Máról holnapra: Euroszkepticizmus

2005. június 3., péntek, Archívum 2003–2007

Az Európai Unió alkotmányos szerződésének rövid távú megbukásához már a francia szavazópolgárok többségének nem szavazata is elég lett volna, szerdán egy jó kupáslapátnyival a hollandok is rátettek: ők még nagyobb arányban és még határozottabban utasították el a kontinens alaptörvényének szánt dokumentumot. A szavazók jó bő kétharmada.
Nyilvánvaló volt, hogy a bukás Franciaországban heveny belpolitikai válsághoz vezet, Raffarin miniszterelnöknek mennie is kellett azonnal, s nem biztos az sem, hogy Jacques Chirac államfő sokáig a helyén marad.
A lavina megindult tehát, s a politikai hegyomlásból - tetszik, nem tetszik! - több következtetést lehet levonni. Európa nyugati és keleti felének vonatkozásában egyaránt. A nyugatiak túl liberálisnak vélik az alkotmányos szerződés szellemét (ebben van is valami), aztán attól sincsenek túlságosan elragadtatva, hogy a közösség csatlakozási tárgyalásokat kezdett Törökországgal, mely sokak szerint sem a nyugati típusú demokrácia táborához, sem Európához nem tartozik, nem tartozhat. Ez inkább a francia szavazók véleményét tükrözi, a jó hollandusok egyszerûen unják az unió hatalmasra duzzasztott bürokráciáját, parancsolgató rendszerét, s vannak, akik úgy értékelik, hogy még a könnyû drogok büntetlen fogyasztásának jogát is féltik Brüsszeltől. Ez eléggé abszurdnak hangzik, de nem a mi észjárásunk szerint kell megítélni a tulipános és kevésbé tulipános náció vélekedéseit.
A szakértők szerint a francia és a holland visszautasítás akár láncreakciót is indíthat el a még ezután szavazó és ratifikáló országok sorában, de főleg Nagy-Britannia esetében, melynek lakossága eddig sem volt éppen eurotapsikoló. Inkább tartózkodó és szkeptikus.
Még tizenegy ország van hátra, s ha a francia és a holland fiaskó után le is folytatják a honi procedúrákat, a szerződés mégsem léphet életbe, mert ahhoz teljes és maradéktalan konszenzus kell.
Mondhatnánk, hogy az unió eddig is megvolt alkotmány nélkül, s ezután is meglehet, ám az ügy ennél sokkal bonyolultabb. Elsősorban azt jelzi ez a kettős tagadás, hogy főleg Nyugaton elfogyott a nagy egyesítés-egységesülés iránti lelkesedés, s ehhez talán az is hozzájárult, hogy túl nagy kanállal kezdett enni az unió, amikor legutóbb egyszerre tíz országot fogadott soraiba, s ily bővítésnek bizony keményen meg kell fizetni az árát.
Kizárni senkit nem fognak a közösségből, de - sajnos! - megkérdőjeleződött Bulgária és Románia menetrendszerû felvétele, s ez már a mi bőrünket égető kérdés. Kifogások eddig is voltak, ám most újra a kemény leckéztetés ideje jött el: Bukarestnek például hét figyelmeztető levelet fogalmaztak és címeztek, s ahogy a honi viszonyokat ismerém, a bûvös 2007. január 1-jei dátumig ez az ország képtelen lesz teljesíteni az elvárásokat, s akkor kéznél a halasztás, esetleg elutasítás minden érve.
Ez számunkra - mondanom sem kell! - kemény csapás lenne, mert ha valaki igazán kívánja itt az európai csatlakozást, akkor azok mi, erdélyi magyarok volnánk.
De ahogyan mondani szokták, mindenkor maradjunk józan borúlátásunknál. Jobbat nem tehetünk.
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép