E hullámon úszva jelentette ki Constantin Strujan Hargita megye prefektusa a Cotidianul bukaresti napilap riporterének, hogy: ,,Bantusztán ez, jóemberek, Bantusztán! Én ki merem mondani! A magyarok nemcsak a romákkal viselkednek így, ez látszik, mert a füst elárulja, ha valaki tüzet gyújt. A magyarok intoleránsak a románokkal és az idegenekkel általában. Kulturális események mögé bújnak, miközben olyan szélsőjobb szervezeteket tartanak fenn, amelyeket már Magyarországon is betiltottak."

A megye vezetése szerint ,,a túllihegett médiacirkusz, a bukaresti intézmények magatartása miatt a helyzet rosszabbá válhat, mint eddig volt, hiszen minden egyszerű embert egyaránt sújt a sok évig ki nem vizsgált atrocitások következménye — állítja Borboly Csaba megyeitanács-elnök a Transindexnek. — A bukaresti rendőrök másfél hónappal ezelőtt az egész falu népét felkeresték, hátha rábukkannak valamire, amiből felépíthetik a bírósági ügyet. Most az ügyészség azokat az embereket kérette maga elé, akik életükben egyszer jártak hivatalos ügyet intézni, amikor a személyazonossági igazolványukat kiváltották. Hatvan-hetven éves, románul nem tudó személyekről van szó". Borboly ismertette a szentmártoniakkal az ügyészség által megfogalmazott három vádpontot is, amelyekről elmondta, egyáltalán nem vagy nehezen bizonyíthatóak. Szerinte az első vádpont, a bűnözés elkövetése érdekében létrejött társulás azért nem áll, mert spontánul verődött össze a romatelepre igyekvő csoport. ,,A falusi közösségekben láncreakció-szerűen siet a lehető legtöbb ember a probléma orvoslására" — véli Borboly, aki szerint a második vádpont, a magántulajdon-sértés bizonyítása is kétséges, hiszen a legtöbb roma háza illegálisan, zömében a magyar lakosság tulajdonát képező telkekre épült. A tanácselnök további tájékoztatása szerint a harmadik vádpont a magántulajdon-rongálásra vonatkozik. Borboly elmondta, tudomása szerint egy plazmatévét tett tönkre egy elkövető, akinek — ha kilétére fény derül — felelnie kell tettéért.

Borboly hozzátette: a pünkösd vasárnapján történtek sajtóvisszhangja következtében Székelyföld ellen erős lejáratókampány indult, ez pedig nem tesz jót senkinek, sőt, a helyi romákat kifejezetten hátrányosan érinti. ,,Lehet, hogy Bukarestben és Kolozsváron egyesek örülnek a kialakult csetepaté miatt, azonban ők arra nem gondolnak, hogy a cigányság helyzetét nem oldották meg, sőt, hangsúlyosabbá vált az irántuk érzett bizalmatlanság a magyarság körében" — így Borboly, aki kifejtette: az alcsíki pityókatermesztők inkább vállalják, hogy máshonnan bérelnek munkaerőt a termény betakarítására, semhogy a romákat foglalkoztassák napszámosként. Nem egy kosár fű vagy pár kiló ellopott termény a konfliktus alapja: a magyar lakosságot a hatóságok passzivitása dühíti. Elmondta, a Csíkszentmártonhoz tartozó Csekefalván ismeretlen elkövetők felgyújtottak egy csűrt, illetve a közbirtokosság épületét, ám senki nem vizsgálódik ezekben az ügyekben.

Mint ismeretes, Csíkszentmártonban pünkösd vasárnapján került összetűzésbe a roma és a magyar közösség. Néhány roma megvert két magyart, mert azok rajtakapták, hogy földjeiken legeltetik a lovaikat. A verekedés után egy nappal egy roma lakását ismeretlenek felgyújtották.