Ünnep: A pünkösdnek jeles napján?

2005. május 14., szombat, Archívum 2003–2007

Az ,,áldott pünkösdnek gyönyörû idejéről?, a hónap egyik, az egyházi év harmadik legfontosabb ünnepéről és az ünnephez kapcsolódó szokásról szólunk az elkövetkezendőkben. Még akkor is, vagy épp azért, mivel a pünkösdi szokások lassan már eltûnnek, csak itt-ott lehet még néhány szokásról hallani az öregektől. Az ő emlékezetük a századforduló és a XX. század eleji szokásokat őrizte meg. Így emlékeznek vissza a lovagkori hagyományokból eredő pünkösdi király és királyné választására, az aznapi lóversenyekre, szamárfuttatásokra.
*
A pünkösd - a karácsony és húsvét után - az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A húsvét utáni hetedik vasárnapra, tehát az ötvenedik napra eső ünnep. Neve is innen származik a görög pentekostész, azaz ötvenedik szóból. Az egyházi liturgiában is, az emberek lelkében is valami nagy örömnek a napja: a tavaszvárásnak, a jó idő megérkezésének, a virágfakadásnak az ünnepe. Hogyan is festi szép szavakkal Balassi Bálint a Borivóknak való címû versében a pünkösd közeledtének gyönyörû érzetét?
,,Áldott szép pünkösdnek gyönyörû ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járóknak könnyebbítő szele!?
A hadakozó költő a tavaszt ünnepli, amelynek eljövetelét évezredek óta megünnepelték az emberek. S ez azt is jelzi, hogy régebbi, mint a kereszténység. Hisz amikor a római birodalom romjain Európa kereszténnyé lett, az egyház az ősi hagyományokat igyekezett keresztény tartalommal megtölteni. Így kapcsolódott a tavaszünnep - igen, ez a ,,primavera? - szokásköre a pünkösd ünnepéhez, amelyet a Szentlélek eljövetelének szentelt az egyház. Ezért is mondhatjuk májusról, vagyis pünkösd haváról, hogy az év legszebb hónapja. A természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás, a rózsanyílás fő ideje. Nevében a Maja, a termékenység hindu istennőjének neve lappang. A rómaiak Floraliájának - Flórának, a virágok istennőjének és Majának, a föld termékenysége istennőjének szentelt ünnepnek - a nyomait fedezhetjük fel a májusi ünnepekben. Időszámításunk II. évszázadában pedig Vénusznak, a szerelem istennőjének és a görög-római Dionüszosznak - Bacchusnak -, a szőlő, a bor és a mámor istenének ünnepévé, vagyis a szerelem, a májusi menyasszonyok, a májusi lakodalmak hónapjává vált. Tehát pünkösd - miként a karácsony is, amelynek szintén volt római kori megfelelője - a hatnapos Floralia ünnepre vezethető vissza.
Fontos ikonográfiai adatnak tekintjük Pieter Brueghelnek az 1559/60-ban készült híres festményét, a Bécsben látható Gyermekjátékokat. Ez alapján egyik jelenete már ábrázolja a leányok pünkösdölését. Ennek alapján is feltételezzük, hogy nyugatról elterjedt szokás átvételéről beszélhetünk ebben az esetben. Hisz ebből a korból vannak az első adataink, s ezek valószínûsítik azt a feltételezést, hogy már a kora középkorban élt itt is két jellegzetes szokás: a pünkösdi király választása és a pünkösdi királynéjárás. Mindkettő csak aznapra vonatkozott, vagyis egynapos szokás, ,,uralkodás? volt. Arany János a Toldi szerelmében I. (Nagy) Lajos király korában már mint régi szokást említi mindkettőt.
Történeti adataink azonban jóval későbbiek, és csak az elsőre vonatkoznak. Kállay János 1528-ban kelt, Báthory Andráshoz írt levelében I. Ferdinándot ,,rex pynkesthyensis?-nek, azaz pünkösdi királynak nevezi. Ezt őrizte meg az a szólásmondás is, melyet a dicsőséget érdemtelenül, de rövid ideig birtokló (bitorló!) személyről mondunk: múló - vagy rövid ideig tartó -, mint a pünkösdi királyság! (Történelmi tény, humoros is egyben, hogy amikor Ferenc Józsefet a kiegyezés, 1867 után pünkösd vasárnapján királlyá akarták koronázni, valakinek még idejében eszébe jutott a pünkösdi királyság egynapos dicsősége. A kedvezőtlen előjel elkerülése végett előrehozták a koronázási ceremóniát pünkösd szombatjára.)
A hagyomány, a szokás első feljegyzése Gelei Katona Istvántól származik (1647), aki ezekről a ,,farsangos, pünkösdi királyokról? elmondja, hogy ,,királyi ruhába öltöztettetvén, egy falkáig magokat királyok gyanánt viselik, valamely királynak históriáját és magaviseletét tüntetik, tettetik, sőt, a nézőktől is mind annak ábrázoltatnak lennie, de ez csak addig tart, míg a komédia elvégződik, mely meglévén, minjárt levonnák a királyi ékességet rólok és a magok viselt ruhájokra szorulnak.?
Jókai Mór pedig a Vasárnapi Újság 1856-os évfolyamában egy dunántúli szokásról számol be, és ez alapján írja meg az Egy magyar nábob címû regényének egy fejezetét, amely a lóversenyben győztes pünkösdi király választásáról szól, már kissé módosítva a szokásformát.
Arról is tudunk, hogy a király mellett pünkösdi királynét is választottak. ,,Szokás ugyanis az Alföldön - írja 1851-ben Erdélyi János - pünkösd első napján egy szép kis gyermeket, néhutt csak leányt csinosra felöltöztetni, versekre betanítani, mikor aztán megy házrul házra, hirdeti az ünnepet, ajándékot kap.?
Van egy becses adatunk a Csallóközből, amelyik 1851-ből származik. Ez arról tudósít, hogy a legények maguk közül s a leányok is maguk közül pünkösdi királyt és királynét választanak. Századunkra már csak a leányszokás maradt fenn. Régente hajadon, eladó sorban lévő lányok jártak pünkösdölni, ám ez is átalakult, és számos szokáshoz hasonlóan itt is a kisgyermekek vették át a pünkösdikirályné-hordozó szerepét, jogát. Körülbelül 20-25 éve még nemcsak szóban, emléktöredékekben bukkantunk a kislányok királynéjárására, hanem élő valóságban is fel lehetett gyûjteni az általában katolikus vidékeken.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép