VisszajelzésNyílt tér: Nem ártana néha igazat is mondani

2005. június 10., péntek, Archívum 2003–2007

Kincses Elődnek a Népújságban megjelent, A kisebbségek jogállásáról szóló román törvénytervezet buktatói címû írásában, amelyet a Háromszék A kisebbségi törvénytervezetről címmel hozott le, egyetlen állítás sem felel meg a valóságnak. Joggal tehetjük fel tehát a Népújságban különben alcímként szereplő kérdést: ,,Feledékenység vagy félrevezetés?? A valótlanságok sokaságának jóhiszemû magyarázatában felsorolhatnám a tájékozatlanságot, ha a szerző nem jelölné meg olyan pontosan, amikor akarja, a törvénytervezet legutolsó változata szerinti számát egyik vagy másik cikkelynek.
A cikk első állítása szerint ,,a Nemzetiségi Statútumtörvény a jelenlegi kisebbségi törvénynél kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz?. Nos, a Nemzetiségi Statútum mind a közigazgatásban (10. cikkely), mind pedig az igazságszolgáltatásban (8. cikkely) az anyanyelvhasználatot csak azokban a közigazgatási egységekben teszi lehetővé, ahol az illető nemzeti kisebbség aránya legalább 30 százalék. Ezzel szemben azon törvényekben, amelyekre a mi törvénytervezetünk utal, a közigazgatásban már 20 százalék fölött használható az anyanyelv, az igazságszolgáltatásban semmiféle határ sincs, a törvénytervezet 36. cikkelye pedig a kisebbségek nyelvét ismerő szakemberek képzését teszi az állam számára kötelezővé. Az 1945-ös törvény csak azokban a helységekben tesz lehetővé valamely nemzeti kisebbség nyelvén mûködő iskolát, ahol nincs a ,,szükségleteknek megfelelő? felekezeti oktatás. A felekezeti iskolákat magánoktatási intézménynek tartja, melyek finanszírozásáról hallgat, csupán annyit mond ki, hogy a román felekezeti oktatásra vonatkozó jogi normák alkalmazandók rájuk is. A jelenlegi jogi normák és a tervezet szövege szerint a felekezeti oktatás - az állami és magánoktatás mellett - egy sajátos harmadik forma, amely állami támogatást kaphat. Könnyû tehát átlátni, hogy Kincses állítása valótlan, hiszen az új jogi norma kedvezőbb az előzőnél.
Kincses azt állítja, hogy ,,a polgári eljárásban pedig a felek (!) költségén lehet a kisebbségi nyelvet - tolmács útján - használni?, ezzel szemben a valóság az, hogy az igazságszolgáltatás szervezéséről szóló 2004/304-es törvény 12. cikkelyének (3) bekezdése szerint ,,abban az esetben, ha egy vagy több fél azt kéri, hogy anyanyelven fejezhesse ki magát, a bíróságnak biztosítania kell ingyen egy tolmács vagy hivatalos fordító használatát?. Tehát az ország egész területén a polgári eljárásban is ingyen ,,lehet a kisebbségi nyelvet - tolmács útján - használni?. Ugyanazon cikkely (2) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek használhatják a bíróságokon anyanyelvüket, a (4) bekezdés pedig, hogy amennyiben valamennyi fél kéri, hogy anyanyelvén szóljon, a bíróságnak kötelessége biztosítani ezt a jogot. Kincses Előd tehát vagy nem ismeri a bíróság szervezéséről szóló, érvényben lévő törvényt, ami elég súlyos, hiszen ha jól tudom, gyakorló ügyvéd, vagy számítva arra, hogy olvasói nem ismerik azt, szándékosan félrevezeti őket.
Jogászként a szerzőnek azt is tudnia kellene, hogy a 14. cikkely (2) bekezdésének fogalmazása, mely szerint tilos közvetlen vagy közvetett jogszabályi vagy közigazgatási eszközökkel módosítani az etnikai összetételt, azt jelenti, hogy mindenféle ilyen eszköz használata tilos, tehát az általa felsoroltak is.
A 16. cikkely (6) bekezdésével kapcsolatos kérdésére is választ kaphatna, ha elolvasná a 18. cikkelyt is, vagy nem tenne úgy, mintha az nem létezne, és nem tanították volna neki is esetleg még elsőéves joghallgató korában, hogy egy törvényt teljes egészében kell értelmezni.
Valótlanságot állít akkor is, amikor azt írja, hogy ,,egyetlen választási törvényes küszöb a 25 000 fő?. A törvénytervezetben egyetlen választási küszöb sincs, van viszont több bejegyeztetési feltétel. Ezek közül egyik a szervezetek taglétszáma. Erre vonatkozóan is két szabályozás van. A 40. cikkely (2) bekezdése a nemzeti kisebbség létszámának legalább 10 százalékát írja elő, a (3) bekezdés pedig, azokban az esetekben, ahol ennek az aránynak alkalmazása 25 000 vagy ennél nagyobb számot tenne ki, 25 000 tagban maximálja az elvárást. A tervezet tehát igenis figyelembe veszi a nemzeti kisebbségek nagyságát, természetes tehát, hogy ha az 5000 lélekszám alatti közösségek számára 7 tagú autonómiatanácsot, 1 000 000 felett pedig 91 tagút ír elő. Ha Kincses Elődnek az a véleménye, hogy ugyanannyi tagja kell hogy legyen a néhány száz tagú nemzeti kisebbség autonómiatanácsának is, mint a kb. másfél milliós magyarságnak, ez a szíve joga, de nem kell feltétlenül egyetértenem vele.
A 40. és 49. cikkelyeket is félremagyarázza, részben elhallgatással, részben ferdítéssel. Hiszen azokban az áll, hogy mielőtt egy szervezet elnyerhetné a politikai jellegû tevékenységre feljogosító bejegyeztetést, a törvény által előírt ideig az illető nemzeti kisebbség érdekében közhasznú tevékenységet kell folytatnia. Magyarországon nemrég a négy parlamenti párt hasonló szabályozásban egyezett meg, a kisebbségi szervezetek számára biztosított jogokkal visszaélni akarók szembeni védekezés szándékával.
A kulturális autonómia tanácsának hatásköri behatárolásáról tett megjegyzések is teljesen távol állnak a valóságtól, hiszen a tervezet szövegében benne van mind a teljesen önálló intézményrendszer adminisztrálásának, mind pedig az állami hatóságokkal együtt való adminisztrálásnak vagy csak a beleszólás joga. A lehetőségek között az autonómiatanács, azaz a közösség legitim képviselete választhat.
A félrevezető szándék, tulajdonképpen az olvasó lenézésének cinizmusa akkor éri el a tetőpontját, amikor a szubszidiaritás és az önkormányzatiság hiányát kéri számon az utolsó előtti bekezdésben, ugyanakkor két bekezdéssel korábban éppen a szubszidiaritás létrejötte mechanizmusának létjogosultságát kérdőjelezi meg.
Kincses az alkotmány nemzetállamra vonatkozó részével érvelve nevezi alkotmányellenesnek azon állítást, hogy államalkotó tényezők lennénk, illetve a hatáskörök átruházásának rendszerét. Adrian N?stase, a nacionalista mezt magára öltve, ugyanezt tette a miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében. Kissé gyanús egybeesés.
Márton Árpád
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép