Boc szerint ez a három törvény azt a mélyreható reformot valósítja meg, amelyre az elmúlt húsz évben egyetlen kormánynak sem volt bátorsága, a lépést a demokrata-liberálisok teljes mértékben támogatják, és remélhetőleg „partnereink is megteszik, amire Romániának szüksége van". Boc röviden ismertette a törvények lényegét: a tanügyi változások minőségi oktatást hoznak a mennyiségi helyett, a gyermekek képességeit egyénileg is felmérik, ezután kompetens és korszerű tudást kapnak. A különböző állami ügynökségek létszámát lefaragják, saját, túlméretezett költségvetésüket pedig beolvasztják az államháztartásba; mindezt megkoronázza az egységes bérezési törvény, ahol végre áttekinthető rend lesz, a távolság a létra legalsó fokától a legfelsőig 29-től 12-re csökken, a pótlékokat a bérek harmadára korlátozzák, növelni a következő években csak a tanügyi és egészségügyi fizetéseket fogják. Az igazságügyi alkalmazottak elégedetlensége Boc szerint indokolatlan, a legmagasabb tisztségeket a honatyákkal egyformán jutalmazzák, öt év múlva az átlagbér 57 százalékkal lesz magasabb a mainál. A következő körben — két héten belül — a decentralizációra és az igazságszolgáltatás reformjára is sor kerül, gyors és olcsó hozzáférése lesz minden polgárnak a bíróságokhoz — ígérte a kormányfő. Készül az egységes nyugdíjtörvény is, amely eltörli a rendszeren belüli kiáltó egyenlőtlenségeket, és szabályozzák az adózási felelősséget is. Elég volt a halogatásokból, nem statisztának vagyok itt — szögezte le Emil Boc.

Meneszteni a Băsescu—Boc-kormányt

A legbiztosabb eszköze a válságból való kilábalásnak a Băsescu—Boc-kormány félreállítása — jelentette ki Mircea Geoană SZDP-elnök a KP-val közösen tartott megbeszélés után tegnap. Az országot jelenleg nem a két párt és nem a kormánykoalíció vezeti, hanem Băsescu államfő és a D-LP tehetetlenségével fenntartott nyerészkedők csoportja. Két és fél hónapig teljesítenünk kell kötelességünket a kormányban és a parlamentben, az igazi tét azonban az, hogy az év végére menesszük a Băsescu—Boc-kormányt, mert az ország súlyos válságban van, és mindaddig válságban lesz, amíg a kormányzás ténylegesen a Băsescu kezében van.

Vita a tanévkezdésről

Tíz nappal elhalasztaná a szeptember 14-re tervezett tanévnyitót az egyik ágazati szakszervezet, amelynek vezetője szerint így valósítható meg a kormány által kilátásba helyezett tíznapos fizetés nélküli szabadság a tanügyben. A kezdeményezést több más szakszervezet is bírálta, a szülők képviselői felháborodással fogadták, és Ecaterina Andronescu tárcavezető is ellenzi. A minisztériumban ma tárgyalnak a lehetséges megoldásokról; annyit már lehet tudni, hogy bár a tíznapos kényszerszünetet mától kellene bevezetni minden állami intézménynél (a kórházaktól a hivatalokig), még egyetlen kormánytag vagy igazgató sem dolgozta ki ennek mikéntjét.

Erdélyi magyar kultúraépítők

A magyarságot, a magyar kultúrát, a magyar—magyar kapcsolatokat maradandó munkájukkal, kiemelkedő teljesítményükkel szolgáló személyiségeket részesített magyar állami kitüntetésben a magyar államalapítás ünnepe alkalmából a budapesti kormány. Az elismeréseket a hét végén adták át Kolozsváron hat erdélyi magyar közéleti személyiségnek, valamint a Román Tudományos Akadémia elnökének. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozták Gálfalvi Zsolt kritikusnak, szerkesztőnek és László János orvosprofesszornak. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét Lászlóffy Csaba író, költő, Matekovits Mihály oktatásügyi szakember és Szép Gyula művelődésszervező, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója kapta, miközben Bocskai Vince szobrászművész a Pro Cultura Hungarica díjat, Ionel Haiduc, a Román Tudomá­nyos Akadémia elnöke pedig a Magyar Tudományos Akadémia Doctor Honoris Causa díját vehette át.