Kétszázharminc bűnügyi aktát állított össze a csíkszeredai ügyészség a május végén Csíkszentmártonban romák és magyarok között kirobbant incidens miatt, miközben a megye tanácselnöke cáfolja a román sajtó és a cigányszervezetek állítását, miszerint etnikai konfliktusról lenne szó.
Kedden hat falubelit már beidéztek a megyeszékhelyre. Mint ismeretes, Csíkszentmártonban akkor mérgesedett el a hangulat, amikor két magyar azon kapott néhány romát, hogy lovaikat a földjükön legeltetik. Amikor a gazda elkergette onnan őket, a romák megverték a terület gazdáját és a fiait. Este több magyar lakos is kiment a cigánytelepre, és kövekkel dobálta be házaik ablakát, illetve egy autót is tönkretettek. Az incidensnek a csendőrség vetett véget. Néhány héttel később a közeli Csíkszentkirályon tört ki hasonló konfliktus. A jogvédő szervezetek önbíráskodással vádolták a két község lakóit, a megye vezetőit pedig azzal, hogy hallgatólagosan vagy akár tevőlegesen támogatják eljárásukat. Utóbb négy cigányszervezet a nemzetbiztonságért felelős legfőbb testülethez fordult azzal a kéréssel, hogy a belügyminisztériummal vizsgáltassa ki a helyzetet.
Növekvő államháztartási hiány
Az államháztartás hiánya 17,6 milliárd lej volt az idei első hét hónapban. Ez a GDP 3,3 százalékának felelt meg, és a helyzet gyors romlását jelzi, hogy az első hat hónapban még csak 2,7 százalékos volt a hiány. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter a hónap elején jóval kisebb, 15,7 milliárd lej deficitre számított, de a vártnál mélyebb recesszió miatt jobban csökkent a költségvetés adóbevétele. A pénzügyminisztérium adatai szerint az első hét hónapban a központi költségvetés bevétele 6,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, ami főleg a 14,4 százalékkal kevesebb társasági nyereségadó-bevétel következménye. Ugyanakkor a költségvetési kiadás 7,4 százalékkal nőtt.
Román—magyar kormányülés lesz
Október 10-én Bukarestben rendezik az ötödik román—magyar kormányülést — jelentette be a kormányszóvivő. Ioana Muntean tájékoztatása szerint olyan kétoldalú megállapodások és normatív dokumentumok kerülnek terítékre, amelyek a két ország európai uniós és NATO-tagságának szempontjából kijelölt célok megvalósítását szolgálják. Szollár Domokos, a magyar kormány szóvivője szerint a gazdasági világválság kezelése, az energetikai együttműködés, regionális uniós projektek, valamint környezetvédelmi, közlekedéssel kapcsolatos és kisebbségi kérdések kerülhetnek szóba az együttes kormányülésen.
