Vita a nemzeti kisebbségek jogairólJátékosan, de komolyan - Fekete Réka

2009. szeptember 3., csütörtök, Nemzet-nemzetiség
Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában egy hétig arról folyik a vita, szükséges-e, és ha igen, milyen jogokat kell biztosítani a nemzeti kisebbségeknek ahhoz, hogy a többségiekkel azonos mértékben járuljanak hozzá az ország fejlődéséhez.

Ezúttal a vitázók nem politikai szereplők, nem ádáz ellenfelei egymásnak, hanem olyan középiskolás diákok, akik iskolán kívüli tevékenységként vitakörökben tanulják, hogyan kell érvelni egy állítás mellett, illetve hogyan kell cáfolni ugyanazt, ha a feladat azt kívánja. A tizenötödik országos vitaverseny központi témája a nemzeti kisebbségek.

Alapfogalmak az érvelés és meggyőzés művészetéről

„A vitázást már az ógörög szofista filozófusok művelték és tanították. Fiatalokat tanítottak arra, hogyan kell hallgatóság előtt meggyőzően beszélni, hogyan lehet érvelni egy tétel mellett vagy ellene. A középkori oktatás szerves részét képezték a nyilvánosság előtt zajló viták. Az Egyesült Államokban a vitázást egyetemeken tanították és tanítják, mivel a demokrácia fontos eszközének tartják." Ezt a rövid történelmi áttekintést az Erdélyi Disputa Egyesület internetes honlapján (www.ede.ngo.ro) olvashatjuk, ugyanott azt is megtaláljuk, hogy mikor indult és jelenleg hol tart a vitázás Romániában.

Tizenöt esztendővel ezelőtt amerikai trénerek tartották az első hazai bemutatót, ezt követően országszerte vitakörök alakultak, és 1998-ban létrejött az ARDOR (Asociaţia Română de Dezbateri, Oratorie şi Retorică). Az egyesületben működő tanárok munkájának eredményeként Andrei Marga akkori oktatási miniszter jóváhagyta, hogy a vita választható tantárgy legyen az iskolákban, majd 2000-ben megjelent egy román nyelvű vitatankönyv és egy magyar nyelvű játékgyűjtemény, ugyanabban az esztendőben bejegyezték az Erdélyi Disputa Egyesületet (EDE).

A vita olyan retorikai tudományág, amely szellemi haszonnal jár, célja a tanulás. A vitázók megtanulnak szervezettebben gondolkodni, nyilvánosság előtt beszélni, érvelni és cáfolni. A versenyben két csapat versenyez egymással abban, hogy meggyőzzék a bírót arról, egy tétel igaz, illetve elfogadható vagy sem. A szabályok segítenek, hogy a vitajáték soha ne alakuljon civakodássá.

Sepsiszentgyörgyön Bakó Rozália, a Mikes Kelemen Főgimnázium tanára (jelenleg egyetemi oktató Csíkszeredában) nevéhez kötődik az első vitakör megalakítása. Tavaly az iskola csapata országos második helyezést ért el, az idei országos döntőn egyedüli magyar csapatként vesznek részt, nem lévén ellenfelük, főként a szervezési munkában, dokumentálásban segítenek. A Disputa vitaköreinek célja: nyitott és kritikus gondolkodásra, világos kifejezésmódra, toleranciára, felelősségvállalásra nevelés.

A nemzetiségekkel együtt kell fejlődnie az országnak

A hét végéig tartó árkosi országos vitaversenyen tizenöt megyéből több mint száz vitázó vesz részt. A vetélkedő kolozsvári igazgatóját, Emil Mesaroşt arról kérdeztük, miért választották a vetélkedő központi témájául a nemzeti kisebbségeket, azon belül pedig olyan kérdéseket, miszerint jogos-e, hogy a nemzeti kisebbségeknek speciálisan fenntartott helyük legyen a román parlamentben, valamint hogy az iskolai törzsanyag része legyen-e egy tantárgy, amely a kisebbségek történelmével és kultúrájával foglalkozik, illetve biztosítani kellene-e, hogy a helyi döntéshozó testületekben a nemzeti kisebbségek csoportjai is képviseltessék magukat. A versenyigazgató elmondta, legfőbb célkitűzésük az volt, hogy a felkészülés alatt a diákok átgondolják ezeket a kérdéseket, majd érveljenek mellettük, illetve ellenük, és tanuljanak egymástól. Emil Mesaroş hangsúlyozta, olyan időket élünk, amikor a regionális és általában az országfejlesztésre kellene fektetni a hangsúlyt, amiben igen nagy szerepük lenne a nemzeti kisebbségeknek, ehhez ellenben biztosítani kellene jogaik gyakorlásának feltételeit. „Hatékony és az ő szükségleteikhez igazított oktatást kell biztosítani számukra, el kell ismernünk, hogy ez jelenleg nem így van" — szögezi le az erdélyi vitamozgalom egyik szekérhúzója, aki szerint „a nemzeti kisebbségi oktatás, ezeknek a közösségeknek a fejlődése minden román számára fontos kellene hogy legyen".

Mădălin Guruianu, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnáziumban működő, román nyelvű vitakör vezetője érdeklődésünkre mindehhez annyit fűzött hozzá, „ha a fiataloknak nem sikerül a valós összefüggések révén átlátniuk a jelen társadalom ilyen kényes kérdéseit, akkor ezeket nem is fogják tudni megoldani".

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye az iskolakezdésről?







eredmények
szavazatok száma 966
szavazógép
2009-09-03: Nemzet-nemzetiség - x:

Az út nyitott, akár a sír (Pesti posta) - Czegő Zoltán

Nosza, vegyük csak számba múltbeli mivoltunkat, ha már ilyen-olyan gyakran noszogatjuk magunkat az önazonosság tudatára. Voltunk (és vagyunk!) a hőkölés népe, 1849-ben, 1956-ban meghőköltek forradalmaink. Voltunk (és vagyunk!) kompország, és ma már ugyanvalóst, hiszen közel húsz éve csábítják be kormányaink a fél Ázsiát erre a kompra.
2009-09-03: Elhalálozás - x:

Elhalálozás

Elhalálozás
Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a drága jó édesapa, nagytata, dédnagytata, keresztapa, após, apatárs, közeli és távoli rokon, jó szomszéd, a felsőcsernátoni
id. BIRÓ ÁRPÁD
molnár
életének 77., özvegységének 6. évében 2009. szeptember 2-án visszaadta lelkét Teremtőjének.
Drága halottunk földi maradványait 2009. szeptember 4-én 16 órakor helyezzük örök nyugalomra a felsőcsernátoni családi háztól a közös temetőben.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes.
A gyászoló család
725