
Az Erdélyi Napló Nagy József Barna megrendítő írását közli Köröstárkány és a Székely Hadosztály története címmel. A cikk megírásának apropója: április 21-én volt tíz éve annak, hogy Mátészalka és Kocsord között, az egykori harcok színhelyén felállították a Székely Hadosztály emlékmûvét.
A második világháború befejezése után a maradék Magyarországon és Romániában mindent elkövettek, hogy a Székely Hadosztály első világháborús szerepét kimossák és kiiktassák a magyar történelemből. A kommunista hatalmak és történész szolgáik azért kerülték a témát, mert a Kratochwill Károly ezredes vezette katonai alakulatok a kommunizmus esküdt ellenségeinek bizonyultak, és amikor Kun Béla fegyver és muníció helyett vörös katonákat rendelt ki ellenük, és a hiányos fegyverzettel ellátott katonák harca reménytelenné vált, inkább a románok előtt tették le a fegyvert, mint hogy a vörös rémuralom diadalmaskodását segítsék. A románok természetesen a fegyverletétel esetében mindent megígértek, amiből semmit nem teljesítettek, a Székely Hadosztály tisztikarát internálták vagy börtönbe zárták. Köztük, a többiek mellett, Keopeczi Sebestyén Józsefet, a román állami címer alkotóját is.
Kratochwill ezredest később altábornaggyá, majd tábornaggyá nevezték ki, de a románok előtti fegyverletétel ténye sokáig zavarta a magyar polgári történetírókat is. A Székely Hadosztály ugyanis 1918-19-ben az egyetlen olyan magyar katonaállománnyal rendelkezett a Kárpát-medencében - 649 tiszt, 12 438 fős legénység, 68 löveg, egy repülős osztály -, amely gyenge felszerelése ellenére képes volt a kétszeresnél nagyobb román túlerőt Erdély peremvidékén megállítani. Kun Béla és pesti csőcselékhadai is féltek ettől a katonai erőtől, és azért két tûz közé szorították őket.
A román történetírás is ,,meg nem történtté tette? a Székely Hadosztály létét, őket zavarta maga a magyar ellenállás ténye és azok az atrocitások, amelyeket az Erdélyt elözönlő román katonaság Köröstárkányban elkövetett. (A település lakosságát összeterelték a faluközpontba egy közérdekû hirdetés ürügyén, majd a szomszéd portákon rejtőzködő gépfegyveresek iszonyatos mészárlást vittek véghez a gyanútlan tömegben. A vérfürdőnek 93 áldozata volt. Ezenkívül a Köröstárkánnyal szomszédos Kisnyégerfalván 17 magyar férfit gyilkoltak meg.)
A Székely Hadosztály katonáinak egy része nem tette le a fegyvert, Magyarország védelmében tovább harcolt, és nekik jelentős szerepük volt a Felvidéket, a mai Magyarország északi területeit elözönlő cseh katonai alakulatok kiszorításában. A történetnek ezt a szálát dr. Antal Árpád édesapja katonatörténetei emlékének szánt visszaemlékezésében örökíti meg, amelyből részleteket olvashattunk a Székelyföld múlt évi számaiban. A köröstárkányi mészárlást Kóréh Endre tábori lelkész A székely hadosztály és dandár története, 1918-1919 címû könyvében örökítette meg. A szerző azt is megjegyzi, hogy a falu lakosai székely származásúaknak tartják magukat, férfiak meg nők harcoltak a katonák mellett, és ezért kellett elszenvedniük a példátlan megtorlást.
Amint ezt a Nagy József Barna írása és dr. Antal Árpád visszaemlékezése is jelzi, a Székely Hadosztály történetével kapcsolatosan behúzott fékek szorítása lazul. Vincze Gábor szegedi történészt szintén foglalkoztatja a téma, s a szinérváraljai Sylvester János-ünnepségeken derült ki, hogy a Nagybánya melletti település mindkét temetőjében emlékmû őrzi az Erdély védelmében hősi halált halt székely katonák emlékét.
A lappangó emlékek felszínre bukkanását jelzi az a történet is, amelyben e sorok írójának nemrég része volt Hódmezővásárhelyen. Dr. Benczédiné Szabó Gabriella ereklyeként őrzi nagybátyja, Ó-Tordai Veress Ákos Kívánságos könyvét, amelyben a következő, témánkkal kapcsolatos bejegyzést találtam:A Székely Hadosztály 1918/19-ben hirdette a világnak, hogy Erdély határán egy büszke, önérzetes nép lakik, amelyik nem hajtja fejét idegen járom alá. Ez a harcias szellem maradjon meg örök időkig.
Nem fog elmerülni, akármi történik, mert szívós és kitartó.
A Székely Hadosztály puszta létezése halálos döfést adott Trianonnak, de Kun Bélának. ? volt az első ellenforradalmi alakulat Magyarországon, erre legyen a Székely nemzet büszke - mert harcolt Magyarország integritásáért.
Szent Kereszthegyi Kratochwill Károly altnagy, a Székely Hadosztály volt katonai parancsnoka, a Maria Terezia Rend lovagja.
1943. XI/30.
A köröstárkányiak április 22-én emlékeztek az 1919-es tömegmészárlásra. Gondolatban tartsunk velük, hiszen a székely katonák úgy akarták erdélyi szülőföldjüket védelmezni, hogy Kun Béla vörös szalagja helyett széles nemzetiszínû szalagot varrtak a kabát hajtókájára, s a közel száz tárkányi civil halott lemészárlása kísértetiesen hasonlít a második világháború végi szárazajtai tragédiára. És még egy adalék ahhoz, hogy nemzeti ügyeink milyen összefüggésrendszerbe kerülhetnek: Köröstárkány és környékének magyar védelmezői között zömében ott találjuk a nagyváradi hadapródiskola kadétjait. Az ő laktanyájuk előtt állt az a Gábor Áron-szobor, amely székelyföldi biztonságba helyezése előtt a nagyváradi múzeum belső udvarának szeméttelepén vészelte át a nehéz időket.
(syl)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.