Magasles, Bogdán László rovataKözélet: A bizonytalan jövő

2005. július 1., péntek, Archívum 2003–2007

Romániában a folyamatos s már általánosnak nevezhető elszegényedés és létbizonytalanság mellett az elbizonytalanodást a jövőkép zsibbasztó hiánya is motiválja. Természetesen, nem a létező szocializmus derûs és hasznos utópiáját hiányoljuk, a kommunizmusban, ugye emlékeznek, ha eljön és megvalósul majd, minden szép és jó lesz, szabadság-egyenlőség-testvériség valósul meg hirtelen, egy csapásra, s a mennyország a földre költözik. Ezzel szemben emlékezhetünk, milyen volt az az örök jelen, amelyből ez a boldog utópia kinőhetett volna. Helyhez kötöttség, ellenőrzés? a pártállam beleszólt mindenbe, az emberek mindennapijaiba; hideglelős félelem és rettegés uralta a széteső társadalmat, mintha csak József Attila sorai valósultak volna meg nap mint nap: ,,Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor, miért, kinek. / Aktába írják, miről álmodoztam, / s azt is, ki érti meg. / És nem sejthetem, mikor lesz elég ok / előkotorni azt a kartotékot, / mely jogom sérti meg?? Nyilvánvalóan épelméjû ember nem kívánkozhat vissza ide. A jövőkép hiánya azonban torzulásokhoz vezet az állampolgárrá oly nehezen felnövő alattvalói tudatban. Ennek egyik, a mi esetünkben lényeges mozzanatát járja körül, vizsgálja és elemzi az a könyv - az Etnikumközi viszonyok barométere, 1994-2002. A romániai etnikumközi viszonyok távlatai -, melynek kolozsvári bemutatóján a minap, a kötet közvélemény-kutatásai és tanulmányai tanulságait összegezve, az egyik szerkesztő, Gabriel B?descu óvatosan jegyezte meg: ,,?bár a román-magyar viszony (értelemszerûen ez áll a közvélemény-kutatások és tanulmányok fókuszában! - B. L.) távolról sem annyira konfliktusokkal terhelt, mint a kilencvenes évek elején, e kérdés továbbra is közbeszéd tárgya?. Ha ez így van (és így van!), a könyv támpontokat kínálhat a politikumnak is a kisebbségvédelem területén.
Emlékezzünk, 1990 telén, még a magyar iskolákért szervezett első fáklyás felvonulások idején az ország több városában hevesen tüntettek, mivel az iskolák visszakövetelésében Erdély elvesztését is vizionálták, s habzó szájjal üvöltözték, hogy ,,murim, lupt?m, dar Ardealul nu-l ced?m??, ami logikailag is képtelenség, mert ha meghalunk, hogyan harcolhatunk (?), mit és hogyan védelmezhetünk vagy tarthatunk meg? Ekkoriban jegyezte meg az egyik világító szellemû és világosan fogalmazó, elfogulatlan közíró, a költő Mircea Dinescu, hogy Erdély azért mégsem egy dió, amit csak úgy zsebre lehet(ne) tenni, hogy elmenjünk vele. És ugyan hová? Az Új-Hebridákra vagy a Húsvét-szigetekre, hogy őrizzék a hatalmas és rejtélyes Isten-szobrok ezután? Akkoriban még egy-egy felvonulásokon lobogó magyar zászló is hihetetlen indulatokat váltott ki, a helységnévtáblák ügye is állandóan kavarta a kedélyeket? Most mintha - ismételten József Attilát idézve - finomult volna a kín. Az emlegetett, kiváló könyv zárótanulmányában Salat Levente kifejti: a félreértések valóban oldódtak, az előítéletek egy része ,,felszívódott?, másik része komolytalanná vált, s amióta az RMDSZ közvetve vagy közvetlenül a hatalom részese, és részt vesz a kormányban, a nézeteltérések ritkábban éleződnek ki. Szerinte viszont (és megállapítását mélységes aggodalommal osztjuk) a romániai magyar közösség a jövőkép hiányával küszködve, nemegyszer megalapozatlan ,,álmokba? menekülve olyan elvárásokat támaszt, amelyeket nem biztos, hogy a román állam - amellyel szemben még lojális ugyanez a magyar közösség - a közeljövőben megvalósíthat! Ez pedig elkeseredéshez, fokozott elbizonytalanodáshoz vezet(het), s egy újabb súlyos kudarcélményhez, amellyel már nehezebben lehet majd megbirkózni. ,,Szintén kudarcnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az erdélyi magyar közösségen belül elinduljon a(z eddigieknél vészesen komolyabb és komorabb - B. L.) vita arról, hogy az RMDSZ valós érdekeit képviseli-e???
Ide, azt hiszem, már nem kell kommentár?
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-07-01: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás