Kultúra: A szabadság fantomja

2005. április 23., szombat, Archívum 2003–2007

Nincs magányosabb, mint látogató a mûalkotás előtt, a kiállítóterem csendjében.
Nincs magányosabb, mint a mûalkotás a látogató előtt, a kiállítóterem csendjében.
Mi történik viszont akkor, amikor a mûalkotások magányossága megszûnik, sokan vannak, erősítik, avagy éppen hatálytalanítják egymást, ha - mint a költő írta - ,,szorítja, nyomja, összefogja / egyik dolog a másikát??
S mi történik akkor, ha a mûalkotások előtt nem magányos látogatók vannak, hanem egy tömeg, mint most?! S a kiállítóteremben sincs csend. Behallatszanak a város zajai, a városé, amelynek vásárát és ünnepét üljük, amint azt évek óta április végén megszokhattuk.
Tavaly és tavalyelőtt a RezultArt a Lábas Házban került megrendezésre. A képeket, szobrokat, rajzokat, szőnyegeket, installációkat egy lerobbant épületben állították ki. A napsütésben, ha még emlékeznek, nemcsak a mûvek izzottak fel, a rézsútos fényben ragyogtak a romlás virágai is, a penész ábrái a falakon, és elképzelhető volt, majd, ha nem lesz csend, éjszaka, amikor magukra maradnak a tárgyak, valaha voltak lépegetnek nesztelen a termekben, a valaha itt élők kísértetei nézik a mûveket.
Jó lenne tudni, mit gondolnak róluk vajon.
Mivel a Lábas Ház állaga megbízhatóan romlik, és lassan közveszélyessé válik az épület, idén újra a Képtár adott otthont a város és a vidék mûvészeinek.
A mûvek elemzését a szakkritikának kellene elvégeznie, ha lenne. Mi itt ezzel, adott terjedelemben, nem is próbálkozhatunk, tudva azt, amit Moholy-Nagy László, a Bauhaus egyik harcos ideológusa úgy fogalmazott meg, hogy: ,,egy mûalkotás sohasem válik tolmácsolása révén személyes élményünkké, a leírások és az elemzések legjobb esetben is csak cerebrális útmutatók, bátorságot adhatnak ahhoz a kísérlethez, hogy önállóan hódítsuk meg ezeket a mûalkotásokat a maguk időbeli és biológiai valóságában.? Tehát itt és most egy város képtárában, ahol hamarosan kiállítják az egy évszázada itt élő és alkotó, nagy magányos mûvész ránk maradt képeit. Neki is nehéz volt a Debren patak partján álmodozni, miközben festette a díszmagyarban feszítő városatyákat, bankigazgatókat, polgárokat, akik nem voltak polgárok, csak annak képzelték magukat, és macskát követeltek a csendéletbe, mely nem volt és lehetett az átgondolt kompozíció része, de ők voltak a megrendelők, és a megrendelők, mint tudjuk, mindig is igyekeztek beleszólni a mûvész dolgába? Akkor, a polgárosodás tavaszán éppúgy, mint utána, az irányított kultúra iszonyú évadaiban, olyan feladatokra kötelezvén őket, amelyek látszólag az örökkévalóság számára készültek, de kiderült, öt percre sem valók? Mégis abban az áldatlan emlékezetû időszakban, a végén, már a süllyedő nyolcvanas években a megboldogult és innen minden szempontból még mindig nagyon hiányzó Baász Imre több visszhangos, csoportos kiállítást szervezett, a Madár, a Lakóház fedőnevût vagy a minden szempontból félrevezető Formai szólamok a békéért elnevezésût, ahol a kihívó cím nyilván csak rejtjel volt, hogy megfogalmazódhassanak az üzenetek. Az akkori nagy megyei tárlatokon egy bizonyos hívó jel, cél, elképzelés, tematikai motívum köré szerveződtek a kiállítandó anyagok. Alkalmi munkák voltak, de ne feledjük, Eliot szerint ,,minden vers alkalmi vers!?, alkalom szüli, mint a tolvajt. A mûalkotás elkészülése után tulajdonképpen teljesen közömbös, mellékes szempont, hogy felkerésre született-e, vagy belső igényből, hiszen mindkét esetben születhet remekmû, de fércmû is?
Mostanában a megyei seregszemléken nincs közös hívó jel, szimbólum, felcím, szlogen, ami köré szerveződhetnének a mûvek. Így aztán, ahogyan már többször megfogalmaztuk, az értetlenség és a viszolygás sûrû erdőjén kell átvergődnie annak, aki valamiképpen viszonyulni szeretne, ha nem is a tárlat egészéhez, hanem bizonyos, hozzá közel álló mûalkotásokhoz?
Hisszük, vannak ilyenek. Hisszük, ez a szabadság!
Bogdán László
Elhangzott a Képtárban, a kiállítás megnyitóján
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-04-23: Archívum 2003–2007 - :

Közélet: Péntek