogalmaztak meg területi követeléseket. Szabó Péternek a Múltunk címû folyóiratban megjelent tanulmánya is ezt igazolja: a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjai által megfogalmazott követelések 16. pontjában olvasható, hogy a nemzetközi fórumokon Magyarország képviselje a határon túli magyarok kérdését is.
Kádárék tehát szemrebbenés nélkül hazudtak, s ugyanakkor követelték az ,,ellenforradalmárok? példás megbüntetését. Olyan felütött labda volt, amelyet a román kommunista diktatúra azonnal kihasznált. A küldöttség alig hagyta el Románia területét, a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Bírósága 1958. február 27-én a korábbi ítéletekhez viszonyítva példátlanul szigorú büntetéseket rótt ki a Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök nevével fémjelzett perben: a fővádlottat, Fodor Imre, Marosvásárhely 1996 és 2000 közötti polgármesterének édesapját 25 évi szigorított börtönbüntetésre ítélte, az ötödrendû vádlottat, Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspökét pedig tízévi börtönbüntetésre. A 2004. december 5-i, beláthatatlan erkölcsi károkat okozó népszavazás gyökerei az 1958. évi, nemzetárulásként számon tartott ,,látogatásig? is visszanyúlnak.
Kádárék látogatását követően egymás után hozzák a halálos ítéleteket és az életfogytiglan tartó börtönbüntetéseket: a Szoboszlai Aladár római katolikus pap nevéhez kapcsolódó legnagyobb politikai perben tíz személyt ítéltek halálra és végeztek ki 1958. szeptember 1-jén. A kivégzésre a Szekuritáté temesvári börtönében éjszaka, 23 és 24 óra között került sor. A jegyzőkönyvek ma is borzongással töltenek el, hiszen galád módon, hátból, géppisztolysorozattal kaszabolták le. Háromszék két neves személyisége, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános és dr. Kónya István Béla ügyvéd is a mártírok között volt.
Ugyancsak a kádári ,,látogatás? után került sor az ozsdolaiak perére, amelynek során Szígyártó Domokos molnárt 1959-ben azért ítélték halálra és végezték ki, mert kétszer rálőtt a kollektív gazdaság megalakulását tûzzel-vassal erőltető helyi párttitkárra. Mindkét per teljes levéltári dokumentációjának szintézisét most készítem. A megtorló mechanizmus döbbenetes világa bomlik ki előttünk, hiszen csak a Szoboszlai-per levéltári anyaga meghaladja a 30 000 oldalt, Szígyártó Domokos és négy vádlott-társának a perirata 10 000 oldal körüli! A nagyajtai Moyses Márton tûzhalálának 2005-ben van a 35. évfordulója. Remélhetőleg május 15-ig az egykori pesti srác, Arany Tibor jóvoltából elkészül, és a szülői házon, a kényszerlakhely színhelyén elhelyezhetjük az emléktáblát is.
Külön tanulmány készül a sepsiszentgyörgyi, német származású Hubbes Márton ritkán emlegetett hőstettéről is: a magyar forradalom hatására magyar nemzeti lobogóval vonult végig a város főterén. Nagy Lászlóék a budapesti Petőfi Kör mintájára hozták létre a Kossuth Kört.
Háromszék tehát óriási véráldozattal fizetett azért, mert őszintén együtt érzett a magyar forradalommal és szabadságharccal, mert az itt élő magyarság megpróbált szervezkedni, tiltakozni a mind jobban bekeményedő diktatúra ellen. A Kisborosnyón Damó Gyula tanító úr jóvoltából felállított emlékmû híven tükrözi ezt a heroikus helytállást, a magyar nemzeti szabadságharccal való teljes azonosulást. A kádári diktatúra első kivégzett hőse - Dudás József - erdélyi volt, Gernyeszegről, illetve Marosvásárhelyről származott. A Korvin-köz legendás hősei, a Pongrácz fivérek Szamosújváron látták meg a napvilágot. Az újabb levéltári kutatások arra is fényt derítettek, hogy nagyon sok erdélyi fegyverrel a kezében harcolt a forradalom győzelméért. Köztük kell megemlítenünk a gyimesbükki Nagy Lakatos Jánost, aki a Miskolc környéki harcokban vett részt. A Szekuritáté itthon azonosította és ítélte el súlyos börtönévekre. Így került sor arra a perre is, amelynek mártírja Szalay Attila 28 éves technikus. Örvendetes, hogy a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki szervezete emléktáblát helyezett el azon a házon, amelyben a Szalay család élt, s ahol Szalay Attila szabad életének utolsó éjszakáját töltötte.
A jelenleg is Sepsiszentgyörgyön élő Jancsó Csaba, Bordás Attila, Szabó Lajos jóvoltából a Háromszék olvasói nagyon sokat tudnak a Székely Ifjak Társasága nevû szervezetről, amelynek kiskorú diákjai 1957. március 15-én megkoszorúzták a Sepsiszentgyörgy központi parkjában álló 1848-as honvédemlékmûvet. Külön háttértanulmányt érdemelne: mekkora erkölcsi erőt, biztatást jelentett a diákok bátorsága. Úgy tudom, hogy azóta állandóan friss virág van a honvédemlékmû talapzatán. Hogy az 1958. március 15-i kísérlet nem sikerült, az elnyomó gépezet lecsapott a Székely Mikó Kollégium diákjaira, és kegyetlen börtönnel sújtotta a fiatalokat! Talán ez még inkább növeli hőstettük emberi, erkölcsi jelentőségét.
A Szalay Attila lányával, Edda Booth asszonnyal készült interjú során többször is elhangzik: ártatlanul ítélték el. Valóban, bármelyik polgári demokráciában a sepsiszentgyörgyi diákok tette nem jelentett volna törvénysértést. Az akkori Románia törvénykezése értelmében azonban a diákok ,,bûncselekményt? követtek el, tettük ,,veszélyt? jelentett - így a bírói érvelés - az ország biztonságára. Tehát Szalay Attilát és társait a hatalom ellenségnek tekintette, és akként is kezelte őket. A levéltári dokumentumok ismeretében bátran merem kijelenteni: az erdélyi ötvenhat sokkal mélyebb, súlyosabb, egyetemesebb tanulságokkal szolgál, mint ahogyan az a köztudatban él, s ahogyan a visszaemlékezések egy részéből kitûnik. Igaz ez az állítás a SZIT-re is. Minden bizonnyal Szalay Edda is nagyon meglepődne, ha olvashatná az édesapjára vonatkozó levéltári dokumentumokat, a vádpontokat. Pontosan tudom: a Szekuritáté által összeállított vádiratokat, a kirakatperek dokumentumait nagy-nagy fenntartással kell kezelni, belőlük kell - a visszaemlékezésekkel kiegészítve - kihámozni a hiteles történelmi eseményeket. A Szekuritáté megpróbált hiteles bizonyítékokat is összegyûjteni, s ezeket felnagyítva fogalmazták meg a vádakat, s próbálták igazolni a súlyos ítéleteket. Íme, mit tartalmaznak az 1958/466. számú ügyirat Szalay Attilára vonatkozó dokumentumai: Szalay Attila lakatos ellen - ez olvasható a levéltári dokumentumokban - 1958. április 12-én indította el a nyomozást Fábián Márton marosvásárhelyi szekus főhadnagy, aki Puskás Attila sepsiszentgyörgi biológus és egykori ?56-os elítélt szerint korondi származású volt. A vád: ,,...a magyarországi ellenforradalmi események idején Szabó Lajossal közösen kommentálták a külföldi rádióadók híreit, felnagyították a Magyar NK ellenséges elemeinek tevékenységét, ellenségesen nyilvánultak meg a népi demokratikus rendszerrel szemben. A beszélgetéseket követően Szalay Attila gyanúsított megegyezett Szabó Lajossal, hogy utóbbi létrehoz egy ellenforradalmi szervezetet, amelynek tagjai nacionalista, sovén érzelmû elemek. Szalay Attila megfogadta, hogy személyesen támogatja a szervezet felforgató tevékenységét, és mindvégig megfelelő tanácsokat ad az ellenforradalmi mûködésük során. (...) Így a felforgató magyar nacionalista szervezet a gyanúsított útmutatásai alapján fejtette ki a tevékenységét. Hasonlóképpen Szalay Attila (ugyanazon dokumentumban y-nal és i-vel is írták a családnevét - T. Z.) egy német márkájú pisztolyt és hozzá tartozó golyókat szerzett, hogy ha hazánkban is kitör az ellenforradalom, felhasználhassa a haladó elemek ellen, és az ellenforradalmár elemeket támogathassa gyalázatos tevékenységükben.?
Marosvásárhelyen a kihallgatást és a vallatást ugyanaz a Fábián Márton szekus főhadnagy vezette, aki a csoportot letartóztatta. Alig tizenegy nap után már elkészült a vádindítvány. Ebből megtudhatjuk, hogy Szalay Attilát és társait a társadalmi rend elleni szervezkedés bûncselekményének elkövetésével vádolják. Azt az utcát, ahol a család lakott, Malinovszkij néven tartották nyilván. A kilenc fiatal névsora: Szalay Attila, Szabó Lajos, Bordás Attila, Gyertyánosi Csaba, Jancsó Csaba, Gyertyánosi Gábor, Jancsó Sándor, Molnár Béla és Sándor Csaba. A vádirat szerint: ,,A Magyar NK-ban zajló ellenforradalmi események idején - 1956 októberében - Szalay Attila vezetésével egy nacionalista, sovén érzelmû csoport az Amerika Hangja, Szabad Európa Rádió imperialista adók hatására létrehozta a Székely Ifjak Társasága nevû ellenforradalmi szervezetet, amelynek célja az RNK meglévő kormányzati formájának erőszakos megdöntése volt. Miután megalakult a szervezet, annak tagjai letették az esküt, és terveiknek megfelelően egy sor felkészítő akciót kezdeményeztek, amelyeket gyalázatos tevékenységük során tartott titkos gyûléseiken határoztak el, például: papír beszerzése ellenforradalmi jellegû röpcédulák készítéséhez, jelentős mennyiségû festék összegyûjtése, hogy elkészítsék a falakra, kerítésekre elhelyezhető ellenséges feliratokat. Hasonlóképpen intézkedtek, hogy fegyvert és lőszert, valamint robbanóanyagot szerezzenek. A gyûléseken mindvégig a népi demokratikus rendszerrel szemben ellenséges beszélgetéseket folytattak, és terveket készítettek a lakosság uszítására.?
Az 1956-os, kapcsolódó politikai perek azonos klisék szerint zajlottak. Igyekeztek háromnál több személyt letartóztatni, vád alá helyezni, hogy rájuk süthessék a ,,szervezet? billogát. Ha fegyvert is találtak, függetlenül attól, hogy az rozsdás, 1848-ból származó ágyúgolyó, hasznavehetetlen, első világháborús puska volt, akkor készen állt a fegyveres felkelés, államcsíny forgatókönyve.
Ide sorolták be a Szalay Attila nevével fémjelzett csoportot is.
Szalay Attila ,,bûnlajstroma?: ,,...kocsmáros, kereskedő és nagy villa tulajdonosának a fia volt, aki 1944. augusztus 23-ig az apja üzleti vállalkozásai nyomán született ?mesés keresetek? alapján a gazdagok gondtalan életét élte. Kisgyerek korától nacionalista nevelésben részesült, s ez meghatározta, hogy az 1930. május 22-én született fiú az RNK népi demokratikus rendszerének esküdt ellensége legyen. Még nagyobb ellensége lett a népi hatalomnak, miután elveszítette az apai örökségét, vagyis a Brassóban (Sztálinvárosban) lévő vendéglő egyharmadát, ami arra késztette, hogy kivárja azt a pillanatot, amikor lecsaphat a népi demokratikus rendszerre. Kihasználta azt az alkalmat, amikor a Magyar Népköztársaságban az ellenforradalmi események zajlottak, és a gyakorlatban is alkalmazni akarta az RNK kormányzási formája elleni gyalázatos terveit. Ezzel a céllal teremtett kapcsolatot Szabó Lajossal, akivel ellenséges módon és az ellenforradalmárok érdekében kommentálta ezeket az eseményeket, azt óhajtotta, hogy az ellenforradalmárok győzzenek a Magyar NK-ban, és a harcok átterjedjenek az RNK-ba is. E beszélgetések után Szalay Attila azt javasolta Szabó Lajosnak, hogy hozzanak létre egy magyar nacionalista felforgató szervezetet azon elemek soraiból, akik nacionalista, sovén érzelmûek, s akiknek ellenséges a magatartásuk a népi demokratikus rendszerrel szemben. Kérte, hogy a szervezetet személyesen vezesse. A szervezetnek az volt a célja, hogy az RNK kormányzási formája ellen intenzív tevékenységet fejtsen ki, s ellenséges tevékenységük révén a magyarországihoz hasonló ellenforradalmat robbantsanak ki. Ha az ellenforradalom átterjed hazánkra is, a felforgató szervezet tagjai együtt küzdjenek az ellenforradalmárokkal, s így megvalósíthatják gyalázatos céljaikat. A Szabó Lajossal folytatott gyakori beszélgetések során biztosította az előbbit, hogy az ellenforradalom az RNK-ban is hamarosan kitör, s addig készüljenek fel, hogy akcióba léphessenek.?
(folytatjuk)
Tófalvi Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-04-12: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás